ʏᴏᴜ ʜᴀᴠᴇɴ'ᴛ ᴇᴠᴇɴ sᴇᴇɴ ᴍʏ ʙᴀᴅ sɪᴅᴇ ʏᴇᴛ |ᴊɪᴋᴏᴏᴋ| ✓

Rules

Jungkook

Azt kell, hogy mondjam, ez elég könnyen ment. Azt hittem, hogy majd könyörögnöm kell neki talpnyaló szinten, de nem. Egyből belement és ez egy jó pont. Ebből jöttem rá, hogy még annyira sem ártatlan, mint először hittem. Van ez a mondás, hogy a látszat néha csal. Na ez Jiminre minden szempontból teljesen igaz.

Mikor felkeltem Jimin már nem volt mellettem, gondolom vagy átment a saját ágyába vagy lelépett valahova. Mindegy igazából nem is nagyon érdekel hol van, amúgy is csak arra kell, hogy kielégüljek, másra nem jó.

Vállat vonok majd visszafordulok a rántottám felé, hogy oda ne égessem a finom falatokat. Elkezdem felvágni a zöldségeket is hozzá, hiszen fontos számomra a sok fehérje és vitamin.

- Szép reggelt! – robban be a konyhába Bettyna felpörögve, ezzel a szart is kiijesztve belőlem.

- Anyádat ijesztgesd, hülye kurva! – mordulok rá, mire elképedve néz rám és felemeli formára szedett szemöldökét.

- Kikérem magamnak! Csak kurva vagyok, de hülye nem! – dobja hátra hosszú, pasztell lilára festett haját.

Felnevetek visszaszólásán, hihetetlen ez a lány komolyan. Flegmán pillant rám, mire abbahagyom a nevetést és szemforgatva visszafordulok a tűzhely felé, de késő, mivel a rántotta közben odaégett.

- Faszomat! Minek vagy még itt miattad égettem oda a kajám! – morranok rá, mire meglepődve néz rám. Sajnálom, de hirtelen haragú vagyok.

- Mi az, hogy miattam? Nem tudom te ilyenkor mit szívsz, de adj már nekem is! – szól be megint, mire nálam végleg betelik a pohár és nagyon kevés kell, hogy ne fojtsam meg. Hogy lehet valaki ennyire idegesítő?

- Csinálj nekem újat! – teszem karba kezeim.

- Dehogy csinálok, mennem kell haza tovább aludni, aztán dolgozni. A pénz nem keresi meg magát! – lép hozzám közelebb, majd nyom egy puszit nyakamra és kilibben a konyhából én pedig elképedve nézek utána. Mekkora egy ribanc. Nem csodálom, hogy Yoongi kidobta, ilyen csaj mellett egy hétig sem bírtam volna ki, nem hogy két évig.

Szemforgatva veszek elő újabb tojásokat, hogy végre valami ehetőt készíthessek magamnak, ha már az előző adag odaégett egy idegesítő nőstény miatt.

- Nekem is csinálj légyszi! – kiabál be Jimin az előszobából, mert gondolom ahogy hazaért megérezte az illatokat.

- Hol voltál? – kérem számon azonnal, ahogy beér a konyhába.

- Közöd? – dobja le magát a székre, majd nyomkodni kezdi telefonját.

Dühösen rakom ki a kajámat egy tányérra, majd Jiminhez lépek és kezénél fogva felrántom a székről. Nem bírom, ha valaki semmibe vesz, Jimin meg már jócskán átlépett ezekkel egy határt.

- Azt kérdeztem hol voltál? – szorítom meg kezét, de ő magabiztosan bámul a szemembe továbbra is.

- Mi vagy te basszus az anyám? Kurvára semmi közöd hozzá, hogy hol voltam, de ha ennyire érdekel akkor elmondom tessék! Egy sráccal találkoztam most örülsz? – akad ki, majd kirántva karját a szorításomból felrobog az emeletre.