ʏᴏᴜ ʜᴀᴠᴇɴ'ᴛ ᴇᴠᴇɴ sᴇᴇɴ ᴍʏ ʙᴀᴅ sɪᴅᴇ ʏᴇᴛ |ᴊɪᴋᴏᴏᴋ| ✓

Let me introduce my real self

Határozottan nem tudom, hogy mi hogyan tudunk így baszni, ugyanis most keltem fel a mély álmomból, amit az orgazmus okozott. Jelenleg hajnali három van és négy óra múlva kelnem kell suliba.

Sosem ájultam még el szex után, nem tudom most mi történt, de azt mondanom sem kell, hogy ez volt életem legjobb szex élménye eddig. Mármint nem amiatt, mert konkrétan ájulásig dugott, hanem amik közben történtek. Aztán ezt lehet még majd túl tudjuk szárnyalni, az majd a továbbiakban kiderül.

Viszont arra számítottam, hogy Jungkook mellettem marad, esetleg ad rám valami ruhát, de nem. Még csak be sem takart, hanem úgy ahogy voltam itt hagyott, ő meg elment a nem tudom hova. Ugye, milyen kedves pasim van? Végülis ezt már megszokhattam volna tőle.

Már nem is nagyon tudok visszaaludni tekintve, hogy este hatkor voltunk együtt, én pedig azonnal elájultam és mivel most keltem, ezért nagyjából nyolc órát tudtam aludni. Ezt nevezik annak, hogy valakit ájulásig dugnak?

Úgy döntök, hogy mivel elég rég edzettem leugrok a kondi termembe, hogy kicsit átmozgassam magam. Sajnos az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam magamat és ez szerintem meg is látszik.

Nem töltök ott sem sok időt, hanem inkább megkeresem Kookot, hogy felkelthessem és legyen kit idegesítenem. Imádom őt piszkálni és ölelgetni, annak ellenére, hogy olyankor le tudna ütni egy lapáttal.

Halkan benyitok a szobájába, de furcsállva veszem tudomásul, hogy a tévéje még megy és éppen a Sex Education játszódik. Tipikus Jungkook! Megkeresem a távirányítót, majd kinyomom a tévét, így viszont korom sötétbe borul a szoba.

Hála isten úgy ismerem a szobáját, mint a tenyeremet, ezért korom feketeségben is el tudok oda botorkálni. Kitapogatom, hol nem alszik a fiú, mert azért nem akarok ráfeküdni, majd felemelem a paplant és befekszek mellé.

- Jiminn... mmh... felébredtél? – motyog halkan, de szerintem azt sem tudja, hogy hol van.

Nem válaszolok, csak közelebb kúszok hozzá, ő pedig mikor ezt érzékeli, a karjaiba von.

- Ne haragudj! – suttogja halkan és hátulról átdobja a lábát a csípőmön.

- Mégis miért haragudnék? – értetlenkedem, mert nem esik le, hogy mire gondol.

- Hogy ott hagytalak. Vissza akartam menni hozzád, csak engem is itt ért a fáradtság. A tévémet ki kapcsolta ki? – kérdezi ijedten, mire felkuncogok, majd megnyugtatom, hogy én voltam.

Közös megegyezéssel hajtjuk mindketten álomra a fejünket még egy két órára, hogy még annyit tudjunk pihenni. Mondjuk én nem vagyok álmos, de ha azt akarom, hogy Kook kedves legyen az emberiséggel holnap, akkor neki muszáj aludni.

***

Reggel hét harminc van és én megint egyedül találom magam a szobában. Kezdenék morgolódni, hogy mi a faszért jó az neki, ha folyton egyedül hagy, mikor rádöbbenek, hogy nekem nincs ma első két órám, Kooknak pedig van. Csoportbontásban van az osztályunk és mi pont nem egy csoportba vagyunk. Az elején ennek örültem, mert el tudtam kerülni a zaklatásokat, ám mostmár jó lenne, ha mellettem lenne még úgy is, ha nem vállal fel. Mert igen, eldöntöttem, hogy ma az igazi kinézetemet mutatom a suliban és ebben senki és semmi sem fog megállítani. Az utóbbi időben erősödtem lelkileg és tudom, hogy mostmár semmi sem küldhet sok ideig padlóra. Már mondhatni mindent megéltem tini létemre, amit meg lehet.

Van még jó sok időm harmadik óráig, hiszen az csak kilenc óra ötvenöt perckor kezdődik, ezért bekapcsolom a tévét és nézni kezdem. Valami állatos műsornál állok meg a csatornák közötti ugrálásban, hisz ez még valamennyire normális.