Egy Halálfaló Ágyasa

Prológus(Második évad)

Elain feje zúg, tagjai fájnak és nem lát semmit. Lassan nyitja ki szemeit, de csak mély sötétség fogadja. Ötlete sincs hol lehet...csak a bőrén érzett enyhe forróságból következtet arra, hogy egy kandalló előtt fekszik.
-Na itt is vannak a mai szerzemények. -hall meg egy kemény, szigorú hangot. Szerzemények? Mégis hol lehet? Annyira emlékszik, hogy elindult Roxmortsba a barátaihoz, majd itt tért magához. Megmozdítja kezeit, hogy egy kényelmesebb pózba tornázza elgémberedett testét, de a végtagjaira szoruló nehéz láncok miatt képtelen mozogni.
-Oh, úgy látom valaki magához tért! Leszedhetjük a fejéről a zsákot, Uram?
-Persze, legalább látjuk, hogy mit találtatok. -a következő pillanatban Elain fejéről lekerül az anyag és a hirtelen jött fény elvakítja. Szemeit összeszorítja, majd lassan kinyitja és úgy néz fel az idegen alakokra. A magas, taláros férfiak elvigyorodnak, egyikük leguggol és a lány álla alá nyúlva megemeli a fejét.
-Rég sikerült ilyen szépséget zsákmányolnunk. Uram ezt nézze!
-Ajánlom, hogy megérje -mormog az említett és amikor a hang gazdája belép a szobába nehezebb eldönteni kinek meglepettebb az ábrázata. Elain elsápad és érzi, ahogyan a vér meghűl az ereiben.
-Dumbledore...
-Micsoda megleptés! Malfoy kisasszony...Jól nézzétek meg ezt a lány -fordul a férfi a csatlósai irányába - ugyanis ő az egyike az utolsó két élő bódítónak. -Elain szégyenlősen lesüti szemeit, ahogy a teremben tartózkodó összes férfi végigméri. Mi történik? Hiszen Dumbledore halott! A Nagyúr ölte meg még tizenhat éve. A szülei és Catherine a keresztanyja is harcolt abban a csatában. Most mégis itt van és róla szónokol.Mit fognak tenni vele? Megölik? Rettegés csillan felemás íriszeiben, ahogy arra gondol, hogy többet már nem láthatja a családját és barátait.
-Tizenhat éve az anyja segített Voldemortnak, hogy legyőzhessen. -az öreg varázsló leguggol elé, majd végigsimítja a fiatal arcot. Elain durván elrántja arcát a férfi kezei elől. A terembe egy újabb alak lép be. Hosszabb barna haja lazán omlik a vállaira, lépései könnyedek és arcán egy kegyetlen vigyor játszik.
-Sirius...-hebegi a földön ülő. Mi történik? Hiszen a férfi már közel tizenöt éve halott. Egy összecsapásban ölték meg Albus Dumbledore hívei, akár csak Remus Lupint. Harry sokat mesélt róla, amikor náluk töltötte a nyári szünetet. Elain érzi, ahogy agya kezd megtelítődni a hirtelen jött új dolgokkal. Hiszen ők halottak voltak.
-Sirius! -kiáltja hangosabban a szőke bódító és a férfi azonnal felé fordul.
-Mit akarsz?
-Ismerem Harryt, ő mesélt nekem rólad. -válaszolja és lelkében egy pillanatra remény gyúl, hogy ki tud jutni innen.
-Ötletem sincs kiről beszélsz.
-Tessék? -rebegi a lány, majd meglátja, hogy előtte álló öreg varázsló elvigyorodik -Mit tett?
-Visszahoztam az élők sorába. Milyen szerencse, hogy úgy módosítottam az emlékezetét, ahogy akartam. -sziszegi halkan Dumbledore -Most ő a leghűségesebb hívem.
-Az lehetetlen.
-Pedig nem az, ahogy láthatod. Sirius!
-Igen Uram?
-Kell neked ez a lány? -a férfi sötétbarna, kegyetlenséget sugárzó szemei végigmérik a földön fekvő zöld szoknyás bódítót, majd Dumbledorra néz.
-Elfogadom.
-Remek. Figyelj rá és törd be minnél hamarabb. -Elain legszívesebben elfutna, de képtelen rá. Nem akarja ezt, nem akar itt lenni. Fél ettől az alaktól, akinek szemeiben semennyi emberség sem látszik. Sirius a lány elé lép és tetoválásoktól tarkított kezét annak arcára vezeti. Elain meg sem mer mozdulni csak szemeit lesütve bámulja a padlót.
-Nézz rám! -ám a bódító nem engedelkmeskedik. Nem fogja megadni ezt az örömöt a férfinak -Mondtam valamit! -hiába az erélyesebb hang a lány még mindig nem engedelmeskedik. Sirius keze a hajába markol, majd egy egyszerű mozdulattal a földhöz vágja a lány fejét. Elain fájdalmasan kiált fel orra vére, pedig azonnal elered -Nézz rám! -a lány felemeli könnyes íriszeit.
-Mindjárt más. Tanuld meg, hogy a makacsságot nem tolerálom, legalább is nem egy semmirekellő petben.
-Pet...?
-Mégis mit gondoltál? Talán azt, hogy cselédnek kellesz? -horkan fel gúnyosan Sirius, de Elain nem hallja. Fülében még mindig ott cseng a pet szó. Akár csak az anyja. Édesanyja sokat mesélt már erről, persze sosem neheztelt Elain apjára és a kislány is mindig örömmel hallgatta a szerelmük történetét. Ő nem akar pet lenni...Azt nem tehetik meg vele.
-Nyugodj meg. -hallja meg Dumbledore hangját -Ott leszel mikor kivégezzük az anyádat.