A halott ügynök gyermeke |MARVEL ff.| /Befejezett/

Natasha és Bruce

Reggel fájó fejjel ès végtagokkal kelltem, csak azt nem tudtam miért. Egy kar pihent a hasamon, én pedig lassan felvezettem a tekintetemet. Nem értettem, mi  a franc van. Felkelltem és lecsúszott a takaró a.....fedetlen melkasamról! Mi történt....?

Tegnap buli volt, szépen kiöltöztem, ittunk egy kicsit, majd még többet, aludni készültünk Buckyval...majd...........

-Uristen......-néztem szét magunkon.-Bucky.-mondtam, meg sem moccant.-Buck!-ismét semmi. Felvettem egy párnát majd arcon vágtam.-Bucky!-és felpattant.
-Baj van?-űl fel hirtelen.
-Azt hiszem.
-Mi az?-néztem az arcát és szerintem még Ő sem realizálta a helyzetet.
-Lefeküdtünk?-kérdezem kertelés nélkűl. Ő körűl néz, majd rám, magára, majd csak bámúl maga elé, végűl pedig beletemeti a kezébe az arcát.
-Igen.-válaszolt.
-Értem.-meredek magam elè, majd eszembe jutott egy kérdés.-Ügye védekeztünk?
-Ha minden igaz, akkor igen. Szerintem igen.
-Akkor jó.-fújtam ki a levegőmet. És bele gondolva, kicsit sem érzem magam úgy, hogy anya lehetnék...uristen mikre gondoldok.
A takarót magam köré csavarva kelltem fel.
-Most mivan?-kérdezem Buckyt.
-Tegnap láttalak. Nem kell takargatnod magad.
-De. Mert....nem akarok én így, csak úgy...mászkálni itt.-hadonásztam, majd bevonultam a fürdőbe, felhúztam a tegnapi ruhám, majd átmentem észrevétlnűl a szobámba.
-Idióta vagy Brooklyn.-vágom magam fejbe.

Miután ezt lerendeztem magamba, szépen lefürödtem, hajat mostam, megmostam a fogam, majd felhúztam egy farmert, egy fekete trikót és rá egy kék kockás inget.

Lementem reggelizni, ahol a többiek kótyagosan, meguk elé bámúlva űltek.

Elő kerestem a fejfájám csillapítot, majd töltöttem egy kancsóba vizet, letettem az asztal közepére a gyógyszerrel eggyütt.
Én is bevettem eggyet, majd leűltem enni.
-Jó reggelt Brook.-űlt mellém Sam.
-Szia.-mosolygok.
-Mire emlékszel a tegnap estéből?
-Sok mindenre. Igen mindenre.
-Na, akkor te még a szerencsések közé tartozól.-nevet.
-Miért?
-Bruce, egy szál alsógatyában, sállal a nyakában, Tony sisakjában találta magát reggel.....az edző terembe.-nevetett.
-Te jó ég.-röhögtem vele.
-Tony pedig....
-Oh jaj.
-A konyha púlt tetején feküdt fél órával ezelött. Flamingós úszógumit átölelve, miközben Thor a lábát öleli. Nagyon nagy volt.
-Miket csináltatok ti éjfél körűl?-röhögtem.
-Sok hülyeséget.
-Vettem észre. A többiek? Steve?
-Steve nem tud berúgni. Natről és Wandáról még nem halottam. Clint hamar elment. Vízió egy kortyot sem ivott.
-Értem.
-És Bucky?-kérdezett rá, mire öt másodpercre lefagytam.
-Korán elmentünk aludni, fáradt voltam.-vontam vállat halál nyugodtan, közben a többiek kezdtek ébredezni, köztük Bucky is.
-Akkor nektek nyugis volt az éjszaka.
-Hál' istennek igen.-mosolyogtam kínosan.

A nap további részében mindenki full másnapos volt. Amúgy Natashát végűl a wc-ben találtuk meg, miközben aludt. Wanda pedig Vízió szobájából jött ki, teljesen kész volt. Persze Vízió biztosított minket, hogy nem történt semmi, hisz Wanda nem emlékezne rá, Ő pedig nem tenne ilyet, szóval megnyugodtam.

Egy hét múlva

Az elmúlt egy hét nyugisan telt, persze Fury nagyon emleget mostanábn egy küldetést és azt mondta nekem is mennem kell, szóval kicsit izgulok.
Reggel nyugisan felkelltem, megreggeliztem.

Elmentem az irodámba, mivel Fury adott egy adag papírmunkát, egy régebbi ügyről, amiről információkat kell kigyűjtenem.

-Brook. Van sushi, gyere enni.-mosolyog Wanda.
-Rendben.-kelltem fel, majd elmentem a főhadiszállásra, ebédelni.
-Még nem nagyon ettem sushit.-vallok színt.-Talán kétszer.
-Akkor feltétlenűl enned kell.-mondja Nat.
-Rendben.-majd beveszem az első falatot és megeszek belőle hármat.
-Tele is vagyok. Köszönöm. Állok fel.-hirtelen szédülök meg és kap el a hányinger.
-Mindjárt jövök.-villantok egy kamu mosolyt, majd gyors léptekkel és miután nem látom Őket futva teszem meg a maradék utat. A wc-be betörve, felemelem a tetejét és ki is adom magamból a sushit. Eszerint nem esett jól.
-Minden rendben?-jön be Natasha.
-Persze. Csak eszerint nem szeretem a sushit.-öblitem ki a számat.
-Szerintem ennek megkellene emésztődnie mielött kijön.-válaszolja.-A hányás nem azonnal, általában megemésztjük a kaját, mielött kijön. Nem ettél valami mást is, mielött velünk ettél?
-Semmit. Csak normálisan reggeliztem, nem is voltam éhes most.
-Értem....nem lehet valami más oka...esetleg?
-Mire célzól?
-Mikor volt utoljára havid?-kérdezi.
-Múlt hónapban....kábé ugyan ilyenkór kéne most is.
-Szóval mikor.
-Múlt héten kellett volna, de lehet hogy csúszik. Nem gáz....na de várj.-esett le.-Azt akarod mondani, hogy terhes vagyok?-döbbenek le.
-Lehetséges....nem csináltál semmit Buckyval?
-Hát......-és igenis tudtam, hogy mikorra.
-Brook. Ez komoly. Lefeküdtetek?
-Igen.-hajtom le a fejem a kezembe.
-Kéne teszt neked.-mondja.
-Mi? Nem. Nem vagyok terhes. Védekeztünk.
-Biztos?
-Hát a bulin...piássan....
-Akkor...szerintem nem.
-De...Bucky azt mondta igen.
-Akkor csak beképzelte.
-De....
-Szerintem menj a szobádba. Hozok három félét, meglátjuk.
-Rendben.-sóhajtok.
Bementem a szobámba és leűltem.
Uristen....mivan ha terhes vagyok? Gyerekem lessz. Anya leszek. Nem állok készen erre! Sosem álltam!

Fél óra múlva Natasha meg is érkezett. Most már csak az eredményt várjuk.

-Nat.
-Mi az? Nem vagy jól?
-Minden rendben de....mivan ha terhes vagyok.
-Akkor Brooklyn. Lessz egy aranyos kékszemű, barna hajú gyereked.
-De....
-Brook. Nyugi. Az anyaság a legjobb dolog az egész világon.
-Ez....borzalmas. Nem állok erre készen. Elvetetem ha lessz.
-Mi? Normális vagy? Ölnél?
-Nem.....
-Gondolkodj épp ésszel. Megölnél egy még meg nem született gyereket?
-De Bucky örülne neki? Nem hagyna itt érte?
-Nem hinném, hogy Ő olyan lenne....ha már megcsinálta, akkor válálja a felelősséget.
-Ez borzalmasan hangzik....
-De ez van. Amúgy Brook.
-Tessék?
-Szerint anya leszel.-mutat lefelé. Mire döbbent fejjel lefelé nézek.
-De ez nem biztos.
-Kéne egy orvos.
-Honnan szakasszak?
-Én ismerek eggyet. Hét diplomája van.
-Nem!-tiltakozom.

Pár perc múlva pedig már Bruce laborja elött voltunk.
-Basszus.-temetem a fejem a kezembe.
-Igen?-néz ki Bruce
-Ezt majd inkább bent.-tessékel minket be Nat.-Péntek!
-Igen Ms.Romanoff?
-Kapsold ki a hang és videó felvételt itt benn!
-Igenis.....kikapcsolva.

-Szóval mi az?-kérdezi Bruce a szemüvegét levéve.
-Egy ultra hang kéne.
-Milyen féle?
-Baba ügyileg.-hajtja felém a fejét.
-Csak nem?-döbben le.
-De van rá esély.-sóhajtok.
-De hát ez remek!-örül meg.
-Nem tudom...ne siessük el. Lehet, hogy csak nem esett jól a sushi.
-Na megnézzük gyere.-tól egy asztalt elő. Lefekszem, kigombolom az ingem és igyekszem a lélegzetem lenyugtatni.
Bruce rákenyt valamilyen hideg zsellét, majd fogott egy gömb alakú műszert és óvatosan a hasamra tette.
Lassan elkezdte mozgatni és görgetni a hasamon.
-Hát Brook.-néz rám Bruce a monitorrol.
-Mi az?
-Valamit....nagyon jól csináltatok Buckyval.-vakarja meg a fejét.
-Szóval terhes vagyok....-meredek magam elé.
-Nem is akárhogy....fokozom én ezt neked.
-Mivel lehetne ezt még?-nevetek hisztérikusan.
-Egy ikerpárral.-bökje ki.
-Hogy tessék? Mutasd meg!-majd felém fordítja és meglátok kettő halvány foltot.
-Oh te jó ég....-könnyezek be.
-Minden oké?
-Nem....kicsit sem....én erre nem állok készen! A saját anyámnak a segítségét sem tudnám kérni vagy apámét, hogy tudjon segíteni.
-De mit itt vagyunk neked.
-Na ez a másik! Erről egy szót se! Senkinek! Nem tudjahatja meg senki! Ameddig én...elnem mondom. Ez hármunk titka.
-De hát ez csodálatos dolog Brook.-mondja Bruce.
-Akkor sem...majd én. Ha úgy érzem készen állok.
-Rendben. Akkor majd ha te.-jön oda Nat is, majd elvigyorodik.-Jaj annyira örülök ennek!-ölel meg.
-Igen. Viszont vigyáznod kell mostantól. Nem emelhetsz nehezet, nem ehetsz fűszeresset, alkolholt sem ihatsz, kivéve ha hetente megiszol egy-két korty bort, az mèg jót is fog tenni a babák vörös vérsejtjeinek. Nem mozoghatsz durván, semmi edzés, futás. Dohányzást azt nem mondom, mert amúgy sem. Csak vigyázz magadra. Bármi kell, itt leszek szólj.
-Redben...kössz...-törlöm le a zselét.
-Szívesen, és ne aggódj, minden rendben lessz.
-Meglátjuk.-kelek fel, majd halkan kivonulok a laborból.

A szobámba érve, sokkos állapotba ülök az ágy szélére.
Ez...tényleg megtörténik? Hogy mondjam el? Mikor? Stevenek? Buckynak? Te jó ég....

Valaki kopogott az ajtómon.
-Tessék.-majd benyit Fury.
-Jövő héten küldetésre mész. Barnesssal lettél beosztva.-mondja.
-Köszönöm.
-Majd még tájékoztatunk mindenkit részletesebben.
-Rendben.
-Viszlát.
-Szia.-majd kimegy.

Nem úgy van, hogy nem kéne megerőltető dolgokat csinálnom......?