Szabad döntés

167 9 5
                                    

Sziasztok! Nagyon sokan mondtátok hogy egy két részletet hiányoltok a storybol. Szóval ezt próbálom javítani. Ja és még valami ma még megprobalok hozni még egy részt.
Addig is pusziii❤

*reggel*

A szokásos tortnet, magamtól keltem de mégis fáradt vagyok. Itt talán nem is tudom ki aludni magam a hiány érzet miatt. Hiányzik Jacopo a csapat és még Damiano is. Tudom hogy minden áron az volt a célom hogy elkerüljem de bevallom hiányzik.

Jacopo nem keresett egyszer sem ami elég fura volt, mindig hagy üzenetet vagy valamit. De lehet hogy csak a bandával van és nincs rá ideje.
Nekem a mai nap szabadnapom van mivel nem kell hogy fellépjek. Ennek csak örülök legalább lesz egy kis én időm ebben a hosszú két hétben.

Letusoltam majd feloltoztem. Lementem az ebédlőbe és megreggeliztem meg ittam egy kávét majd vissza mentem a szobába és elinditottam egy sorozatot a Netflixen.

*15:30*

Már fél négy van és még mindig nem kaptam semmi hírt sem a srácokról.

Szia- jött be az ajtón Kent
Szia hát te?- érdeklődtem
Ja csak gondoltam megnezem hogy minden rendben van e - ult le az ágyra. Egy darabig beszélgettünk majd Victoria hívott.
Szia- szóltam bele a telefonba kedvesen.
El! Te beszéltél Jacopoval?- kérdezte ijedten
Nem ma meg semmit sem- mondtam
Az baj, mert innen egy órája ment el kajáért Dam kocsijával és nem reagál senki hivasara.- mondta - próbáld már meg te kérlek- mondta és hangján hallottam hogy mindennel jobban aggódik. Ezzel pedig csak annyit ért el hogy én is ideges lettem.

Tarcsazni kezdtem Jacopo számát. Elsőnek ki sípolt de nem adtam fel hívtam tovább. Negyedik próbálkozásra fel is vette a telefont.

Jac!- szóltam bele- hol vagy? - kérdeztem de nem kaptam választ
Jacopo- szolitottam újra, mentoauto szirénát hallottam a telefonon keresztül.
Baleseteztél?- kérdeztem de se hang se kep- jacopo az istenit mond hogy életben vagy- kezdtem el sírni.
El...- hallottam meg halk hangját- Eles!- mondta de megszakadt a hívás.
A kurva életbe- vágtam foldohoz a telefonom idegesen.
Mi az mi történt?- kérdezte a mellettem ulo srác
Jacopo balesetezett! Haza megyek! Most- jelentettem ki és gyorsan össze pakoltam mindent. Kent ki vitt a reptérre.

El se kellett volna jönnöm. Ez az én hibám ha nem jövök el ez meg sem történik- zokogtam
Hé, ez nem a te hibád ha otthon maradsz is megtortenhetett volna - próbált nyugtatni Kent.
Kent, nagyon joba lettünk úgy gondolom. Tessek a telo számom ha szeretnéd fent tartani a baratsagunk hívj- adtam a kezebe egy papír fecnit. Elkoszontunk egymástól és a repulohoz siettem.

***

Megérkeztem a Maneskin házához. Gondolkodás nélkül konnyektol azva rohantam be az épületbe de senkit sem találtam. Ami csak még jobban rá tett egy lapáttal a hangulatomra.

Sírva szinte már zokogva mentem be a nappaliba. Leultem a kanapéra és engedtem hogy a könnyek utat törjenek maguknak.

El?- hallottam meg egy hangot mögöttem. Azonnal hátra kaptam a fejem.
Damiano- mentem oda hozzá és jó szorosan magamhoz oleltem.
Haza jöttél?- érdeklődött
Muszáj volt... jacopo- mondtam magyarázat kent.
Igen tudom..- simitott végig a hátamon. A poloja szinte már a konnyeimtol volt átázva.
Nem lesz semmi baj. Rendbe jön erős srác- biztatott
És ha nem?- néztem fel rá
Ne is gondolj ilyeneket- nézett rám szúrós tekintettel. Kicsit később a többiek is megérkeztek.

Istenem! Csak legyen jól. Agyon ütöm- mondta Vic.
Veled tartok- szipogtam
Nyugodj meg el. Minden okes lesz- ult mellém Ethan.
Tudom- hazudtam. Kicsit sem voltam biztos benne hogy Jac tenyleg jól lesz. Ha tehettem volna azonnal hozzá rohanék hogy tudjam jól van e.
Vissza mesz meg Párizsba?- kérdezte Dam
Kizart dolog. Itt kell maradnom és itt is fogok maradni. - mondtam határozottan.

A többiek el mentek vacsorázni a konyhaba addig én a nappaliban voltam. Egy falat sem csúszott volna le a torkomon ezért nem mentem velük. Leghamarabb Damiano végzett.

A vendég szoba a folyosó végén van- mondta kedvesen majd felém nyújtotta a takaromat.
Köszi- mosolyogtam rá. Mosolyogva hagyott ott magamra. Gondolom fel ment tusolni, ugyan is senki nem volt a fürdőben de meg is kihalatszodott hogy valaki fürdik.

Vic, én megyek le fekszem- mondtam ő csak bólintott majd evett tovább. Elindultam megkeresni a szobát majd le is tusoltam és aludni indultam.

Damiano

El nagyon ki van. Látszik rajta, félti Jacopot ami természetes hisz a barátja sajnos...

Letusoltam majd vissza mentem a többiekhez de El nem volt lent.
Meg ittam egy pohár vizet majd en is fel mentem a szobámba aludni.

*hajnali 3*

Arra keltem hogy valaki kopog az ajtón.

Gyere- szolaltam meg és és ajtó felé fordultam.
Itt aludhatok?- jött be a szobába El párnával a kezeben
Igen...- sohajtottam mert nemet akartam mondani de valahogy nem sikerült, nem tudtam elutasitani. Befekudt mellém majd el is aludt.

Ahjj, ha tudnád mennyire hiányzol meg mindig- adtam egy puszit a homlokára majd en is vissza aludtam.

*reggel*

Jó reggelt!- mosolygott rám El
Jó látni hogy mosolyogsz- mondtam kedvesen
Hogy aludtál- érdeklődött, nem tudom miért ilyen kedves
Jól köszi , bár kevés helyem volt- néztem rá szúrós szemmel. - és te?- kérdeztem vissza
Ahoz képest jól- mondta majd ki kelt az ágyból és elment öltözni. Mikor végzett én is elmentem a fürdőbe hogy rendbe szedjem magam.

Eles

Sürgősen beszélnek kell Victoriaval. Ezért siettem is ennyire az oltozessel.

Gyere- szólt bentről Vic
Baj van- ültem le az ágyra
Na mesélj- ult mellém.
Mi van akkor ha meg mindig szeretem Damianot?- estem pánikba
Jézus- kapott a szája elé Vic
Mi van? Ennyire rossz?- kérdeztem kétségbe esve
Nem dehogy, bolond vagy?- nevetett- döntsd el hogy kit szeretsz jobban- mondta
De mind a kettőt ugyan úgy szeretem- mondtam
Ilyen nincs, az egyiket biztos hogy jobban szereted- mondta -es ha tudod hogy ki az akkor a másik félnek el kellagyaraznod hogy miért miért működhet- vonta meg a vállát.
Meg ha ez ennyire egyszerű volna- nevettem kínomban
Az! Csak legyen hozzá merszed- nézett mélyen a szemembe Vic. Ezután a nappaliba vettem az irányt. Kicsit gondolkodni akartam. Biztos döntést akartam hozni hisz vegulis kettőt nem szerethetek egyszerre. Nagyon sok dolog szól a melett hogy Jacopot válasszam de viszont Damiano az Damiano mióta ismerem azóta vonz hozzá valami megmagyarázhatatlan.

El! Te kérsz pirítóst?- kérdezte Damiano mögöttem.
Igen, köszi- mosolyogtam rá halványan majd vissza tértem a gondolataim közé.

Damiano

Hívott minket a doki hogy Jac jobban van de meg mindig kómában fekszik. Mit meg nem adnék azért hogy minden olyan legyen mint régen. A banda is jobban együtt volt. El még az enyém volt, Jacopo meg egészséges volt.

Kész van!- orditottam ki a nappaliban ulo lánynak aki a hangom hallva egyből felugrott a kanaperol. Megreggeliztunk közösen mint régen. Majd mindenki el ment a dolgára.

Hírességbe szeretve | Damiano David ff. | BEFEJEZETT!Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora