Hírességbe szeretve | Damiano David ff. | BEFEJEZETT!

Borzalmas nap

A napom nagyon lassan és unalmasan telt. Teljesen addig amíg Ethan Nem hívott. Teljesen meg lepett,  nem tudtam hogy mit akarhat.

Igen?- szóltam bele a telefonba
Szia El ugye?- kérdezte
Igen- mondtam
Segitened kell- hallottam hangján át aggodalmat.
Mi történt?- kérdezte
Ma viszem el randira Addisont és gőzöm sincs hogy hova vigyem el- mondta
Szerintem teljesen mindegy hova viszed el, imád téged már most.- mondtam biztatóan.
Akkor egy vacsi jó lesz?- kérdezte Még mindig bizonytalanul.
Igen, tökéletes lesz- mondtam mosolyogva bár ő ezt nem látta mivel nem videó beszélgetés volt.
Ja és még valami, nagyon fontos és kedves lenne ha ma eljonnel a probankra- mondta, bele egyeztem mert miért ne?
Oke.. szokásos helyen?- kérdeztem
Igen- mondta és le tettük. Készülődni kezdtem mert egy óriási pólóban és egy rövid shortban nem mehetek oda. Egy egyszerű ruhát vettem fel. Egy fekete Short és egy hozzá illő fekete Nike póló és vans cipő.
Barátnőmnek nem szóltam a programomról mert úgy voltam vele hogy neki úgy kis készülnie kell a randira. Busszal mentem mivel sajnos nekem nincsen jogosítványom.

Hosszú és unalmas utazás után meg is érkeztem a studiohoz.

Be mentem Dany volt ott csak aki cigizett. Azt mondta a banda bent van ezért be mentem. Csend volt az egész épületben sehol sem egy árva lélek. Hova máshova vezetne az utam mint a próba terembe. De csak Damianot találtam. Egy farmer nadrágban és egy pirosas felsőben nem éppen a legelőnyösebb ruhában állt ott, de még így is borzasztó helyes volt.

Szia!- köszöntem neki mosolyogva, mikor meghallotta hangom egyből hátra kapta a fejét.
Szia...- mosolygott vissza- hát te?- kérdezte
Ethan mondta hogy jó lenne ha ide jönnek tehát itt vagyok- nevettem el magam a kínos helyzet miatt. Majd Ethan lepett be az ajtón.
Szia El- ölelt meg ami elég fura volt, úgy tett mintha ezer éve ismernénk egymást de nem voltam bunko és vissza oleltem. Damianora néztem aki csak egy szúrós tekintettel üdvözölte a jelen lévőt.
Ethan!- szólt oda neki az énekes- utállak- mosolygott majd egy kapd be jelet mutatva vissza fordult a mikrofonhoz. A csapat többi tagja is megérkezett én pedig be mentem Danyhez a vezerlőbe.

Csodálatosak- mondtam a bandát nézve
Segithetnének neked- mondta kedvesen
Nem hiszem hogy akarnának- mondtam hamis mosollyal az arcomon.
Dehogynem, szerintem Dam szerelmes beléd de fülig!- jegyezte meg én meg azon agyaltam ha már ketten ezt láttják akkor lehet valami igazság benne.... de áhh biztos nem, eleg hihetetlen ez.
A banda tovább játszott én pedig ugyan olyan csodálattal néztem őket.
Thomas!- szólt oda neki Deny
Igen?- jött be a vezerlobe.
Figyelj csak, szerinted Dam vállalná Elt egy két tanács adó órára?- kérdezte, nekem pedig majd felgyulladt az arcom.
Igen, igen, hát persze- mondta mosolyogva. Furán viselkedett.
Neked is jó El?- nézett rám ragyogó szemekkel.
P-persze- mondtam zavaromban egy mosolyt kaptam csak majd vissza ment a terembe, tudtam hogy beszélni fog Daviddel mert rám nézett és el engedett egy aranyos mosolyt.

***
Éppen indultam volna haza amikor szólt Dany hogy maradjak és próbáljam el az új dalt míg itt vannak a srácok is.
Bele egyeztem... nem nagyon akartam hogy most azonnal hallja a neki szóló dalt de végulis Dany a főnököm azt kell csinálnom amit mond.
A mikrofon elé álltam és egy nagy levegő vétel utan el kezdtem a számot.
In the afternoon of four to twenty-five minutes, silence is nothing I hear only the music I listen to- kezdtem el a szöveget. Majd folytattam is.
The cold pervades my body maybe I just want a hug you- akaratlanul is Damianora néztem aki láthatóan nem értette mi a helyzet, nem is baj, addig jó mig nem jön rá hogy neki szól a dal. A gondolat mentem végére a dal is az utolso sorához érkezett.
My heart falls from weak pieces to pieces, my tired soul bursts into tears because you are not here with me. I miss your touch.- fejeztem be majd Danyre néztem aki elismero tekintettel tapsolt meg. Vic a banda egyetlen női tagja majd ki pattant az örömtől, valószínűleg ő tudta hogy kinek szól...

Gyönyörű! Ügyes voltál és a dal is fantasztikus. Meg jobb lenne ha a személy akinek szól nem lenne ennyire vak és süket- suttogta oda nekem mikor megolelt Vic. Egy nevetest kapott zavaromban.
Szép volt- mosolygott rám Dam és Ethan.
Ethan, neked már menned kéne- néztem rá a karórámra.
Basszus!!- csapott a homlokára és sietosre vette a tempót.
Honnan van a gitárod?- kérdezte Thomas
Nem tudom... kaptam- vakartam meg a tarkom
Ohh... akkor mindegy- mosolygott rám.
Még beszélgettünk majd haza mentem mivel semmi kedvem nem volt Vele beszélgetni... túl feszült volt nekem a hangulat még ha neki nem is.

*másnap reggel*

Nem sok minden történt amugy tegnap este csak unalmas délután volt. Azt hittem hogy majd Addison felhiv és elmondja hogy mi történt a randin nem tette ezért viszonylag hamar el is telt az estém.

Most kivételesen magamtól keltem, nem volt beallitva ébresztő és Addison sem hívott. Elég fura volt mert nem kaptam róla élet jeleket már tegnap reggel óta. Ügyet sem vetve rá mentem a fürdőbe és gyorsan letusoltam. Reggeli közben pedig végig olvastam hogy mit történt a szociálmediaban.
2 üzenetem volt. Egy Ethantól egy pedig Damianotól. Nem mertem megnyitni az énekes üzenetet ezért inkább csak Ethanra reagáltam.

Szia! Jól sikerült az este, azt mondta hogy szeretné megismételni- olvastam fel Ethan üzenetet.
Szia! Nagyon örülök nektek- küldtem rá a válaszom.
Ja és, Dam üzeni hogy ma délután lenne egy órátok- írta
Oke- válaszoltam szűk szavuan.

***
Gyorsra vettem az iramot és siettem fel az emeletre embert varázsolni magamból, mert már csak egy órám van. Egy egyszerű cuccot fogtam meg ismét. Egy cropp topp és egy short, nagyon nem illettek egymáshoz a színek de nem volt időm másikat választani ezért ez is meg tette. A sminket most hanygalotam mert ahoz úgy szintén kevés volt az időm, egy vans cipőt a lábamra véve mentem is ki a buszhoz hogy elérjem.
De pechemre pont lekestem. Előttem ment el, emberhez méltóan elátkoztam a közlekedési járművet majd gyalog indultam el a stúdió felé.

Hol vagy már?- jött az üzenet Ethantol.
Úton, le késtem a buszom- írtam meg neki erre nem érkezett válasz úgy hogy a zsebembe csúsztattam a készüléket és sétáltam tovább hogy minél hamarabb oda érjek ha már ennyire szerencsétlen voltam.

Egy kocsi jelent meg mellettem.

Szia- húzódott le az ablak.
Szia- köszöntem neki vissza
Gyere, elviszlek Ethan mondta hogy mi a gikszer- mondta és pedig bólinva beültem a kocsiaba majd elhajtottunk.
Egész úton feszült volt a hangulat vagyis nekem az volt... kellemetlen volt  a helyzet de meg is élveztem.
Jó lett a dalod- törte meg a csendet Dam.
Köszönöm- mosolyogtam rá kedvesen. Innentől számolva korubul 10 perc múlva oda is értünk a többiekhez.
Dany nem volt ott, csak a miénk volt az egész épület. Vicnek idő közben el kellett mennie meg Ethannak is mert ma Addisonnal találkozik de Thomas végig velünk volt, hála istennek. Legalább oldotta a hangulatot.

Jó... most fújd ki a levegőt- tette a kezét a hátamra Damiano aminek hatására végig futott rajtam a hideg, de tettem amit mondott.
Ha el lazulva énekelsz akkor sokkal könnyebben ki jönnek a hangok, csak ne stresszelj ra- mosolygott rám kedvesen én csak bolintottam.
Kéne már egy kis szünet- mondta Thomas unottan
Igazad van- mondta Dam is majd ki ment gondolom rá gyújtani én pedig bent maradtam Thomassal.
El!- szólt oda nekem- tetszik neked Damiano?- kérdezte nemes egyszeruseggel én pedig teljesen le fagytam, egyáltalán nem gondoltam hogy ilyet fog kérdezni, egyáltalán minek kérdezte meg???
Mi?- kerdeztem vissza
Tetszik?- kérdezte.
Inkabb ki megyek rá gyújtok- hagytam lebegni a kérdést és ki mentem Dam mellé cigizni.

Minden rendben?- kérdezte majd a tüzet felém fordította hogy rá tudjak gyújtani.
Köszi- mondtam Itt a tűzre gondolva, bele szívtam egyett majd azt ki is fújtam és válaszoltam a kérdésére.
Persze, csak Thomas eppen most érdeklődött az érzéseimről irántad- mondtam ki nemes egyszeruseggel amit azonnal meg is bántam.
Mi?- akadt ki teljesen.
Ja, én is így reagáltam- mondtam majd ügyet sem vetve arc kifejezésére folytattam a cigizesem. És ha azt hitted hogy nem lehet ennél furabb ez a nap akkor még csak most jön a java ugyanis Damiano is érdeklődött.
És... mit válaszoltál?- kérdezte rám sem nézve, nagyon meglepodtem, minek érdekli ez őt?
Nem válaszoltam- mondtam majd felalltam de Dam megfogta a csuklóm.
Maradj, várj meg engem is- nézett rám nem tudtam nemet mondani neki ezért ott maradtam vele.