Hírességbe szeretve | Damiano David ff. | BEFEJEZETT!

Kavarodott erzesek

Kezei becsúsztak a pólóm alá. Először félénken kezdte el simogatni a hasam de mikor észre vette hogy nem szentelek különösebb figyelmet neki egyre bátrabb lett.

Ezt... szerintem ne most csináljunk- valltam el ajkaitól.
Ahogy szeretnéd- mosolygott rám kedvesen majd feloltozott és kiment a furdobol. Én is követtem a példáját. Felöltöztem és lementem a többiekhez a hallba.

Jó reggelt- mosolygott rám perverzül Vic
Neked is jó reggelt- mosolyogtam vissza
Hogy aludtatok?- kerdezte Thomas tőlem és Jacopotol
Jól- mosolyogtam a fiúra. Ezután közösen elmentünk reggelizni.

Jacopo

Az egyik étteremben reggeliztunk mert semmi kedvünk nem volt a hoteles kosztot enni.

És... mizu veletek?- kérdezte Damiano
Ezt hogy érted?- kerdeztem
A kapcsolatotokkal- mondta alig hallhatóan.
Minden rendben van szerintem de ezt inkább Eltol kérdezd.
El- nézett rá Dam a lányra aki éppen evett.
Öhm...- nyelte le a falatot- jól megvagyunk. Szeretem Jacopot és ő is engem kell ennel több?- mosolygott rám El. Vissza mosolyogtam viszont Damiano kevésbé örült ennek....

A reggel történeteket még én se tudom megmagyarázni... magával vitt az érzelem hullám de szerencsére El időben leállitott még mielőtt bármi olyat csináltam volna mi miatt vége lenne a kapcsolatunknak.

El... ma nagyon gyönyörű vagy- bokoltam barátnőmnek
Köszönöm- mosolyodott el
És még valami... szeretlek- mosolyogtam a lányra mire Ő elpirult Vic pedig boldogabb volt mint valaha.
Jujjj- kapott a szája elé Victoria
Fejezd be- sutotte le a fejét El
De ez annyira aranyos volt - mosolygott Vic
Tudom...- mondta alig hallhatóan.
Tessék? Nem hallottam jól- mosolyogtam
Aranyos vagy- forgatta meg a szemét egy mosoly kíséretében.
Tudom- csokoltam meg röviden.
Jó, köszönöm a vacsorát nekem eleg volt. Majd oda adom a pénz részem holnap már fáradt vagyok- mondta Damiano majd felallt és ott hagyott minket.
Ennek meg mi baja?- kérdezte Ethan
Féltékeny - mondta El szemet forgatva.
Miattad az... ő még mindig szeret téged te pedig ott hagytad magára- mondta Ethan idegesen
Én úgy gondolom hogy nem én hagytam ott őt. Nem en akartam eljonni a világ másik végére egy fél évre közben meg a barátnőm otthon lett volna. Vagy már azért is en vagyok a hibás mert ti el jöttetek erre a versenyre? Had világositsalak fel Ethan. Damiano simán ott hagyott volna Rómában egyedül. Mert ha ti nem maradtok én az egész városban nem ismernek senkit, magamra maradtam volna- akadt ki teljesen El
Hagyjuk már. És a szüleid?- nevetett Ethan
Képzeld, anyám elhagyott meg kiskoromban apámat meg lecsuktak- mosolygott hamisan El majd ram nézett.
Jac, én most vissza megyek a hotelbe semmi kedvem itt lenni- mondta konyekkel a szemében.
Megyek veled- pattantam fel az asztaltól majd Ellel együtt vissza indultunk a hotelbe.

Ne is törődj Ethannal. Nem százas- feküdtem be mellé.
Az a baj hogy igaza van. Én tehetek róla hogy tönkre ment az a kapcsolat, nem voltam elég jó- szomorodott el.
Ne hulyeskedj. Ezt meg sem szeretném hallani ha nem lennel elég jó most nem egy amerikai hotelben ulnel a barátoddal- simitottam meg arcát.
Igazad van- villantott egy halvány mosolyt
Na ez a beszéd- mosolyogtam rá
Szeretlek- csókolt meg El
Én is szeretlek- mosolyogtam szemeibe.

Ezután mind a ketten lefekudtunk aludni.

*hajnali kettő*

Arra keltem fel hogy a mellettem alvo lány hirtelen felül az ágyon.

Mi az?- kérdeztem komasan nem kaptam választ
El...- szóltam neki újra de meg mindig semmi felultem én is.
Hé, mi a baj?- kérdeztem El, sírni kezdett és úgy remegett mint a nyárfa levél.
El! Megijesztes- öleltem magamhoz.
R-rosszat álmodtam- szipogta mellkasomba.
Az csak egy álom El. Semmi baj mostmar itt vagyok és vigyázok rád- emeltem az ölembe. Lábait atkulcsolta derekamon kezeivel úgy szorított mintha muszáj lett volna.
Semmi baj- simogattam tovabb a hátát. Sikeresen vissza is aludt. Vissza csusztattam a helyre és én is aludtam tovább.

Jó reggelt- csokolgatott Eles
Még 10 perc- nyavalyogtam.
Neeem, most kelj fel- feküdt rám
Naaaa- hisztiztem
Nem erdekel- puszilgatott tovább.
Imádlak, de még van időnk- mondtam Elre nézve
De én, felakarok kelni- mondta boci szemekkel nézve rám.
Ahjjj, sírba viszel- nyavalyogtam és kikeltem az ágyból és felöltöztem. El is így tett majd le mentünk reggelizni most ezúttal a hotelbe. De mivel még nagyon korán volt ezért a banda még szerintünk aludt. Ketten reggeliztünk csak... hát hogy is fogalmazzak nem éppen egy 10/10 kaja de meg lehet enni.

Nekem elég volt- dolt hatra a szeken El.
Nekem is- mosolyogtam rá
Mi az?- kerdezte mosolyogva
Semmi- időztem el gyönyörű arcán.
Jó, mostmar menjunk- jött zavarba
Oke- nevettem. Vissza mentünk a szobába és nem sokkal később Victoria jött be az ajtón.

Megyünk próbára jöttök?- kerdezte
Nincs kedvem. Te mesz?- fordult felém El
Nem tudom, Dam milyen hangulatban van
Faradt alig aludt az este- mondta Vic.
Mennem kéne...- néztem vissza Elre.
Ahhhj- forgatta meg a szemét
Akkor menjünk- vette fel a cipőjét majd Vic utan ment. Én is követtem őket. A hallban mindenki lent volt már.
Ő is jön?- kerdezte Dam Elre nézve
Miert nem tetszik?- kérdezte El szemet forgatva
Van más választásom?- kérdezte Dam flegman
Nem igen- mosolygott ironikusan

Beszallt mindenki a kocsiba és elindultunk a csarnok felé.

Óriási volt. Több millió embernek volt ott szék és itt fognak fellépni a srácok.
Reméljük meg is nyerik, hiszen annyit készülnek rá.

Ellel le ültünk a közönségnek kihagyott székekre úgy figyeltük a srácokat.

Eles

Jacopoval végig beszélgettük az egész próbát. A srácok nagyon ügyesek mint mindig. Ha élőben is ennyire jók lesznek még meg is nyerhetik. Minden nagyon kiralyul ment mind addig amíg meg nem hallottam a dal szövegét.

I'm cold i'm drunk...

Egy mondat elég volt hogy összes érzésemet ami bennem kavarok össze vissza zavarja. A sírás kerulgetet hisz ezt a dalt én írtam neki és ezt ő is nagyon jól tudta. Az egész dalt nekem énekelte csak nekem ezt a tudtomra is próbálta adni... annyira a szívemig hatolt hogy abban se voltam biztos hogy tényleg szeretem Jacopot.

Bocsáss meg! Ki kell mennem egy kicsit- mondtam zavarodottan és kisiettem a teremből.
El várj- szólt egy hang mögöttem. Hirtelen meg azonosítani se tudtam a tulajdonosát. De figyelmen kívül hagytam csak mentem tovább a friss levegő irányába.
El... hé- ragadta meg a csuklóm a hang a következő pillanatban már Damiano ajkai az enyémen voltak.
El?- jelent meg Dam mögött Jacopo is. Istenem hogy itt mi lesz?!
Jac...- néztem rá meglepodve.
Ez?- mutatott ránk- vagy ez?- mutatott magára és rám. Nem tudtam rá válaszolni... meg en sem tudom
Gondoltam- nevetett kínjában.
Jacopo!?- rohantam utána de nem állt meg...