Hírességbe szeretve | Damiano David ff. | BEFEJEZETT!

Ölelés

Sziasztok! Az előző részhez nem kaptam vissza jelzést ami miatt kicsit szomorú vagyok:( ma nem baj majd most remélem kapok vissza jelzéseket tőletek, továbbra is fennt állt hogy akinek van bármilyen ötlete amit szívesen olvasna azt ossza meg velem köszönöm. Remélem ez a rész is elnyeri a tetszéseteket. ❣

*reggel*

Iszonyú fejfájással keltem, oldalra néztem és barátnőm még nagyban aludta az igazak álmát, nem akartam felébreszteni de ha nem teszem akkor elkésünk a próbáról engem pedig kirugnak és viszlát első lemez. Úgyhogy szépen kedvesen és figyelembe vége hogy másnapos lesz felkeltettem.

Ahhj... mennyi az idő?- mormolta
Pont annyi hogyha nem sietünk akkor elkesunk- keltem fel az ágyból és vettem az irányt a fürdőbe. Gyorsan felöltöztem dobtam fel egy enyhe sminket és felvettem a cipőm. Sietosre véve a tempót mentem le a nappaliba ahol már barátnőm kissé alvatlanul állt útra készen.

Na menjunk- mondta majd kinyitotta az ajtót és a kocsihoz mentünk. Beultunk majd percre pontosan ott voltunk. Bevallom kissé ideges voltam hogy hogy érünk oda időben, hisz ez a munka életem munkája. Semmit sem csinálnék ilyen hangulattal végig mint ezt.

Ideje volt- mondta Deny
Tudom... sajnalom hogy ennyire ki centiztük- sütöttem le a szemem.
Semmi baj Else, csak haladjunk mert utánad meg jön egy banda.- mondta és a próba terembe invitált. Követtem a terembe majd a fejemre téve a füllhallgatot elkeztuk felvenni a számot. De az első borzalmas lett egy csomó hangot elrontottam ezért újra vettük.

Mi van veled El?- kérdezte a producer.
Semmi... csak fáradt vagyok- hazudtam pedig csak túl sok minden kavargott bennem. Kezdjük azzal a sráccal akinek a nevét sem tudom... de teljesen megbabonázott...
Jól van.. akkor 10 perc szünet- mondta én pedig fény sebesen mentem ki az utcára hogy elszivjak egy száll cigit. Idő közben annyira elbambultam hogy Addison jött ki szólni hogy le telt a 10 perc szünet. Újra és újra felvettük de így is az összes hamis volt. Addison és producer Dany idegesen néztek vissza rám az üvegen keresztül. Nem tudtam hogy hogyan javíthatnék rajta. Minden sokkal rosszabb lett amikor megjelent ő es a bandája.. Addison meglepődve és izgatottan állt a Mansekin előtt én viszont a próba teremben ültem és fogtam a fejem hogy végre össze szedjem magam, már a sírás kerülgetett hogy mindjart itt a határidő vége én pedig még sehol sem vagyok egy hülye este miatt képtelen vagyok elkezdeni is a számot. Egy könnycsepp folyt le az arcomon amikor egy kezet éreztem meg a vállamon.

Damiano

Mi van vele?- kerdeztem Danyt a lányra utalva.
Nem jön össze neki a dal és mindjárt itt a határidő vége és még el sem tudtuk kezdeni. Azt mondja jól van de szerintem valamin biztos agyal..- mondta és nekem csak ekkor esett le hogy az a lány akit már 10 perce bámulok az ugyan az a lány aki koncerten is volt. Aki képes volt elvenni az eszem 5 perc töredéke alatt. Elindultam hozzá.
Dam!? Mit csinálsz?- kérdezte Thomas
Segítek neki- mondtam majd átmentem a próba terembe.

Figyelj- kezdtem bele- zárj mi minden zavaró gondolatot és mindent ami a fejedben van. Úgy könnyebb lesz, vegyél egy mely levegőt és csukd be a szemed- tanácsoltam a lány bólintott egyett majd letorolte az arcáról a könnycseppet és énekelni kezdett. De elrontotta újra és újra.
Jó... akkor... ülj le és mond el mi bánt- kértem kedvesen
Egy srac- mondta ki nemes egyszerűséggel tudtam hogy ezt nem velem kéne megbeszelnie hisz nem is ismer és én sem őt de teljesen megbízott bennem és elmondott mindent amit róla gondolt. Nagyon ismerős a srác de nem tudom ki lehet az. Egy biztos a srác kurva szerencsés.
Gyere!- mondtam majd a kezemmel magamhoz invitáltam. Szorosan magamhoz öleltem és mélyen beszivtam az illatát. Epres parfümöt használt.. imádom....
Minden rendben lesz- simogattam fejét.
Köszönöm- suttogta vissza majd újra a mikrofon elé állt. Ezúttal sikerült neki.
Úristen.. köszönöm..- nézett rám értetlenül.
Damiano David és singlie!- ordította bele a mikrofonba Victoria. Csak a homlokomra csaptam. A lány csak nevetett majd rám nézett.
Köszönöm Damiano nélküled nem sikerült volna.- mondta egy kedves mosollyal az arcán. Teljesen meglepett hogy ilyen érzelmeket tud kivaltani belőlem. Zavarban voltam...
Igazán nincs mit- nyögtem ki végre.
Oh... és megtudhatnám a neved?- kérdeztem zavaromban
Else, de csak szolits Elnek- mondta majd ott hagyott engem a teremben és a banda jött be utána. Mind pervez tekintettel néztek rám.
Ő az a lány aki ott volt a fellépésen- bizonyosodott meg róla Ethan.
Dam... össze kell jönnötök- karolta át a vállam Vic.
Ne hülyéskedj... ő amúgy is mást szeret, plussz nem is ismerem- mondtam Úgy mint akit nem érdekel a lány.
Dam.. nekem nem tudod beadni hogy semmit sem érzel iránta- mondta Vic.
De... annyira hihetetlen, egy koncerten egy tekintettel 5 perc alatt képes volt engem szerelembe ejteni, és ő ezt nem is tudja, talán jobb hogyha nem is tudja... legalább nem zuhanok össze- mosolyogtam hamisan.
Na srácok- szólalt meg mögöttem Dany.- vége a próba előtti szunetnek. David készen van a dal?- kérdezte tőlem
Persze vagyis félig. Még hiányzik egy pár sor - mondtam őszintén.
Jól van.. semmi baj, akkor had halljam azt ami készen van- mondta mi pedig eleget tettünk keresenek. Elkezdtuk játszani a számot. Angolul írtam mivel úgy szebben hangzott a szovege.

Else

Miután Damiano segitett fel venni az első dalt a lemezhez elindultunk haza Addisonnal. Egész úton csendben volt és én is. Mind ketten agyaltunk valamin, nekem folyton azon az ölelésen járt az eszem, még mindig érzem azt a férfias parfüm illatot.

El... mióta ismered Damiano Davidet?- kérdezte kíváncsian.
A koncert óta- válaszoltam.
Tuti szerelmes beléd- kezdte el megint halucinációit.
Ne beszélj hulyesegeket, nem jövök be neki ne gondolj bele többet mint ami, teljesen véletlenül futottunk össze ma is és tök kedves gesztus volt tőle hogy segített nekem a dallal- mondtam pedig nagyon is örültem volna ha amit barátnőm mond az nem csak egy fránya gondolat.
Ha te mondod... de úgy is együtt lesztek- mondta mosolyogva majd újra az utat nezte. Megerkeztunk hozzánk ő ki tett engem majd ment tovább haza. Lassan bementem a házamba, levettem a cipőm és a szobámba vettem az irányt. Össze szedtem minden cuccom és elmentem letusolni egy ilyen nap után kifejezetten jól fog esni egy meleg fürdő.

Fürdés közben teljesen meglepődtem, egy könnycsepp folyt le az arcomon aztan még egy és még egy amiből kis idő után sírás lett. Túl sok gondolat kavarodott a fejemben, muszáj volt leirnom vagy nem fogok tudni aludni miattuk. Mikor befejeztem a furdest konnyektol ázva mentem ki a szobámba ahol egy füzetet kerestem és egy meg fogó tollat, az agyamra ültem és el kezdtem írni:

"Délután négy huszonöt perc, csend van semmit sem hallok csak a zenét amit hallgatók, a hideg átjárja a testem talán csak egy ölelésre vágyok tőled. Fáradt vagyok viszont aludni nem tudok. Zakatol az agyam vajon mi lehet veled. A szívem gyenge darabokról darabokra esik szét, fáradt lelkem sírva fakad mert nem vagy itt velem. Hiányzik az érintésed. -D"

Miután a sírás abba maradt és fellelekeztem az írástól. Elnyomott az álom.