Valminek a kezdete vagy még sem?

277 13 3
                                    

Else

Miután össze pakoltam mindenem elindultam haza gyalog, ugyan is meg össze kell pakolnom a cuccom holnapra.

Kint egész meleg volt ahogy képest hogy tavasz van, sütött a nap és egy darab eső felhő sem volt az égen, minden gondolatom a szokásoson járt. Damianon, megőrjít szó szerint. Az érintese teljes extazisba tesz. Igazából nagyon örültem mikor Dam mondta hogy menjek velük így legalább több időt is el tudok vele tölteni, és elhatároztam hogy megprobalok lepni előre egy lépést ne csak egy helyben topogjak. Mi bajom lesz belőle? Max ki offol és? Majd kiheverem, mindent át lehet vészelni.

A gondolatok végére érve haza is értem be mentem és egyből a pakolassal kezdtem. Minden esetleges dolgot el tettem amire szükségem lehet. Nem viszek olyan sok cuccot úgy is csak 2 napra megyunk.

Pakolás közben eléggé el fáradtam ezért viszonylag hamar el is nyomott az álom.

*reggel*
Borzasztó rosszul keltem ugyanis valaki majdnem betorte az ajtót oda lent. Fáradtan pizsamában és mamuszban sétáltam le a lépcsőn és egy asitas közben ajtót nyitottam Damianoval és Ethannal találtam magam szemben. Furán néztek rám.

Mivan?- kérdeztem fáradtan.
Miert nem vagy fel öltözve?- kérdezte a dobos
Nem tudom, mennyi az idő?- ásitottam
Hajnali 5- mondta
Akkor azért- válaszoltam.
Na, Öltözz fel aztán gyerünk- tapsolt egyett Dam
Jó, jó- legyintettem
A kocsiban majd alszol- kiabálta utánam Ethan, még vissza kiabáltam egy oket majd gyorsan feloltoztem és fogtam a cuccom majd be ültem hátra.
Vic és Thomas voltak elől a két fiú ethan és Dam hátul voltak velem. Mivel alig aludtam valamit így nagyon fáradt voltam. Nem kellett sok idő és el is aludtam nézelődés közben.

Damiano

El nagyon hamar el is aludt. Tényleg almos volt meg szegény. Örültem közelségének.

Uhhhuuu- húzta perverz mosolyra az arcát Ethan mikor észre vette hogy El a vállamon alszik.
Fejezd be- mondtam neki szemet forgatva.
Ugy is össze jöttök- legyintett rám. És reméltem hogy így lesz ha nem most azonnal de szépen lassan remélem egy pár leszünk.
Vic- szóltam oda neki- hogy kozeledjek felé?- kérdeztem kétségbe esve.
Nem tudom Dam, lassan fogd meg a kezét vagy simitsd meg, vagy csak add tudtára hogy mi a helyzet.- vont vállat.
Hat ez nagy segítség volt- nevettem el kínomban. Innentől az egész út nagyon csendben telt. Teljesen addig amíg El el nem kezdett mozgolodni. A feje le csúszott az ölembe hogy hogy sikerült azt ne tőlem kérdezzétek. Simogatni kezdtem a haját, ebben a pillanatban mindenki rám nézett.

Mivan?- kérdeztem
Semmi, csak annyira aranyosan bansz vele- mondta mosolyogva Vic. Csak egy mosolyt kapott ő is. Ethan sok sikert kívánt Thomas meg csak bólintott. Elég szűkszavú gyerek Thomas de attól még szeretjük.

***
Baszki!- szólalt meg Thomas.
Mi a baj?- kérdeztem hátulról.
Van valami gebasz- mondta a kocsira gondolva.
Mármint?- kérdeztem
Szerintem valami bekrepált- mondta unottan
Hogy érted?- kerdezte Vic is
Szar a kocsi emberek- üvöltötte el magát Ethan mire El is fel ébredt.
Ne haragudj- nézett Ethan Elre
Semmi baj- mosolygott rá kedvesen majd kissé piros arcal emelkedett fel az olembol.
Ne haragudj, nem volt szándékos- nézett a szemembe
Semmi baj, aranyos voltál- mondtam neki mosolyogva mire meg pirosabb lett az arca. Kezdem azt hinni hogy a srácoknak igaza van, ő is úgy érez mint én iránta csak fel lepni de meg mindig hihetetlen nem akarom hamis reményekkel kecsegtetni magam.
Akkor most?- kérdezte Vic Thomastol.
Gyaloglunk- mondta
Ahjj- dolt hatra unottan El, csak nevettem viselkedésén.
Sajnalom, nem tehetek róla hogy ez lett- emelte fel kezeit Thom védekezően. Mindannyian kiszaltunk a kocsiból és elindultunk a jó irányba. Meg volt a hangulat, Ethan elég sokat hulyeskedett ott elől, Thomas mellett vic volt mellette El és voltam aki a sort zárta El mellett.
Röhögve jó kedvel mentünk tovább, mindenki élvezte a gyaloglást.
Vic, mióta gitarozol?- kérdezte El miközben kisujjával az enyémet kereste. Közelebb tettem kezem hogy megtalalja amit keres majd rá is talált a keresett dologra, lassú mozdulattal, gyengéden kezeit az enyémbe csúsztatta, egy mosoly jelent meg az arcomon.
Egész kicsi korom óta- felelte a lány mire El rám nézett.
Dam és te mióta enekelsz?- kérdezte kedvesen mosolyogva, majd kezeinket kezdte el pásztázni.
Huh, nem tudom, azt hiszem mindig is tudtam énekelni csak nem döbbentem rá időben, szerintem kb, 11 lehettem mikor ez az egész elkezdődött bennem- mondtam és hüvelyk ujjammal simogatni kezdtem kezét. Vissza nézett rám majd egy mosoly kíséretében Victoriával kezdett el megint beszélgetni.
Dam!- szolalt meg Ethan előttünk. Mindenki oda kapta a fejét a dobosra. Aki majd kieső szemekkel nézte a kezemben lévő másik kezet. Mikor rá jött hogy kié is egy mosoly kíséretében Elre nézett, aki tudta mire gondol Ethan ezért el is pirult egy kicsit.
Ki lépett?- hallottam meg suttogó hangját Vicnek
Én- suttogta vissza El mosolyogva mire Vic csak dühös tekintettel mért végig. Nem is kell mondanom hogy el szegyeltem magam. Ezt koveoten elég hamar meg is érkeztünk a hotelhez ahol meg szállunk 2 éjszakára. A középső szint végig a miénk.

Hírességbe szeretve | Damiano David ff. | BEFEJEZETT!Donde viven las historias. Descúbrelo ahora