Na sziasztok! Végre sikerült egy szerintem viszonylag normalis részt ide sikerítenem bár elég kicsi lett és unalmas de remélem tetszeni fog. A komment szekcióban szeretettel fogadok minden féle vissza jelzést a könyvvel kapcsolatban.❣
Az órám csöngésére keltem. Az igazat megvalva nem volt valami kellemes ilyen fülsüketítő hangra kelni. Kinyomtam az ébresztőm majd a hátamra fordulva élveztem az ablakon besütő nap fényét ugyanis este elfelejtettem elhuzni a függönyt. Eget rengető sebességgel pattantam ki az ágyból és ballagtam le a lépcsőn egyenesen a konyhába. Be nyomtam a kávé főzőt, míg az végezte a dolgát addig gyorsan össze dobtam egy reggelit. Mikor a kávém is készen lett leültem a nappaliban elhelyezkedő asztalhoz és enni kezdtem.
Hamar végeztem is, a koszos edényeket a mosogatóba tettem azzal a mondattal hogy "majd elmosom ha felöltöztem" de mindenki tudja hogy ez ugyse így lesz. Nagy hezitalas után a szekrényemhez léptem ahonnan ki vettem a szerintem megfelelő ruhát egy napsütéses szombati napra. Majd a fürdőbe vettem az irányt. Letusoltam, kifesultem a hajam és felöltöztem. Éppen az ágyamat igazotottam amikor valaki már halálra nyomta oda lent a csengőt.
Megyek már na- kiabáltam kicsit erő teljesebben. Az ajtóban a legjobb barátnőm Addison állt. Betesékeltem a nappaliba ahol azonnal kényelembe helyezte magát. Kérdően és kíváncsi arckifejezéssel követtem példáját.
Ja igen- kezdett bele- mit csinálsz ma este? Csak mert lesz egy nagyon jó koncert és gondoltam úgy is regen voltunk igazán elmehtnenk- mondta
Igazából semmi dolgom sincs estére viszont nincs kedvem menni semmi féle koncertre- húztam el a szám aminek láttán ő is hasonló képpen tett.
Naaa... kérlek.. csak egy orat leszünk ígérem- mondta boci szemekkel, nem tudtam nemet mondani hisz annyira akarta nem lett volna szivem vissza utasítani ezzel földbe tiporni az utolsó reményét arról hogy találkozhat a kedvenc zenekarával.
Jól van legyen- forgattam meg a szemem. Egyből a nyakamba ugrott.
Este hívlak, vagy nem is majd érted jövök- kapkodott össze vissza és mire észbe kaptam már itt sem volt. Nevetve néztem utána majd fejemet rázva vissza mentem a szobámba befejezni azt amit elkezdtem.***
Elég hamar el érkezett az este. A kanapén ültem és vártam hogy Addison hívjon hogy mindjárt itt van. Úgy voltam vele rá érek akkor készülődni mikor majd hív. Nem sokkal később már hívott is, gyorsan fel mentem és felkaptam egy már ismert konbinációmat. Egy fekete hálós felső ami ha nincs rajtam melltartó mindent is mutat hozzá pedig egy fekete bőrszoknyat vettem fel végül pedig egy térdig ero fekete bakancsot. Dobtam fel egy enyhe sminket majd vártam hogy barátnőm is ide érjen.Szia!- jött be mosolyogva az ajtón
Mi az?- kérdeztem kíváncsian.
Első sorban van helyünk- mondta fülig erő mosollyal az arcán. Csak bólogatott majd beszalltunk a kocsijába és már mentünk is a csarnokba. Mint kiderult egy nagy csarnokban lesz, mikor be mentunk kicsit sem hasonlított egy csarnokra sport csarnokra meg vég képp nem. A fedetlen épület közepén egy óriási színpad állt amin piros kivilágítás volt meg egy fekete dobszerko Måneskin felirattal... az első sorba tolakodtuk magunkat. Sokan voltak nagyon sokan... barátnőmre néztem csillogott a szeme az izgalomtól, konkrétan vártam hogy mikor rohan a színpad mögé.
Kicsivel később már a banda is feljott a színpadra. Mind kihívó test színű ruhában voltak. Nem voltak többen négynél, mikor meglattam a srácot a színpadon egyből tudtam hogy egy rock zenekarról beszélünk.Hi everybody!- koszont a front énekes. Majd elkezdtek az első számot. Körülöttem mindenki jól érezte magát, ugráltak és szinte ordítva énekeltek a dalszöveget. Én pedig mivel se a bandát sem a dalt nem ismertem csak ölbe tett kézzel néztem végig az egész koncertet.
Damiano
A banda nagyon érezte megint a fellépést. Minden a szokásosan haladt, az öltözőben egybe oltoztunk majd mind a négyen ugyan olyan kinézettel léptünk ki a nagy tömeg elé a színpadra. Elkezdtuk az első számot ami a For your love volt ezt követték a többi sikeresebb dalaink.
Minden a legnagyobb rendben volt amikor észre vettem hogy az első sorban egy lány csak maga elé meredve hallgatja vagyis inkább viseli a zenéket. Nem tudom miért de késztetést éreztem arra hogy tegyek ez ellen valamit. Éppen a rajongók kedvencét enekeltuk és úgy gondoltam viszek bele egy kis csavart.
Közelebb léptem a színpad elejéhez majd leguggoltam hogy a lány szintjén legyek. Mivel a színpad elég magas volt.
Cause you can be the beauty and i could be the monster- énekeltem neki majd a közönség meg nagyobb sikitasba kezdett, a lányra kacsintottam majd folytattam a dalt úgy mintha semmi sem történt volna, viszont a lány is ugyan így tett, mikor vissza léptem a bandahoz meg egyszer utoljára rá néztem mire ő is ezt tette és megforgatta a szemét erre válaszolul csak egy mosolyt kapott tőlem.
Else
Egyáltalán nem tudom mi történt az elmúlt 10 percben, csak azt tudom hogy az erintese egy fajta drog ként érintett, belebizsergett minden porcikám, magam mellé néztem ahol barátnőm tátott szájjal nézett rám és kerdore akart vonni viszont túl nagy volt a zaj ahoz hogy bármit is értsek a mondandójából, ezért félre vitt és ott beszéltük meg ezt.
Ez meg mi volt?- kérdezte izgatottan
Fogalmam sincs- valltam be őszintén majd leültem a közeli bárhoz.
De láttad hogy nézett rád- mondta és leult mellém.
Nem miért hogy nézett rám?- kérdeztem szemet forgatva mert tudtam hogy megint túl konplikálja a dolgokat.
Olyan... aranyosan- kereste a szavakat.
Ha te mondod- adtam be a derekam majd rendeltem egy wodka narancsot.
Amugy... milyenek a zeneik?- kérdezte Addison az italat szűrcsölgetve. Elgondolkdotam.
Nem akarok nagyon képű lenni- kezdtem bele - de a saját zenéim jobbak meg mindig- nevettem.
Valóban- húzta el a száját.
Jut eszembe- kezdett bele- szólt Gino hogy holnap nem a szokásos helyen lesz a probad- mondta majd vártam hogy befejezze.
Akkor hol?- kérdeztem meg.
Jaa..- köhögött egyet.- Hősök utca 15 - mondta
Aha.. oké- jegyzeteltem fel a telefonomba.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Hírességbe szeretve | Damiano David ff. | BEFEJEZETT!
FanficTuti hogy neked szól- lett izgatott barátnőm. Ne hülyéskedj!- nevettem fel gyerekes viselkedésén. Mondom... ki másnak szólna?- kérdezte értetlenül, és ezzel a kérdéssel igazán megfogott... nem tudom ki az akinek szólhatott ha jobban ismertem volna a...