Hírességbe szeretve | Damiano David ff. | BEFEJEZETT!

+18 vágy +18

SEMMIT SEM VESZITESZ AZZAL HA EZT A RESZT KIHAGYOD! VISZONT HA MEG IS ELOLVASOD AKKOR CSAK SAJAT FELELŐSSÉGRE. NEM AKAROK NEGATIV,BANTO KOMMENTEKKEL TALALKOZNI!!!!!

Fel mentem a szobámba és ledoltem az ágyra. Pihenni akartam egy kicsit. Persze csak akartam mert El jött fel hozzám

Szia- ult le mellém az ágyra
Baj van?- érdeklődtem
Nem nincs semmi, vagyis de igen is sok a probléma- temette arcát tenyerébe
Na mesélj- doltem hátra az ágyon.
Annyi érzés kavarog bennem, hogy eldonteni se tudom hogy melyik út lenne a helyes. De még is van valami ami az egyik irányba tud húzni. Valami amit nem értek és talán nem is akarok érteni. Amióta ott hagytalak magadra hogy nyugodtan menj el a bandával engem nem érdekel. De nagyon is érdekelt, nem akartam hogy el menj mert szerettelek - kezdett bele
Szerettel?- kerdeztem meg
Igen, nagyon is jobban mint saját magamat. De akkor nagyon megbántottal képes lettél volna magamra hagyni egyedül. És ezt te is nagyon jól tudtad, csak neked sokkal fontosabb volt a karrier meg a hírnév mint én.- konnyezett be - viszont döntést kell hoznom hogy kit szeretek igazán. Nehéz volt atgondolni mindent és nem is vagyok biztos a döntésemben- sóhajtott
Mielőtt befejezed- kezdtem bele
Had kérjek el nezest amiért ennyire szemét voltam. Nem akartalak megbantani.... nem ez lett volna vele a célom. És El tudom hogy így is Jacopot választod mert valljuk be nalam csak jobbat erdemelsz és jacopo ezt meg is adhatja neked. Ő nem labilis érzelmileg, ő nem gondolkodik a karrieren. Ő csak jac Ő mindig tökéletes volt és az is marad. Ha már nem lehetsz az enyém akkor legalább Jacopo kapjon olyan megtiszteltetést hogy elérhetett téged.- mondtam sóhajtva.
Dam- nézett rám El- eszem ágában sincs eldobni téged. Nem lennék rá képes! Pont azért jöttem hogy elmondjam hogy bármennyire is próbálom bármennyire is akarom hogy ez az érzés soha többé ne legyen bennem. Valahogy már az első pillantasod óta tart és nem akar elmúlni. Damiano én szeretlek- mondta a szeretlek szót elég halkan
Ne hazudj nekem kérlek. Inkább küld el a picsaba- mondtam mire megcsókolt.
El... nem vagyok biztos benne hogy tényleg így akarod- toltam el magamtól.
Ne beszélj már annyit. Halál komolyan beszélek Damiano! Minden porcikam hiányol téged és az erinteseid- mondta vággyal a szemében.
Én is szeretlek- csokoltam meg olyan szenvedéllyel teli amennyire csak tudtam. El az ölembe mászott és a nyakamat kezdte el csokolgatni amitől végig futott a teljes testemet a hideg talán meg egy sóhaj is elhagyta a szam. Közelebb jött hozzám és vissza tért ajkaimra. Annyira régen vártam már erre. Kezeim bátran csúsztak le derekáról fenekére. Erősen belemarkoltam mire El felsziszent.

Eles

Damiano kezével lágyan mozgatni kezdte a csipőm. Egy mozdulattal le vettem róla a pólót.
Vadul lépni kezdte ajkaim. Sohajok ezrei hagytak el a szám.

Akarod?- vált el ajkaimtol Damiano
Akarom- jelentettem ki határozottan. Egy csábító mosoly kíséretében levette rólam a pólóm majd a fulemhez hajolt.
Gyönyörű vagy- súgta bele a fülembe amitől pillangók jelentek meg a testem minden pontján. Újra ajkaimat kezdte el tépni. Majd felfaltuk egymást ott helyben. Kezeivel melleimet kezdte el cirógatni majd ajkaival elvalva enyeimtol egy két csókkal hintette be a mellem körüli részt. Egyre lejjebb és lejjebb haladt a testemen. Tudta hogy mit csinál. Mikor le ért teljesen a leggyengebb pontomhoz kényeztetni kezdett. Az egész ház a sohajaimtol zengett. Kezemmel Damiano haját piszkáltam szinte már majdnem teptem. Reakciomat látva csak egyre gyorsabbra váltotta a tempót. Nyögések között vettem észre hogy már 3 ujja is bennem van. Egyenletesen húzta ki majd dugta vissza be. Rettentően pizsergett minden porcikam ennyire meg soha nem éreztem valaki iránt vágyat.

Ajkaimhoz terve most én vettem át az irányítás. Csipojere ültem es egyenletes mozgással kezdtem el rajta mozogni. Kezei fenekemre csúsztak.
Forró nyelves csókokat váltottunk egymással. Kicsit később megszabadultunk az összes ruhatol.
Damiano szemében a vágy csak úgy lángolt alig várta azt a pillanatot.

Lábamat vállára helyezve hatolt belém. Egy erős őszinte nyoges hagyta el a szám. Fokozatosan növelte a sebbeseget.
Pozíciót váltottunk lovagló pózban ültem derekán és én vezettem. Mozogni kezdtem ferfiasságán mire sóhajok ezrei hagytak el gyönyörű vörös ajkait.
Kezemet megszorítva jelzett hogy nem sok kell már neki. Ezt figyelembe véve lassabbra vettem a tempót. Elégedetten feküdtem le mellé majd egy zsebkendőt adva Damianonak a mellkasara feküdtem. Betakart takaróval hiába volt 40 fok.

Ne hagyj el menni- lihegtem rá
Soha te már az enyém vagy- jelentette ki majd adott egy csókot a homlokomra.