Törött (JIKOOK)

🥀 33. Rész 🥀

Mikor beléptem a házunkba nem épp erre a látványra voltam felkészülve. Minden csillogott villogott a tisztaságtól. Nagyon rég volt hogy ilyen tisztaságra jöttem haza, egy darab üres alkoholos doboz, üveg nem volt szanaszét dobálva. Sőt a tömény alkohol szag helyett friss virág illat áradt szét a levegőben. Levendula, anyu kedvenc virága. Mi folyik itt? Egyetlen helyről hallottam hangot még pedig a konyhából. Tehát az apám itthon van. Oké, Jimin csak nyugodtan! Gyerünk essünk túl rajta. Elindultam a konyhába, egyenesen a halálba. Mikor beléptem a konyhába ismét egy nem várt történés fogadott. Az apám épp főz. El tudjátok ezt hinni, évek óta nem főzött. Anya halála elött főzött utoljára. Mi történt vele? Most mit csináljak? Köszönjek, vagy gyorsan ameddig még nem vesz észre osonjak fel a szobámba.? Inkább az első lehetőséget választom jobb előbb túl esni a dolgokon.

- Szia apa..v..vagyis apuci..! -francba! Olyan hülye vagy Jimin. Hogy ütne el egy kibaszott kamion! Most ezért is kaphatók. Mikor az apám észre vette hogy itt vagyok, nem fordult meg, nem esett nekem. Csupán egy egyszerű mondattal leültettet.

- Szia Jimin. Mindjárt kész az ebéd ülj le! - nem volt dühös a hangja de kedves sem. Inkább lágynak, bűnbánónak mondanám. Úgy tettem ahogy kérte leültem az asztalhoz.

Tényleg hamar kész lett az ebéd kB húsz perc múlva az apám elém tett egy jól megpakolt tányért. Majd ö is helyett foglalt a szokásos helyén az asztalfőnél. Nagyon ideges vagyok nem is inkább izgulok, hogy most mi történik nem értek semmit. Lehet, hogy megmérgezte a kaját és ezért nem eszik? Vagy nem. ? Nem tudom, túl nagy a csend. Olyan mint a vihar előtti csend. Az apám még mindig nem  nézet rám, még egy másodpercre sem. Remegő kézzel fogtam meg a villám s kezdtem el enni. Milyen rég éreztem már apa főztjének az ízét. Nagyon finom. 

Még párpercig talán itt ült  apa az asztalnál velem. Majd egyszerűen csak felállt és gondolom felment a szobájába. Az ajtó hangos csapódásából gondoltam hogy a szobájába ment. Nagyon fura az egész helyzet. Nem tudom mi történhetett vele ami így megváltoztatta. Nagyon rég volt hogy így viselkedett velem. Teljesen mintha kicserélték volna. Azt hittem hogy miután hazajövök újra át kell élnem azokat a borzalmakat amiket majdnem minden egyes nap átéltem. De ez ma másképp történt szinte levegőnek nézett. Vajon most már mindig ilyen lesz? Vagy csak ez egy átmeneti állapot nála? Talán csak ez ma lesz így és holnap minden ugyanúgy folytatódik ahogy eddig. Újra bántani fog újra megaláz majd újra bemocskolja a testem. Vagy lehet hogy mégsem lehet hogy most már mindig ilyen lesz? Nem tudom! Elég ebből a sok gondolatokból, aggódásból, találgatásokból. Már így is megfájdult a fejem.

Miután végeztem az evéssel a tányérom elmosogattam majd elpakoltam magam után. Miután végeztem a konyhából felmentem a szobámba azon belüli a fürdőbe és egy gyors zuhany után úgy gondoltam le pihenek egy kicsit. Még egy kicsit kattogott az agyam ezen az egész helyzeten de aztán nagy nehezen sikerült álomba merülöm. Meglássuk mit hozz a holnap. Lehet hogy borzalmas napnak nézünk elébe de az is meglehet hogy egy jónak.

Helloooo! Így tíz év után, újra itt vagyok. Sajnálom, hogy így el tűntem. Nagyon sok dolgom volt de most már itt vagyok és megpróbálok minél hamarabb részt kiadni!  Bocsi mégegyszer..