PROLÓGUS

811 26 7
                                    

Taehyung

Kezemet nyújtom a nyomtató felé, ami végre elvégzi a feladatát és a elém kerül a munkaszerződésem. Átolvasom a pontjait újra, bár már megtettem két perccel ezelőtt is. Az ember sosem lehet elég alapos. Minden stimmel, a munkavégzés helyéhez azonban párszor visszatérek. Többször is, mint kellene. Csak nem hezitálok? 

Toll után indulok, amint találok egyet, fejben átfutom a lehetőségeimet és aláírom a papírokat. Ezután szkennelek, e-mail-t fogalmazok, csatolom a fájlt, majd visszaküldöm az asszisztensnek. Mindössze öt percet igényelt az életemből, hogy a kézjegyemmel biztosítsak be egy éves munkát magamnak. Messze innen. Messze mindenkitől. Olyan személyektől, akik már nem az életem részei és mindegy, mennyire kívánom az ellenkezőjét, ez már nem fog változni. Nincs miért maradnom. Négy hónap múlva magam mögött hagyom a várost, az országot és ez valószínűleg senkinek sem fog feltűnni. 

A hűtőhöz megyek, teljesen üres. Kinyitom a fagyasztót, az egyetlen dolog, ami benne van, egy pohár csokis-mentás fagyi. Kiveszem, kanalat ragadok és egyből két adagot a számba tuszkolok. Ujjaimat a halántékomnak szorítom, ahogy a hideg fagylalttól kvázi lefagy az agyam, aztán a konyhaablakon keresztül a várost kezdem megfigyelni. 

Valahol a közelben van May. Tudom, mert Namjoon kiadójánál dolgozik, az pedig egy bő tíz percnyi autóútra van a lakásomtól. Farkasszemet nézek a kanalamon lévő fagylalttal, ami akár vaníliás is lehetne, akkor is ő jutna eszembe róla. Már fél éve nem láttam. Mindig úgy hozza az élet, hogy nem futunk össze és ennek nem tudom, őszintén örülök-e. Ha látnám, nehezebb lenne, tudván azt, hogy ő mással boldog. Örülök a boldogságának, csak kénytelen vagyok minden alkalommal beismerni, mikor eszembe jut, hogy elkeserít, amiért nem velem boldog. Nem tudtam azzá tenni. Nem én vagyok az az ember a számára. Ezt a fajta kudarc-érzést képtelen vagyok kiheverni. Ezért is megyek el innen. Minél távolabb vagyok tőle, annál hatásosabban fog dolgozni az idő. 

Ebben reménykedek. 


Az első fejezet a Rekviem egy árulóért befejezése után érkezik. 

---

Nézzétek el nekem, olyan hirtelen pattant ki a fejemből ez az újragondolt verzió, hogy nem hagyhattam veszni. 

Lerombolt határ ✓Where stories live. Discover now