Amit csak szeretnél (JK) ~ Befejezett

33.

Szórakozottan bökdöstem a poharam alján lévő jeget, miközben a barátnőmet figyeltem, aki minden egyes alkalommal remegve kapta fejét az étterem ajtaja felé, akárhányszor valaki belépett rajta és megszólalt a kis felakasztott csengő. Szombat este volt, s Yena összehozta a kis találkozót velem és az udvarlójával, illetve Jungkookkal akinek a jelenlétéről ugye senki sem tudott. Viszont a srác kicsit késett, mert valamiért be kellett mennie a suliba, Yena pedig az őrület határán állt, annyira szeretett volna túl lenni az első kínos pillanatokon.

-Megnyugodnál? - nevettem fel és beleittam a limonádémba. - Biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz, nemsokára megérkezik, minden a terv szerint halad majd, jól összebarátkozunk és minden fasza lesz - próbáltam megnyugtatni, miközben feltűnés nélkül Jungkook felé fordítottam a szívószálamat, aki mosolyogva hajolt oda hozzám és beleivott az italba. Yena túlságosan el volt foglalva a saját aggodalmával, meg egyébként teljesen mindegy merre áll a szívószál vége, itt az volt kérdéses vajon feltűnik e valakinek a folyamatosan fogyó innivaló, még akkor is mikor pont nem iszom belőle.

-Örülök, hogy jól szórakozol a nyomoromon - forgatta a szemét. - Sosem izgultam még ennyire, mi a franc van velem? 

-Eddig egy fiúval sem gondoltad komolyan - vontam vállat. - Nem mutattad be őket a szüleidnek úgy igazán, nem érdekelt mit gondolok róluk mert tudtad, úgysem lesz hosszú életű a dolog. Most azonban itt ez a férfi, nagyon is komoly és valós, persze hogy azt akarod, minden flottul menjen. És nyugi! Velem nem lesz gond - fogtam meg a kezét és egy aprót szorítottam rajta. 

-Igazad van. Köszönöm - mosolygott rám, majd hirtelen elsápadt és felállt, az ajtó felé fordulva. - Úristen, itt van! Szia! - intett kissé remegő kezekkel, én pedig kihasználtam az alkalmat és Jungkook felé fordultam. 

-Mit rendeljek? - suttogtam sietve. 

-Nem tudom, amit akarsz - vont vállat. - Ha valami megtetszik, majd rámutatok - magyarázta, mire bólintottam és a férfire néztem, aki időközben odaért hozzánk. 

-Yena - hajolt oda barátnőmhöz, és talán rám való tekintettel, talán mert tényleg ennyire komoly figura, de csók helyett csak egy hatalmas puszit nyomott az arcára, miközben ujjaikat összekulcsolta. - Bocsáss meg, elkéstem. Siettem, ahogy tudtam, nem akartalak megváratni titeket. 

-Ugyan - legyintett Yena elpirulva, s még számomra is új volt, mennyire tepert a srác előtt, mennyire akarta, hogy minden a helyén legyen. - Ő itt a legjobb barátnőm, Yeji - mutatott rám, mire felálltam és hagytam, hogy Hyunwoo megfogja a kezemet és egy puszit adjon a kézfejemre. 

-Örülök a találkozásnak - hajolt meg kissé, amit mosolyogva viszonoztam és biztosítottam róla, én is örülök neki, hogy végre megismerhetem. - Rengeteget hallottam már rólad. Nagyon kíváncsi voltam ki az a lány, aki ennyire sokat jelent Yenának - pillantott a mellettem ülőre, aki elpirulva tűrte egy tincsét a füle mögé. 

-Én is kíváncsi voltam rád, most azonban rendesen érdekel, ki ez a férfi aki képes az én barátnőmet ennyire zavarba hozni - mutattam a lányra szórakozottan. - Új számomra ez a stílus.

Yena szikrákat szóró szemekkel meredtem rám, Hyunwoo mellette pedig mosolyogva vont vállat és láttam, hogy megfogja a kezét az asztal alatt. Szimpatikusnak tűnt első látásra, az egész stílusa, ahogy beszélt de legfőképpen az, ahogyan a barátnőmmel viselkedett. Folyamatosan azt figyelte, neki mi a jó, mindennel elégedett e, kér e valamit, egyszóval figyelmes volt, nagyon is majdnem már fullasztó módon. Yena a felhőkön ült, én pedig kezdtem úgy érezni jó kezek közé engedem az én drágámat, egyszóval minden jól ment. Hyunwoo okos volt, bölcs és tapintatos, ugyanakkor néha szarkasztikus, értette a viccet és tudott is mondani jókat. Úgy éreztem jóban leszünk, s minden a legjobban haladt, ameddig Hyunwoo meg nem kérdezte, én miért jöttem egyedül.