Hope

15. - Hope -

Az esőben futást nem célszerű vékony pulóverben végezni, akkor sem, ha csak a kocsidig futsz. Feljegyzem fejben eme bölcs tanácsot a jövőbeni énemnek két orrfújás között. Ugyanis második napja nyomom az ágyat, folyik az orrom, a hangom olyan, mintha egy 50 éve dohányzó bárénekesnő lennék és olykor magas lázam is van. Sarah, az anyukája segítségét igénybe véve valami ragut főzött nekem, és mindenféle csodafűből különböző főzeteket tol az orrom alá, hogy még azt igyam meg, meglátom segíteni fog. Nem segít, de túl odaadóan csinálja ahhoz, hogy ezt az orrára kössem. Nagyon ritkán szoktam beteg lenni, így egyenesen elviselhetetlen ez a semmittevés. Az előadásokra sem tudok bemenni, Fred is egyedül viszi a kávézót, és ami a legborzasztóbb az egészben, hogy így, még ha csak az előadás keretén belül is, de nem látom Ninát. Azért imádkozom, hogy csütörtökig kutya bajom se legyen, különben még a vacsorára sem tudok menni, és az maga lenne a katasztrófa. Gyermeki izgalommal várom, hogy egy egész estét a társaságukban töltsek, az én elképesztő Anderson klánom társaságában, na jó, leginkább Nina társaságában, de csípem a többieket is.

- Kop,kop! Hoztam egy kis hársfa-echinacea teát. A Nagyi mondta, hogy ezt vegyek, mert ez a legjobb. Persze letolt mellé még egy teljes prezentációt erről a bíbor kaspó virágról, vagy kasvirág mit tudom én miről, az ötödik perc után folytattam a Lucifer nézést, így nem nagyon figyeltem..na mindegy. Hogy vagy? Mikor mérted a lázad? Mérjük meg! Nem sokára itt van értem David. Semmi kedvem színházba menni, miközben te itthon fekszel betegen, de tudod milyen.... ha nem megyek, tuti nem mondaná, de nagyon csalódott lenne ezzel keltve bennem hatalmas bűntudatot. Ráadásul a szüleivel megyünk, tehát még ideges is vagyok. Utál az anyja, hiába mondja, hogy nem így van, én látom rajta. Mindig úgy mosolyog,mint ha az lenne az utolsó lehetősége rá az életben, de amint nem figyelnek a többiek, én látom a megvetést a szemébe. Egy elkényeztetett újgazdag libának gondol, aki csak kirakatfeleség akar lenni egy hasonlóan gazdag férfi oldalán. Nagyon bánt. Semmi okot nem adtam rá neki. Oké, nagy a szám, és valóban szeretem a szép ruhákat ergo sokat vásárolok, de ettől még nem vagyok rossz ember. Az ég szerelmére, hiszen én hoztam össze egy több millió dolláros adománygyűjtést, minden évben önkénteskedek a hajléktalanszállón, eljárok az állatmenhelyekre kakit lapátolni, lélegeztetőgépet vettem egy ismeretlen kislánynak akinek erre volt szüksége a transzplantációjáig. Szóval, én nem vagyok rossz ember, bekaphatja. Uh, 38.4 ez még mindig magas, mikor vettél be utoljára lázcsillapítót, szívem?

- 2 órája, szóval még nem vehetek be, majd mindjárt kivánszorgok egy hűtőfürdőre. És Sarah, én vagyok a legnagyobb tanú arra, hogy a legjobb ember vagy a világon. Ne vedd magadra és kérlek, zárd ki a negatív rezgéseket amit ez a nő küld feléd. Az a fontos, hogy a fia szeret téged és te is szereted őt. Ha van egy kis esze ezt ő is be fogja látni, és meg fogja ismerni azt a Sarah-t akit én. Egy odaadó, jószívű, önzetlen, kicsit bolondos, de a legleg leges legjobb lányt kerek e világon.

- Ahh, drágám, te még betegen is tudod, mivel kell felolvasztani a borús és dermedt szívem. Szeretlek, te kis taknyos.

- Én is téged. Viszont ez a tea borzalmas. Alig érzek ízeket, de ez... még így is roppant szar.

- Ezért fog hatni, igyad! Na, megyek, édesem. tényleg vegyél egy hideg zuhanyt, nem lenne jó, ha feljebb menne a lázad. És amint tudsz, vegyél be újra gyógyszert. Nem biztos, hogy már ma haza jövök, de semmi sem biztos. Ha bármi van, hívj, rezgőn hagyom a telefonom. jó?

- Persze, de meg leszek, fürdök, aztán alszok egyet. újra... távpuszi és távölelés.

- Dettó. ÓÓ, majd elfelejtettem, Miss A, Alias Nina, aki nem tetszik Hope-nak, keresett az órán, nem tudta, hogy beteg vagy, de én tájékoztattam. Szívesen. - és ezzel ajtót behúzva maga után magamra hagyott a szobában.