Diary of a princess

27.rész

- Jaj, hát itt van a mi kis szerelmespárunk! - kiáltotta Diana, amikor beléptem Michaellel a konyhába.

-Gyere kicsim, üljetek le.- mutatott anya két székre velük szemben-
Tomék megmutatják a kis Mayának a játékaikat... Ha esetleg keresnéd őket.

- Na, mizu kiscsaj? - kérdezte Diana rámenősen.

- Semmi különös. - húztam számat egy apró mosolyra.

Igazából csak anya miatt vagyok velük kedves, mert már sokszor volt abból balhé, ahogy velük viselkedtem.

- És Michael, hogy hogy itt vagy nálunk? - kérdezte anya kedvesen.

- Nem volt hová mennem, anya elutazott, nincs kulcsom, a fiúk meg nem szimpatizálnak velem jelenleg... De ha probléma, akkor mehetek máshová is. Csak nem tudom hová...- nevetett Mikey.

- Nem, nem... Maradj csak nyugodtan. Van vendégszobánk, majd ott aludhatsz.- mondta zavartan anya.

- Igazából már bepakoltam Sarah-hoz. Ő a barátnőm... Egyszerűbb lenne vele aludnom, nemde? - vigyorgott Mikey.

- Tudjuk mit akarsz, fiam...- szólalt meg most először Dan, aki nem a beszédességéről híres. Az arca olyan volt, mint aki gyilkolni akar. Amúgy neki valamiféle meleg hajlama is van. Fura a pasi. De nagyon.

Na, ennek az embernek aztán mi köze van hozzánk?! Mellesleg...

Apa csak csendben hallgatott.

- Dehogy, azon már túl vagyunk. - kacagott fel Mikey, miközben én a fejemet fogtam kínomban.

- Ó, tényleg? - szólalt meg végül apa is.

Mindenkinek kikerekedett a szeme, kivéve anyának.

- Kedvesem, szerinted miért voltak az előbb egy szál göncben?!- nevetett kínosan anya.

-Jogos. De vigyázz a lányomra Mikey... Nem eshet baja! - nézett apa szemrehányóan Mikeyra.

- Sose bántanám... - ölelt át Michael.

- Jaj, milyen kis édik! - kiáltott fel Diana sikoltozva.

- Azért csak óvatosan Mikey. Remélem észnél vagy...- mondta anya mosolyogva.

- Anya, nálunk nincs a világon óvatosabb!- szorítottam meg a kezét.

- Jaj, ne legyél ennyire elbizakodva kicsi Sarah! A fiúk mind ugyanolyanok! - mondta kényesen Dan.

Minden szem rá szegeződött a kijelentése miatt. Tuti meleg.
Szegény pasi.

- Oké... - vágtam furcsa arcot.

A délután további részében ott ültünk az asztalnál és hallgattuk az unalmasabbnál unalmasabb sztorijait a Mayle családnak.
Pofátlanság lett volna elvonulni, mivel most túl nagy figyelmet fordítottak ránk. Úgyhogy maradtunk.
Ettünk, bambultunk, ettünk, ittunk, Michael elaludt az asztalnál, mire én oldalba böktem, aztán bambultunk, hallgattunk és végül megint ittunk.

Nyolc óra körül lejöttek Annie-ék Mayával. Már csak ez hiányzott! Köztudottan nem szimpatizálok a csajjal. Folyamatosan a középpontban akar lenni, nyávog, sír, ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja és mindenkit semmibe vesz. Bleh. És ahogy kinéz... De ez már más dolog.

Amúgy hat éves.
Mindegy.

Rám nézett, majd sértődötten elfordította a fejét.
-Anya, én elmegyek fürdeni... Nagyon fáradt vagyok.- füllentettem.
-Rendben drágám, de még gyere majd le. - bólintott anya.

Megütögettem Mikey hátát, majd felmentem.

Szegényt egyedül hagytam. Visszanéztem még egy pillanatra és láttam, ahogy Dan átül Michael mellé.

Ujujj. Ebből mi lesz...
Kapni fogok Mikeytól.
De még mekkorát.

Meleg fürdőt engedtem magamnak és teljesen ellazultam.
Annyira elrepült az idő, hogy már kilenc óra volt, amikor lementem a konyhába.

Mikeyt féloldalasan átkarolta Dan.
Jézusom...

-Sziasztoook.- húztam el a végét.

- Na, sikerült? Egy óra alatt lefürdeni? - kérdezte szemrehányóan Mikey.

- Igen, köszönöm az érdeklődésedet... - vágtam gúnyos arcot.

- Jaj, olyan édik vagytok! Szerelmi cívódások! - csapta össze tenyereit Diana.

- Köszike. - mosolyodtam el - Most inkább megyek, hulla fáradt vagyok.

Mindenkinek, ismétlem mindenkinek adtam puszit.
Ja, bocsánat, Mayának nem.

- Én is megyek.- pattant fel Mikey, de Dan megfogta a vállát.

- Ne feledd, hogy mit mondtam! - kacsintott rá.
Mikey zavartan bólintott.

Megfogtam a kezét, majd felmentünk a szobámba.

-Tudod, hogy tartozol nekem szerelmem?- mondta sértődötten, miközben levette a nadrágját.

- Miért is? - fordítottam neki hátat kuncogva.

-Ne mondd már, hogy nem tudod. Lent hagytál ezzel a meleggel...- mutatott lefelé.

- Hah.- nevettem föl, majd gúnyosan hozzátettem- Ezt megszívtad "szerelmem"...

- Zavar ha így hívlak?- csikizett meg hátulról.

-Kicsit fura. De amúgy nem zavar...- vontam meg a vállam.

- Akkor Életem Hiénája. - puszilt homlokon- De ettől függetlenül még jössz nekem eggyel...

- Mit tervezel Mikey?

-Majd holnap megtudod. Ezzel pecsételjük meg a kapcsolatunkat.- vigyorgott.

- De mi aaz? - kérdeztem elhúzva a végét.

- Nem mondom meg. Meglepetés lesz.- fordult el, majd leült az ágyra.

- Szerelmeeem... - pattantam le mellé és puszilgatni kezdtem a nyakát.

- Most bezzeg már szerelmem? Ha kell valami... Hah...- vette le a pólóját, majd a fürdőszobába vonult sértődötten.

- Tudod mit? Ne is várj tőlem semmit. Foglalkozz a kis melegeddel! Ő biztosan puszilgatna téged és szerelmemnek szólítana. Legyetek boldogok! - kiáltottam utána.

Becsapta az ajtót.

Rendben.
Akkor a földön fog aludni.

Durcásan elterültem az ágyon, de úgy, hogy nehogy mellém férjen.

Remélem jó kemény a föld.