Diary of a princess

35. rész

Már három napja nem hallottam semmit Michaelről, hiába írtam neki, hívtam őt, nem válaszol. Mekkora hisztis már... Jó, igaz, az én hibám is volt a múltkori, de igazán megérthetne már végre. Sőt, igazából mellettem kéne állnia, bíztatnia kéne, ápolnia és satöbbi. Erre meg szó nélkül otthagyott! Hogy lehet ilyen? Jó, az addig világos, hogy féltékeny volt Markra, de legalább ne most hozta volna fel a problémáját. Na, mindegy. Vagyis nem az, de úgy tűnik, ránk fér egy kis szünet...
Viszont Diana felhívta anyát. Azt mondta, véletlen volt a baleset és sajnálja.
Tudja mit? Á, inkább nem mondok semmit.
Kiköltözött Írországba, látni sem akarja Ausztráliát. (Gondolon Dan miatt is)
Szóval, köszönöm, köszönöm, köszönöm, bár mehettél volna messzebbre is.
Anya felhozta utána az apás témát, amikor is elkerülhetetlen volt az, amit már hónapok óta várok.
Végre ELKÜLDTE ŐT JÓ MESSZIRE!!!
Ez az egyetlen pozitív dolog az életemben, már ha mondhatom annak.

Mark mindennap hív, hogy mi van velem, sőt még be is ment meglátogatni Charleyt. Anyánál újra ő van az első helyen... Nyilván. 

A hallásom talán javult kicsit, mozogni még mindig nem tudok normálisan.

Hát, röviden összefoglalva ennyi történt az én szerencsétlen kis életemben az elmúlt három napban.

Sziasztok!
Köszönöm szépen, hogy nagyon kis szorgalmasan olvassátok a sztorimat!!
Sajnálom, hogy egy ideig inaktív voltam, sok-sok más elfoglaltságom volt.
Szeretnélek megkérni titeket, hogy jelezzetek vissza, tetszik-e a történet, esetleg mit szeretnétek még bele. Bármi kérdésre, óhaj-sóhajra szívesen válaszolok!
Mégegyszer köszönöm az aktivitásotokat, csodálatosak vagytok!!!‍❤️‍
Puszi, Susu