Diary of a princess

24. rész

- Na, jól telt az este? - kérdeztem anyát.

- Jó volt nagyon, sokat táncoltunk, iszogattunk, meg ilyenek. Kár, hogy nem maradtál... -magyarázott vezetés közben.

- Anya, nem éreztem magam fontosnak. Mark a kis csajaival volt elfoglalva, rám sem nézett... - bámultam ki az ablakon.

- Jaj, kicsim, nem volt magánál... Na, majd rendbe jön minden köztetek. És te mi jót csináltál Michaellel? - nézett rám kérdőn.

- Filmeztünk... És kicsit berúgtam. - tettem hozzá hirtelen.

- És ezért vagy férfi ruhákban?- nevetett föl.

- Nem, beleestem a sárba. De ez más történet.- magyarázkodtam.

- Jaj, te lány, te lány...- sóhajtott- Na és akkor szent a béke Michaellel?

- Teljesen. Mostmár hivatalosan is a barátnője vagyok.

-Hogy mii?! - fékezett le a kapubejárónk előtt- Nem Markkal vagy? Azt hittem...

- Dehogy anya, nekem Mark nem kell! - nevettem föl- Michael már annál inkább...

- Mostmár komolyan nem értelek... - rázta nevetve a fejét.

- Majd egyszer megértesz.- adtam egy puszit az arcára, majd kipattantam a kocsiból és dúdolva besiettem a házunkba.

Apa a tévé előtt ült.
- Szia Sarah. Tudod, hogy híres lettél? - köszöntött apa.

- Hogy mii? - ugrottam mellé.

-Szia szívem, miújság itthon? Képzeld, Sarah összejött Michaellel.- adott puszit anya apának.

- Tudom.- nézett vissza apa a tévére.

- Honnan?! - kiáltottuk anyával egyszerre.

- Nézzétek! - váltott csatornát.

Hírek.

"A tegnap esti 5 seconds of summer koncerten egy ismeretlen, sáros, kissé lepukkant külsejű lány jelent meg a színpadon, majd beszédet mondott az egyik bandatagról, Michael Cliffordról. Michael erre egy csókkal reagált. Vajon ki ez a titokzatos lány? Mi köze van Michael Cliffordhoz? "

És le is játszották a videót, ahogy a mikrofonba beszélek...

- Mi a... - kezdtem bele, de anya félbeszakított.

- Látod, mostmár mindenki rólad beszél! Elérted, hogy a figyelem középpontjába kerülj! Maradtál volna a szülinapi bulin...- ütögette meg a hátam.

- Most mindenki azt gondolja, hogy valami mocsárlakó vagyok! - kiáltottam.

- És ez nem jutott az eszedbe akkor, amikor így álltál ki mindenki elé?- nézett rám apa értetlenül.

- Hát nem.- pillantottam fintorogva a tévére.

Kétségbeesetten rohantam fel a szobámba. Nagy sietségemben leejtettem az Iphone-t.

Megrepedt.

Jézusom.

Szerencsére nem lett baja, Michaelt tárcsáztam.

- Michael! Láttad, hogy a tévében vagyok? Lejátszották az egészet... Valami mocskos jöttmentnek állítottak be és mindenhol ez megy... Most mi lesz? - hadartam össze-vissza.

- Nyugi Hiéna... Láttam én is. Sőt, a többiek is... Össze is kaptunk miatta. Elegem van már, de komolyan. Jó lenne már nyugodt, normális életet élni, mint egy átlagos tizenkilenc éves srác. Talán vége. - mondta beletörődötten.

Pár pillanatig csak hallgattam.

- Michael, ha ez mind miattam van, nehogy megtedd! Gondolj csak bele, ha otthagyod őket, Zelda egy életre megutál. Na, meg a többi is, ha már meg nem utáltak... Engem fognak hibáztatni, hogy miattam léptél ki...- magyaráztam, de Michael félbeszakított.

- Sarah, mi lenne, ha egyszer az életben nem foglalkoznál más véleményével? Ne érdekeljen, hogy miket mondanak a tévében, vagy miket állítanak rólad. Próbálj elvonatkoztatni ettől. Nehéz, de hidd el, hogy jobb lesz. És a másik dolog meg az én saját döntésem. Ha ki akarok lépni, akkor kilépek. És kész. Hagyd már Zeldát a fenébe. Neki is csak Luke a lényeg, meg a zene. Mikor vett elő téged? Akkor, ha bajban volt vagy ha valami kellett neki. Vagy esetleg, ha félt, hogy elveszít minket. Hagyjuk már ezt az egész társaságot... -mondta ingerülten.

- Michael, te tudod. Csak neked akarok jót. És már komolyan nem tudom mi lesz. Kicsit kétségbe vagyok esve emiatt. Sőt, őszintén, nagyon. De te vagy a legfontosabb és nem akarlak elveszíteni. Viszont félek, hogy el foglak... - csuklott el a hangom, mert nem vagyok hozzászokva, hogy ilyen idegesen beszél hozzám.

- Jézusom, Sarah! Erről beszélek neked! Hagyjuk már ezeket a hülyéket... Belebolondultak a hírnévbe. Én csak veled akarok lenni, de ha maradok, akkor biztos, hogy vége van a kapcsolatunknak!- kiáltotta.

- De nem olyan egyszerű otthagynom Zeldát. A legjobb barátnőm... - gondolkodtam el.

- Ne csináld már. Nem lehetsz ennyire naiv. Kérlek. - nevetett, de még érződött a feszültség a hangján.

- Michael. Akkor mondd, mit tervezel? - kérdeztem, már én is ingerülten.

- Először is. Anya elutazott, nincs kulcsom.És a még nagyobb probléma, hogy kitették a szűrömet a fiúk. Azt mondták, hogy van két napom dönteni.

Vagy te, vagy ők.