25. bejegyzés - Az első küzdelmek

190 9 0
                                    

25. Az első küzdelmek

Másnap reggel kipihenten és izgatottan igyekeztünk az öltözőbe. Végre kifizetődik az a rengeteg edzés.

- Remélem szerencsés küzdelmeink lesznek. - bólogatott Misuzu.

Kiléptünk a folyosóra, ahol szembe találtuk magunkat az A osztály tagjaival. Megálltunk.
- Azta! Nézzétek milyen menő cuccuk van! Tegnap alig láttam, de most így megfigyelve… hogy kiemeli elöl és hátul… - kezdte a törpe, de Sero egy szalaggal leragasztotta a száját.
- A küzdelem lezárt teremben lesz, egy kijelölt területen. Erre gyertek. - mutatta az utat Cementoss, akit Aizawa követett. Elindultunk, de közben magam mögé sandítottam. Mikor találkozott a tekintetem a szőkével hirtelen elfordultam. Nem hagyhattam, hogy az előző este történtek befolyásoljanak.
- Izgulok. Remélem a kis perverzet elverhetjük… - suttogtam Misuzunak.

A teremben rengeteg hely volt, hogy kényelmesen elférjen akár két osztály is. Mi hárman az előttünk álló csatákra összpontosítottunk.
- Ha minden jól megy, ma győztes lehetek… Talán… - koncentráltam erősen, de a szememmel körbenéztem. Nem messze tőlem Todoroki ácsingózott, Misuzut figyelte. Deku éppen egy füzetet vett elő, és buzgón jegyzetelni kezdett. Az A osztályosok klikkekre szakadtak, és tőlem legmesszebb a Bakugou banda állt. Felfújtam az arcom és elfordultam. Inkább a brokkolifejhez lépek, semhogy azon izgassam magam, hogyan alakulnak a küzdelmek.
- Miben mesterkedsz? - kukkoltam bele a füzetébe.
- Oh! Ozawa-san… csak készítettem egy vázlatot Hino-san ruhájáról. - magyaráta lelkesen. Misuzu a neve hallatán felénk fordult. Todoroki kapott az alkalmon és közelebb sétált.
- Ha jól látom az egész ruha tűz és hőálló, igazi erős anyagból készült és strapabíró… Ki tervezte a színeket? Mi alapján választottátok ezt a céget? És… - folytatta volna, de Mi-chan zavart kapálózása kizökkentette. Ekkor már többen figyeltek minket. Kuncogni kezdtem. Midoriya felém fordult és skiccelni kezdte a ruhámat a füzetébe.
- Miért van palack a hátadon? Ezek szerint nem csak a gyógyítás a képességed? Van valami különleges funkciója a kezeslábasnak? Esetleg vízlepergetős? - buzgólkodott tovább. Mielőtt válaszolhattam volna, Aizawa sensei kért figyelmet.
- A küzdelmek egy egy fővel lesznek. Kérek 9 önkéntest aki megküzd a 3 tegnapi győztessel. Ha nem jelentkeztek önként, magam jelölöm ki az ellenfeleket! - mutogatott végig az osztályán.

Azonnal elfeledtük a könnyed és vicces perceket. Ma bizonyítani fogjuk, hogy méltóak vagyunk a legjobbakkal küzdeni, és versenyre kelni. Ma megmutatom, hogy jobb vagyok mint aki voltam majdnem egy éve…

Az önkéntesek neveit egy A feliratú ládába tették, míg a mi neveinket egy B feliratú ládába, megháromszorozva. Így a küzdelmeket Aizawa húzással döntötte el.
- Az első küzdelem résztvevői az A osztályból Kaminari Denki és a C osztályból Shinso Hitoshi! A szabályok: mindent lehet, ami egy igazi küzdelemnél megtörténhet. Aki a megjelölt területből kilép, vagy harcképtelen lesz az kiesik!
A fiúk besétáltak a vonallal megjelölt területre. Alig kondult meg a küzdelmet indító hang, a szőke Kaminari máris Shinso felé kezdett rohanni. Közben alig hallhatóan motyogta, hogy:
- Gyorsnak kell lennem! Hacsak egy másodpercet is… - de hirtelen megállt. Shinso bal keze az arcán lévő maszkot tekergette.
- Feladom, kisétálok a harctérről! - suttogta, majd Kaminari hangosan megismételte. Aztán átsétált a vonalon.
- A küzdelmet Shinso Hitoshi nyerte! - kommentálta Aizawa. Misuzuval tátott szájjal bámultunk, alig tartott a harc egy percig.
- Az idióta! - morogta Bakugou. A többi A osztályos is csalódottan forgatta a szemeit. Aizawa sensei újabb neveket húzott.
- A következő harc résztvevői: Ozawa Ayamin és Mineta Minoru. - mutatott a harctérre. Egy nagy levegőt vettem és besétáltam.
- Mekkora szerencsém van! - kezdte Mineta, közben pedig kocsányon lógtak a szemei. Már korábban is mérges voltam rá, de most kezdtem nagyon dühös lenni. Megszólalt a küzdelmet indító hang. Akaratlanul is mosolyra húzódott a szám.
- Most aztán lilára verhetem a fejedet, te pondró! - elindultam felé, miközben az ujjaimat tördeltem. Mikor észlelte a sötét aurámat hátrálni kezdett. Alig lendítettem meg a jobb karom, futásnak eredt.
- Még mit nem te gyáva féreg! - kiabáltam, és pajzsot emeltem a vonalra ahol ki akart ugrani. Visszapattant, majd hasra esett.
- A nők mind démonok! Mit is képzeltem, Bakugou csaja is csak az lehet! - kiabálta bőgve és közben a fejéről tépegette a labdákat. Mindegyik labda rám tapadt, így pánikolva is jól célzott. Meglepetten bámultam a ruhámra tapadt lila bogyókat. Az egyiket a jobb kezembe vettem és nyomogatni kezdtem. Olyan volt mintha gumilabdacsok lennének. Vigyorogva felnéztem rá.
- Ennyit tudsz? - kérdeztem, majd elindultam újra. Elém dobált pár labdát, és beleléptem.
- Hah! Most hogy odaragadtál nyugodtan letapizhatlak, vesztettél! - kezdett el kacagni, de a könnyei most is félelemről árulkodtak.
Félrebiccentettem a fejem, majd leemeltem a vékony pajzsot ami a testemen volt. A labdacsok szétfolytak a földre, én pedig felemeltem őket a vízzel.
- Visszaadom neked! - és felé irányítottam a hullámot. Míg elugrott a labdákkal teli víz elől odaugrottam, és egy jobb egyenessel kiütöttem a harc területről. Egy méterrel a vonal mögött esett pofára. Bőgve tapogatni kezdte az arcát.
- Ez nem fer! Nem igazság! - kiabálta felém mutogatva. De válaszként csak egy fintort kapott.
- A küzdelmet Ozawa nyerte!

A következő harc Misuzu és Ashido között zajlott. Izgatottan ácsingóztam egyik lábamról a másikra. Mikor láttam, hogy a savas lánynak esélye sincs győzni, nyugodtan leültem a földre. Deku szorgosan jegyzetelt mögöttem, míg Todoroki törökülésbe helyezte magát. Megszólítottam.
- Győzni fog. Az osztálytársad veszíteni fog.
- Ilyen biztos vagy benne? - kérdezte közömbösen.
- Igen. És tudom hogy kedveled őt, különben máshol tétlábolnál. - vigyorogtam rá.
- Bakugou szerint kotnyeles boszorkány vagy. - folytatta közömbösen. Meghökkentem.
- Lehet! De legalább mindig őszinte vagyok. - húztam fel az orrom sértődötten. Ezért még kap majd a szőke! Visszafordultam Todorokihoz.
- Ha győzött később hívd meg egy teára! - győzködtem. Pislogott rám.
- Ugyan miért?
- Ezzel kimutathatod, hogy törődsz vele. - unszoltam tovább.
- Bakugou is meg szokott hívni téged valamire? - válaszolt, de a harcot figyelte. Fancsali képet vágtam. A hátam mögül nyögést hallottam. Valószínűleg Deku is pont arra gondolt, amire én: Todoroki-kun nagyon béna az ilyesmiben…

Misuzu gyorsan leverte Ashidot, majd felénk lépett. A következő küzdelemben viszont ismét Shinsot hívták. Nyugodtan kényelembe helyeztem magam. Misuzu leült Shoto másik oldalára.
- Gratulálok! - szólt hozzá halkan.
- Köszönöm. - mosolygott rá Mi-chan. Vigyorogtam egyet felé, kacsintottam és felálltam. Ideje volt kettesben hagyni őket.

A klikkek felé néztem, és tétován a Bakugou csapat felé lépkedtem. Közben a harcból is tanulni akartam, így figyelemmel kísértem. Alig kóboroltam feléjük, máris megszólítottak.
- Nagyon jól harcoltál! - vigyorgott rám a cápafogú piros hajú Kirishima. A jó kedve pozitív hatással volt rám.
- Köszönöm!
- Amikor Mineta tele dobált labdákkal, azt hittem ott vége, de az a trükk a vízzel szuper volt! Biztos tartogatsz még ilyeneket! - hadonászott. Kuncogni kezdtem. Igazán jól esett ez a hozzáállás.
- Nagyon könnyű veled kijönni. - mosolyogtam rá, amitől hirtelen zavarba jött.

Egyikünk sem akart többet csacsogni feleslegesen, mindenki a szoros küzdelmet figyelte Shinso és Sero között. Izgatottan vártuk, hogyan alakul ez a küzdelem.

Az Én Hősakadémiám: Ayamin történeteDonde viven las historias. Descúbrelo ahora