Az Én Hősakadémiám: Ayamin története

45. bejegyzés - Szaladnak a napok

45. Szaladnak a napok

A nap éppen felkelt, amikor kihúztam a sátrunk cipzárját. Halkan ásítottam egyet, majd visszahúztam. Alaposan belebújtam a kabátomba, mert bár március közepe felé tartottunk, még mindig hideg volt. Nyújtózkodva elsétáltam a vízhez, hogy megmossam az arcom és a fogam.

A reggelire szánt sült fűszeres halas rizs már pirult a serpenyőben, amikor Mi-chan felébredt. Mellém kuporodott a reggeli rituáléja után. Hosszú haját igyekezett kifésülni, amikor a fiúk is mozgolódni kezdtek. Amikor leültek hozzánk megkínáltam őket, egy nagy mosollyal az arcomon.
- Hogy lehetsz ilyen korán, ilyen fitt... - morogta a szőke, de cseppet sem bántott a dolog. Ettem egy falatot, majd felmutattam az úti célunk felé.
- Odafent egy kilátó van. Alig várom, hogy elmehessek a tetejére. - vigyorogtam.
- Akár lebegő tálcán os felmehetsz oda. - morogta.
- De az csalás lenne! - duzzogtam.

Délután el is értük a kilátót, majd haza is indultunk. Mivel késésben voltunk, így a levegőben csalva értünk vissza a kollégiumhoz.
- A végére elég intenzív edzést csináltunk. - fújtattam, amikor megérkeztünk este.
- De egyikőtök sem nyivákolt. - kezdte a szőke.
- Ez idáig. De te most elkezdted. - ciccegett Misuzu.
- Dicséretnek szántam! - vicsorgott rá a szőke. Ő pedig vissza vicsorgott. Katsuki meglepődött, majd Todorokihoz fordult.
- Hé! Tegyél szájkosarat a hosszúhajú nődre, félig jeges rohadék!
- Szerintem meg neked kéne! - vágott vissza Misuzu, egy csendes de félelmetes mosollyal a száján. Todoroki sóhajtott egyet, majd egy kedves elköszönés után elhúzta a szőkét magával.

A következő hét rengeteg edzést tartogatott, így csak késő estére jutott időm segíteni a gyengélkedőn. Misuzu ezalatt kung fu edzésen volt, így alig tudtunk beszélgetni. Katsukinak csak szerdán mertem egy üzenetet írni, amiben a hogylétéről faggattam, de csak egy 'Semmi bajom!' válaszra futotta tőle. Duzzogva elfeküdtem az ágyon. Azt hittem a különbözeti vizsgák után lesz időnk szimpla középiskolás programokhoz. Nagyot tévedtem...

Pénteken délután, tanítás után Recovery Girl keresett meg, hogy szombaton és vasárnap a város kórházaiban teszünk látogatást, így semmit se tervezzek be. Azonnal a szőke keresésére indultam. Éppen a D edzőpályán ölték egymást az osztályával. Amikor odaértem az edzést fejezték be. Tizenhármas adott nekik pár tanácsot, aztán elengedte őket. Szelíden mosolyogva integettem a lovagomnak. Zsebre tett kézzel sétált hozzám.
- Történt valami? - kérdezte közömbösen. Kissé mérges lettem. Aznap volt a Fehér nap, és reméltem, hogy találkozunk, még ha nem is kapok semmit tőle.
- Egész héten nem találkoztunk. - szólaltam meg, de egyáltalán nem volt hatása.
- Mindketten elfoglaltak vagyunk. - válaszolta, egy vállrántás közepette.
- Van terved a hétvégére? - rándult meg az arcom, de ő nem figyelte.
- Dupla edzéseink lesznek, egy új harci stílust dolgozunk ki éppen Dekuval.
- Értem. - sóhajtottam. Azonnal leesett, hogy lőttek a Fehér napomnak.
- Miért kérdezed? - nézett rám ártatlanul.
- Mert a héten egy sort írtál nekem. Ráadásul az is csak egy válasz volt. - Nem értette a kirohanásom. Csalódottan néztem a szemébe, aztán mégis elmondtam neki, hogy a hétvégén nem is leszek a kollégiumban. Bólintott, hogy tudomásul vette.
- Látom... - szóltam végül és fordultam, hogy elinduljak. Aztán mégis meggondoltam magam.
- Tudod... megértem ha nem érsz rá. De elhanyagolni teljesen... mióta együtt vagyunk egyszer sem hívtál magadtól vagy írtál volna. - de mikor nem válaszolt, csak elsétáltam. A szobámban összepakoltam 2 napi váltás ruhát, és az utazáshoz a cuccaimat. Ha tudtam volna, hogy nem lesz sétagalopp a hétvége, biztosan nem csalódottan indulok el.

*****

Katsuki értetlenül sétált a kollégiumába, ahol a többiek már javában nyüzsögtek. Morogva nézte őket, nem értette mi a franc lelte az osztálytársait. Mina éppen egy fehér csokoládét mutogatott a többieknek, amit Kirishimától kapott. Uraraka egy csokor fehér virágot vett át Dekutól, és a többieknél is volt egy egy ajándék. Elővette a telefonját, és megnézte a dátumot: Március 14. Fehér nap... Mérgesen csettintett a nyelvével, amiért annyira elfoglalt volt a héten hogy ez is kiment a fejéből...

*****

Másnap kora reggel már az autóban ültünk. Egy sofőr szállított minket Hosuba, így hamar el is értünk az első kórházba. Súlyos betegeket érkeztünk gyógyítani. Recovery Girl rengeteget magyarázott, délutánra bele is fájdult a fejem. A következő kórházakban is ugyanúgy betegeket gyógyítottunk, vittünk ellátást gyógy gumicukorból és a különleges infúziókból. Mivel a vénasszony mutatta be mindet, így örömmel fogadták és nem kérdezgették miből van. Estére egy hotelben szálltunk meg.  A telefonomat lestem, míg a kulcsokra vártunk. Csak Mi-chan írt, hogy érdeklődjön hogylétünkről. Miután válaszoltam neki, dühösen dobtam be a táskámba. Végül is eddig se írt a szőke, ezután meg biztosan nem is fog., amit persze magamnak köszönhetek, amiért még hisztiztem is.

*****

- A hírek szerint Hosu város hoteljét egy rablóbanda támadta meg és gyújtotta fel! Jelenleg a profi hősök mentik a civileket. A gonosztevők túszokat ejtettek, többek között a portást, a hotel tulaját, és pár civilt. Ha meg tudunk valamit, azonnal jelentjük! - szólt a híradóban a bemondó. Shoto hangosabbra vette a televíziót a kollégiumuk részlegében. A sokkoló felvételeket látva az A osztályosok kiborultak. Megcsörrent a telefonja, felvette. A többiek ránéztek.
- A-chan abban a hotelben szállt meg Recovery Girlel! Ha ők ott voltak...  A-chan nem kapott engedélyt arra, hogy harcolhasson! - kiabált a telefonba kétségbe esve.
- Hívtad őt telefonon? - kérdezte a fiú, a tőle megszokott nyugodt hangon.
- Igen, de nem kapcsolható...
- Nyugodj meg, kitalálunk valamit! Menj az igazgatóhoz. - tette le a telefont.
- Bakugou! Tudod hogy a barátnőd jelenleg hol van?
- Már honnan tudnám!
- Tudnod kéne! - torkolta le. A szőke mérges grimaszt vágott, mert igazat adott Todorokinak, ugyanakkor haragudott magára is, amiért nem kérdezte meg korábban a lánytól.
- Todoroki-kun, ki hívott? - kérdezte Deku.
- Misuzu hívott. Tudomása szerint Ozawa ma ebben a hotelben szállt meg Recovery Girllel. Viszont ha most ott vannak, akkor... - fordult idegesen a lángoló hotelt mutató televízió felé. A szőke elővette a telefonját, és tárcsázta a barátnője telefonszámát, amely a szolgáltató hangján csak szaggatottan belezúgott, hogy a hívott szám nem elérhető... Zavartan letette a telefont, és a zsebébe csúsztatta. Idegesen elindult Todoroki után az igazgatóiba.

*****

Egyre magasabbra törtek a lángok. A pajzsom alatt 7-en bújtunk meg, ebből 5-en civilek voltak. Recovery Girl nyugtatta őket, és a sebeiket gyógyította. Én egyre idegesebb lettem az égő épület és a bútorok miatt, mert a sok hő miatt egyre gyanúsabb volt, hogy elfogy a folyadékokból tákolt pajzsom, ami az oxigént is adta nekünk...  A sarokban megszorulva elzáródott a kimenekülés esélye, mert velünk szemben 3 férfi állt, akik remekül érezték magukat a füstös és forró lángok között. Heherészve nyalogatta a száját a legidősebb testvér, miközben felém mutatott.
- Csak a te erőddel nem számoltunk kislány! De előbb utóbb a pajzsod is elolvad, ahogy körülöttetek minden... - vihogtak eszeveszetten mindhárman. Mérgemben a fogamat csikorgattam. Hacsak Misuzu itt lenne... Bár kiharcoltam volna, hogy velünk jöjjön! Éppen ekkor tört be egy vízsugár. A gonosztevők azonnal arrébb ugrottak, de ez adott egy ötletet. Megtripláztam a pajzsot magunk körül. Mivel nem harcolhattam, így csak elindultunk a kijárat felé. Nekiestek a pajzsnak, ütötték rúgták, égették, nekidobtak égett bútor darabokat, de mivel többrétegű volt, így nem tört be. Épségben kisétáltunk, és a profik elkapták a disznókat. A hotel majdnem leégett, de sikerült eloltani a tüzet. Csupán anyagi károk keletkeztek, köztük a táskám és benne mindenem.

Így esett, hogy vasárnap hajnalban egy közeli kórházba szállítottak minket, ahol igazolni is csak szóban tudtam magamat. Délután kifáradva, koszosan és pörkölt hajjal indulhattunk vissza a U.A.-be, ahol már tudták, hogy épségben megúsztuk az esetet. Mivel elaludtam az autóban, fogalmam sem volt, hogyan kerültem az ágyamba aznap este...