Atwood Titka (✔️)

☬19.☬

Jojo:
-Valahogy éreztük, hogy itt leszel-hallom meg a legjobb barátom hangját a mólón ülve, de nem nézek rá.
A figyelmemet teljesen más köti le.
-Summer Ansellel van. És Ansel a tóra vitte őt a hajójában, úgyhogy én meg idejöttem-tömök a számba egy adag chipset a zacskóból, amit a mólónknál lévő kis viskó egyik szekrényéből szedtem.
-És pontosan honnan is tudod, hogy oda vitte?-érdeklődik Sonny, de továbbra sem emelem el a távcsövet a szemem elől, ami közelebb hozza nekem Summeréket.
-Követtem őket, miután Summer elment a szobánkból vele-felelem könnyedén.
Hallom, hogy helyezkednek és nem kell zseninek lennem ahhoz, hogy tudjam, hogy mellém és körém ülnek le épp.
-Honnan van a távcső?-kérdezi Coco és szinte látom magam előtt, ahogy felvonja a szemöldökét.
-Lenyúltam a vizimentős stégről.
-Hogy honnan?-kiált fel Biff, amivel kiérdemli a tekintetem.
-Halkabban, még a végén felvered a gazdag rohadékokat, aztán mi fázunk rá. Elvettem a vizimentős stégről, nekik éjszakára úgy sem kell, nem egy nagy cucc. Majd visszateszem, amint Summer megint teljes biztonságban lesz-fordulok vissza a hajó felé és folytatom az annak figyelését.
Vagyis inkább a hajón lévő emberek figyelését.
-Mit csinálnak?-csendül fel Coco hangja ismét és érzem, ahogy közelebb csúszik hozzám az oldalamnál.
-Beszélgetnek. Ansel meglepően tartja a távolságot. Legalábbis egyelőre. Néha olyan, mintha Summer őszintén nevetne.
-Talán kicsikét túlaggódod-érkezik ismét a lány véleménye, nekem pedig egyre csak kezd fogyni a türelmem a folyamatos kérdések, számonkérések és vélemények miatt.
-Summer kettesben van azzal a fiúval, aki konkrétan szexuálisan zaklatja évek óta.
-De tud vigyázni magára. Nem lehet, hogy egy kicsit meg kéne nyug...
-Summer Ansellel randizik-szakítom félbe ingerülten-, a sráccal, akinek a haverjai majdnem kinyírtak minket és azzal, aki egy igazi görény. A nagyobb kérdés inkább az, hogy ti miért nem aggódtok-fordulok feléjük és érzem, hogy az izmaim megfeszülnek.
Mások biztosan faképnél hagynának most vagy elküldenének melegebb éghajlatra. Sőt, Sonny az ilyen kirohanásaimnál sokszor keményen kioszt, de most nem ez történik. És mivel hosszú évek óta a barátaim, magamra sem hagynak.
-Aggódunk-néz mélyen a szemembe a fiú-, de nem csak Summer miatt.
-Ezt meg hogy érted?
-Jojo, nem akarsz beszélgetni velünk?-fürkészi az arcomat Coco és a kérdése annyira ledöbbent, hogy először köpni, nyelni nem tudok.
-Beszélgetni? Mégis miről?-vonom össze a szemöldököm, mire Biff rám vezeti a tekintetét, majd összeakasztja az enyémmel.
-Például, hogy a kiskori képed ott volt az apja házában?
-Na ezt ne-fordulok megint el a fejemet rázva.
-De beszélnünk kell róla, Jojo. Együtt vagyunk ebben és az, hogy nála volt a fotód, jelentheti azt, hogy...
-Ki ne mond-pattanok fel idegesen.
-Haver, mi csak segíteni akarunk-néz fel rám Matt, majd lassan feláll.-Szar heted volt és semmit nem mondasz nekünk. Ki vagy bukva Summer viselkedése miatt, meg emiatt a randi miatt, de te sem viselkedsz másképp. Ott volt a fotó nála. Egy babakori, Zion házában. Mit gondolsz, mégis miért? Hm? Elhiszem, hogy vannak érzéseid Summer iránt, de ha a tes...
-Nem a testvérem-szakítom félbe.-Az istenit-csapok a móló egyik tartógerendájára.-Nem a testvérem, oké?
-Honnan tudod?-suttogja Coco halkan, mintha attól tartana, hogy őket is bántanám, mint a gerendát.
Pedig az eszembe se jutna, soha.
Rákapom a tekintetem és veszek egy nagy levegőt, hogy lehiggadjak.
-Mert csináltattam egy DNS tesztet apám és az én DNS-emmel a héten-roskadok vissza a móló léceire egy hatalmas sóhaj kíséretében.
Egy pillanatra mindenki lemerevedik. Amikor felemelem a tekintetem a fáról, négy meglepetten pislogó szempár néz rám.
-Csináltattál egy tesztet-ismétli Matt, amire azonnal bólintok.
-Igen-eszem újabb adagot a chipsből.
Természetesen bennem is felmerült a gondolat, hogy esetleg azért volt ott a kép rólam, mert tényleg rokonok vagyunk. Az biztos, hogy egy ilyen változat kiborított volna. Úgyhogy nem bírtam nyugton maradni.
Egy kicsit ferdítettem Summernek az apámmal kapcsolatban. Vagyis...nem teljesen. Tény, hogy elindultam apához, hogy végezzek vele. Azok után, amit Summerrel tett...az a rengeteg düh, harag, fájdalom és felelem összekeveredett bennem és így tört elő, viszont Summer arca tényleg megállított. Ott se volt velem, de elég volt rágondolnom, hogy teljesen más szögből lássam a dolgokat és meggondoljam magam. Viszont így is elmentem hozzá. Nem bántottam, de ott voltam. Szépen kivártam, amíg annyit ivott, hogy kidőlt és arra se kelt volna fel, ha rárobban a ház, majd szereztem DNS mintát. Tudnom kellett, hogy mi az igazság.
Azonban nem pont úgy reagáltam az eredményre, mint azt gondoltam. Egy részem cigánykerekeket hányt, hiszen ez azt jelentette, hogy Summerrel semmiféle vérfertőzést nem követtünk el-és ha tőlem függ, a jövőben sem kell emiatt aggódnunk. De a másik egy pillanatra elkeseredett, ugyanis ez azzal is egyenlő volt, hogy tényleg az a részeges, erőszakos, drogos állat az apám, aki néhány nappal ezelőtt majdnem megölte a lányt, aki a legfontosabb számomra. Azt jelenti, hogy bennem is az ő vére folyik. Hogy talán én is képes lennék olyan dolgokra és eszembe jutottak azok a gondolatok, amik szerint a nyomdokaiba fogok lépni. Kicsit sem voltam olyan boldog, mint amennyire lehettem volna vagy amilyennek kellett volna lennem, de aztán eszembe jutott, hogy Summer apja Zion és az is biztos, hogy ez sem egy olyan dolog, amire szívesen gondol az ember. Főleg én, aki szinte hány a pasitól, ahányszor csak meglátja. Úgyhogy mára már feldolgoztam és igazából meg is könnyebbültem, de a kérdések legalább annyira kavarognak bennem. Újfajta kérdések. Például, hogy mit keres ott a kép, meg hogy mi a fenéért tartogatja. Annyiszor mondom Biffnek és Summernek, hogy ne próbáljanak mindig, mindent logikával igazolni és azt keresni a helyzetekben, de jelenleg én is csak azon tudok kattogni, hogy ebben semmi logika nincs.
Na jó, jelenleg pont nem ezen agyalok, hanem azon, hogy vajon mi történhet a hajón Ansel és Summer között, de a napok nagyrészében ez a gondolat erősen jelen van a fejemben.
-Most csak még több kérdésem lett-túr a hajába Biff a fejét ingatva.
-Ne kíméljetek-szedek elő egy szál füves cigarettát az elrejtett dobozból és rágyújtok.
Summer nem szereti, amikor Coco, Matt és én füvezünk, de jelenleg túlságosan be vagyok feszülve a téma és a kialakult helyzet miatt is, így kénytelen vagyok lelazítanom magam egy kicsit.
-Honnan volt rá pénzed?-néz a szemembe Coco komolyan.
Néha nem jönnek rosszul a kapcsolatok. Bár a kórházban nem bírnak minket, azért nem árt, ha az embernek vannak őrangyalaik, akik kiskapukat biztosítanak.
-Nem kellett rá. Legalábbis nem sok-ingatom a fejem.-Gyakorlatilag semmi-horkanok fel, s beleszippantok a cigibe.-Ashton segített nekem.
A testemet melegség és bizsergés kezdi elönteni, ahogy a fű szétárad a szervezetemben és határozottan segít egy kicsit kitisztítani a fejem. Vagy legalábbis elengedni a gondokat egy kicsit.
-Honnan volt DNS mintád?-jön az újabb kérdés, ezúttal a legjobb barátomtól.
-Meg fogsz lepődni, haver, az apámtól-mosolygok rá, de most ő rázza a fejét.
-Tudod, hogy nem így értettem.
-Nem fogjátok elhinni-figyelem a cigaretta parázsló végét-, de néha jól tud jönni, ha az ember apja alkoholista. Csak meg kellett várnom, amíg kidől, aztán mindent szereztem. Nyál, haj, ami csak kellhet. Azt pedig és a saját részemet, tovább adtam Ashtonnak, aki eljuttatta egy ismerősének, aki megcsinálta a tesztet. Tegnap kaptam meg az eredményt. Zion nem az apám-ingatom ismét a fejem, s végignézem, ahogy a kifújt füst felszáll a sötétben.
-Most komolyan nem?-bukik ki Sonnyból, mire rákapom a tekintetem.
-Szerinted ebben minek hazudnék? Nyilván tudni akartam, hogy a húgommal csókolóztam-e és el kell engednem vagy van esélyem és feleslegesen aggódom. Vagy annyira betegnek nézel, hogy képes lennék a sa...
-Nem így értettem-szakít félbe határozottan.-Én csak...akkor mi a francot keres ott a kép rólad, haver?
Úgy néz ki, hogy jelenleg-a sok másik mellett-ez a millió dolláros kérdés. Amikor megtudtuk, hogy Zioné a ház és hogy a főnökünk-, aki elvileg leverte az áramot a lövöldözés előtt-a sztriptíz bárba jár Summer bátyjához, azt hittem, hogy nem lehetnek bonyolultabbak a szálak és nem érhet újabb meglepetés. De úgy néz ki, hogy tévedtem.
Olyan, mintha a lövöldözés estéjén bekerültünk volna valami teljesen más világba és minden felgyorsult volna körülöttünk, hogy a mi életünket jobban összekuszálja. Mintha eddig nem lett volna elég bajunk... Addig sem volt egyszerű életünk és bőven voltak gondjaink, amiket meg kellett oldanunk, de ezek csak még nehezebbé tesznek mindent.
-Na ez az, amire én is szeretnék választ kapni. Először azt hittem, hogy Summer bátyja az a fotón, ezért mentem haza a múltkor, de ti is láttátok. Tök ugyanaz a kettő. Szóval ez egy újabb dolog, amire csak Zion tud választ adni. De nem tehetem fel neki a kérdést, hiszen akkor rájönne, hogy én voltam, aki betört a házába. És így sem vagyunk egymás szíve csücske, hát még akkor.
-De akkor mi lesz? Erre hogyan kapunk választ?-kérdezi a száját rágva Biff, de csak a vállamat tudom rántani.
-Gőzöm sincs. Legalábbis egyelőre. Ezt még Summernek sem mondtam. Talán neki majd lesz valami ötlete vagy véleménye.
-Egy biztos-mosolyodik el Matt végre, s amint megkapja a kérdő pillantásom, az vigyorrá változik.
-Mégpedig?-vonom össze a szemöldököm értetlenül, mivel csak nem reagál.
Percekig csak néz és vigyorog, mint a tejbetök, mire végre megszólal:
-Ki fog nyírni, amiért visszamentél apádhoz egyedül.
Nem tudom miért, talán a fű máris elérte hatását, de a forróság ellenére a mellkasomban-ami most Summer aggódása miatt van jelen-, ezen csak nevetni tudok.