NaruSaku - Szerelem a zűr közepén

10.rész Csak egy kicsit

Naruto:

      - Mi volt ez az egész? Miért viszi el Kakashi-sensei azt a lányt? Naruto ki ez a lány?

     - Most ne! - szóltam talán a kelleténél is erőteljesebben vissza. Ino meg is szeppent. -  Sajnálom, de most elkell mennem! Oh, és kérlek szépen egyelőre senkinek se mondd ezt el. 

Néztem szigoruan rá, Ino szerintem nem értett engem, miért viselkedem így, még mindig megszeppenve, szótalnul állt, de végül bólintott. Ezzel csak hátat fordítottam és elindultam a faluban. Miért jött most Kakashi-sensei? Miért vitte ki Sakurát? Mi ez az egész? Komolyan nem értem! Először az ANBU, majd Kakashi? Minek? Miért? Mi okból? Folyton ugyanazok a kérdések pörögtek le a fejemben újra és újra. De egyikre sem sikerült értelmes választ kapnom. Bár Sakura megkért, hogy ne kutakodjak semmit, nem birtam ki...Valami értelmes választ kapnom kellett, valami kis dolog, hogy ezt megértsem. Hiszen ez csak úgy nem történhet?! Sakura nem tett semmit!  Bár a legkönnyebb az lett volna ha Kakashi-senseihez megyek és őt vonom kérdőre, biztos nem mondana semmit. De talán apám? Lehet valamit sejtetne, hogy a mai nap folyamán mit is tett, mit rendelt. Valahogy, valamit muszáj volt megtudnom... Idegesnek éreztem magam, frusztráltnak. Egyszerűen valahogy tudnom kellett, hogy mi történik. Megakartam óvni Sakurát és most úgy éreztem, hogy már itt az elején sikerült kudarcot vallanom.  Milyen aranyosan mosolygott és integetett, amiközben Kakashi-sensei kivitette. Van egy olyan érzésem, hogy csak azért tette, hogy ne okozzon nekem gondot, hogy ne kerüljek bajba. Oh, Sakura, milyen kedves vagy és figyelmes! Te védtél meg engem.

Vajon ki ismeri még Sakura szüleit? Apám ismeri őket? Anyám? Barátok voltak? Osztálytársak? Ellenségek? Versenyeztek egymás ellen? Ők is olyanok voltak, mint mi Sasukéékkal? Tudják, hogy miért hagyták el a falut? Most tudják, hogy visszakarnak költözni? Miért nem segítenek? Miért nem költöztetik vissza azonnal őket? Vajon beszélhetek erről apámmal?

Minato:

Nem tudtam minden egybe tenni amit Suzaku mondott. De azt mindenképp észrevettem, hogy már csak Euphemia nevének kimondása mennyire torzítja el arcát fájdalommal. Erősnek mutassa magát, de tulajdonképpen teljesen össze van törve. Biztos a lánya miatt próbál erős maradni. De vajon miről beszélt mikor azt mondta, hogy ne legyen a lányának ugyanaz a sorsa, mint Euphemiának? Miért pont Hiruzent kellene megkérdeznem? Mit tudna ő erről? 

     - Milyen a Hokage-nak lenni? 

     - Tessék?

    - Régebb egészen kívételes ninjának neveztek, páratlan képességgel rendelkezel. Hányszor hallottam ezt. Nem is csoda, hogy te lettél a Hokage, ilyen eredményekkel a múltban.

     - Sokáig gondolkodtam, hogy elvállaljam vagy nem, de végülis visszagondolva egy percig sem bánom. Igyekszem mindig, a leghelyesebben dönteni, a nép érdekében, óvni őket és az új generációt tanítani, hogy nyomdokainkba léphessenek gondtalanul.

    - Igazi Hokage szavak. De gondolom azért érdekel a hatalom is nem? Hiszen egy egész falu van a birtokodban, rád hallgat, rád figyel. Csettintesz és már is azt tesznek amit akarsz nem? - felhúztam a szemöldököm, Suzaku vigyorogva nézett rám.

     - Nem. Ez nem a hatalomról szól, egyszerűen egy hivatás, egy kötelesség, egy álom, hogy egy egész népet kezedben tarts, megvédj és bölcsen irányítsd, hogy te mutasd a példát és mindenki megbizhasson benne.

     - Hűha, nem is tudtam, hogy ilyen bölcs szavakkal szoktál játszadozni! Most az én sorom lenne? Nos lássuk is... a hazug ember hamarabb utol érik, mint a sánta kutyát. Vagy oh aki korán kell aranyat lel. Na?! Na?! Én is tudok még... - mindig ilyen volt? Ilyen gyerekes? Ilyen hiperaktív? Nem, ez csak egy álca, amit valószinüleg felesége elvesztése után vett magára, Haruno Suzaku igen egy kivételes, eszes ninja. - Minden esetre nagyon kívételes alkalom, hogy magával a Hokageval sétálhatok nem? Érzem ahogy mindenki feléd néz, ahogy tekintéllyel, kedves mosollyal feléd biccen.