NaruSaku - Szerelem a zűr közepén

23.rész Segíteni?

Sasuke:

      - Te... téged, ismerlek! Már összefutottunk korábban az erdőbe! - engedtem le a kunai-om egy pillantra. - Naruto akkor, átvett tőlem, azt mondta, hogy megtaláltad a családodat és elmentetek. Mit keresel itt, mikor az éjszaka közeledik? Megint elvesztél? - szükítettem össze szemeimet és tettem egy lépést a rózsaszin, rövid, egyenes hajú, zöld szemű lány felé, láttam, ahogy a holdfénybe teste megremeg. Megmarkoltam a kunai-om és készültem, hogy ismét felemeljem. Mit keres ez a lány itt este? Megint egyedül van, mint korábban.  De miért? Átutazóba lennének megint? De miért jöttek erre? Szerintem már nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy itt csaták folynak. Nem biztonságos. Valami nem stimmel.

      - Ne... kkk..kérlek... kérlek vvv.. várj... - remegett a teste és hangja.

      - Segítség kell? Gyere velem a faluba, mi majd biztos segítünk, megtalálni a családodat.

      - Öhm... nem... nem... erről van szó, tudom, hol vannak.

     - Valóban? Akkor meg miért vagy itt a falu közelében? Ez nem biztonságos... - ismét tettem egy lépést felé készenlétbe tartva a kunai-omat.

      - Ttt..tt.. tudom. Csak, mindenképpen beszélnem kell valakivel.

     - Kivel? - kezdtem körözni, a lány továbbra is remegett a félelemtől. Bár először azt hittem, hogy valami ninja, most ha rá nézek, egy védtelen, ijedt lánynak tűnik. De sosem lehetünk eléggé óvatosak. - Talán segíthetek. Faluból való?

    - I..i.. ig... igen.

     - Hát, akkor biztos, mondd csak, kiről van szó? - fejeztem be a kört és kerültem ismét vele szembe.

Egy percre ajkába harapott, lesütötte tekintetét, tördelni kezdte ujjait, csend honolt közöttünk. Nyilvánvaló volt, hogy azon gondolkozik, mondja most el az igazat. Bár bármi is legyen, amit mondani akar, ugysem engedem el, kikell derítenem, hogy ki ez a lány. Nem hagyhatom, csak úgy bolyongani itt. Ha nincs rejtegetni valója, ugyse lesz semmi baja.

     - Nos... nos... - szólalt meg percekkel odébb. - Na... Nar... Narutot... - anniyra elhallkult a hangja, hogy először azt hittem, hogy rosszul hallok.

     - Hogy kit keresel? - muszáj újra kérdeznem a nevet.

      - Na... Nar... Narutot. Naruto Uzumakit. - sütötte le a fejét.

     - Ez most ugye csak valami vicc... Azért akarod őt látni, mert múltkor segített neked? Megakarod hálálni? Vagy valami másról van szó? Én is segítek...

     - Nem, nem, nem. Beszélnem kell vele, azonnal! - értetlenül néztem rá. Miért pont Narutoval? Mi köze hozzá? A múltkor kisegítette nem? Miről akarna, most hirtelen beszélni vele?

      - Mondott neked valamit a múltkor? - engedtem le végül a kunai-om, nem úgy tűnik, mintha megakarna támadni, mondjuk akkor sem értem ezt az egészet. - Tudod, Naruto kicsit fafejű, mond dolgokat, de hidd el, most nem a legjobb alkalom, hogy beszéljetek. Ha hálás vagy, köszöni, de ez volt a kötelessége mint ninja és... - de csak rázta a fejét, minden egyes szavamra.

      - Nagyon szépen kérlek! - lépett elém és ragadta meg a kezeimet, amitől meglepődtem. - Kérlek segíts, hogy találkozzak vele, beszélnem kell vele, most azonnal. Nagyon fontos!

Mi a kapcsolat e között a lány között és Naruto között? Miért akar ennyire találkozni vele? Miért látok a lány szemébe rettegést, félelmet? Valami vészhelyzetet, amit azonnal orvosolni kell.

      - Az lehetetlen!  Nem állunk olyan helyzetben, hogy idegeneket beengedjünk a faluba engedély nélkül. Gyere velem a Hokage elé, ha nincs rejtegetni valód, akkor minden rendben lesz és szabadon kellhetsz fel, alá az egész faluban és beszélhetsz, akivel csak akarsz. - ijedten engedett el. Valamit rejteget.