Az a nyaralás

1.rész

Végre eljött az év utolsó tanítási napja. Mivel szerda van, így a mai nap folyamán össze kell pakolnom, mert már pénteken indulunk nyaralni. A csütörtöki napot Jack-kel szeretném tölteni, ezért pakolok össze ma.
Kiérve a suli ajtaján Jack-et pillantom meg a kocsijánál. Odamegyek hozzá, megölelem, majd egy puszit adok a szájára. Most így az utolsó napon nem érdekel az igazgató. Beülve a kocsiba elindulunk hozzám.
- Ma összepakolok, hogy a holnapi napot együtt tudjuk tölteni. - jelentem ki félig Jack-re pillantva.
- Oké! Segítek, hogy mit vegyél fel abban a jó pár napban! - mondja egy hatalmas mosoly keretében, amit viszonzok. Haza érve Jack segít levenni a bőröndöt a szekrény tetejéről. A bőröndöt az ágyamra raktam, a szekrényemhez közel. Pár ruhát kiszedek a szekrényből, amire gondoltam, hogy fel fogok venni. Két hétre megyünk, így jó pár darab felsőt rakok el, plusz még pár dolgot. Eközben Jack-kel zenét hallgatunk, és beszélgetünk. Körülbelül egy órába telt mindent elpakolni. A nap további részében együtt töltöttük. Az este folyamán együtt fürödtünk. Szilveszter óta együtt fürdünk, mert már láttuk egymást mindenhogy.
Fürdésnél már csak egy törölköző van rajtam, és Jack-en is. Ledobom a törölközőt. Rápillantok Jack-re, akinek a szemei ki vannak kerekedve.
- Még mindig gyönyörű vagy! - mondja, majd közelebb lép. A kezét a derekam köré fonja. A szemei a melleim és a szemeim közt cikázik. Én csak mosolyogok, hogy mennyire nem tud ellenállni nekem, még ennyi idő után se. Így hát ő nagy örömmel rámarkol mind a kettőre, amire én egy aprót sóhaj hagyja el a számat.
- Na! Erről nem volt szó! - néz rám Jack egy perverz mosollyal. Én csak nevetek egyet, majd elvállok a karjaitól. Besétálok a zuhany alá, Jack meg örömmel követ engem. Együtt nagy nehezen megfürödtünk. Azért volt nehéz, mert Jack nagyon be volt zsongva, hogy holnap lesz az utolsó esténk, így ki akarja használni a lehetőséget, hogy minden percet velem töltsön, aminek örülök, de nekem is, és neki is kell egy kis kikapcsolódás. Amikor végeztünk a fürdéssel, befekszünk az ágyba.
- Nagyon szeretnéd? - kérdem Jack-től rápillantva. Ő csillogó szemekkel néz rám. Nem tudok neki ellenállni.
- Igen! - mondja csillogó szemekkel, majd felém kerekedik. Lassan eltolom magamtól. Ő csak csodálkozik.
- Figyelj! Anyáék itthon vannak, ugye azt tudod? - kérdem.
- Igen tudom, hogy anyukádék itthon vannak, de nem bírom tovább! - mondja leszállva rólam.
- Menjünk hozzád? Még világos van!
- De már meg vagyunk fürödve! - mondja szomorúan.
- Nyár van! Nem számít! - mondom majd elkezdek felöltözni normális ruhába. Jack követi a példámat. Kimegyünk a konyhába amikor mind a ketten fel voltunk öltözve.
- Anya! Jack mondani akar valamit! - inkább Jack kérdezze meg, hogy mehetek-e hozzá.
- Tényleg? - néz le rám Jack.
- Igen! - válaszolom.
- Na az van, hogy Sophia jöhet hozzám ott aludni? - vág bele Jack anyára nézve. Anya csak egy aprót bólint. Összeszedem a cuccom, majd elindulunk Jack-hez. Megérkezve hozzá mind a ketten szinte futva lépkedünk be a házba. Beérve ledobjuk a cuccunkat, átöltözünk pizsamába, majd befekszünk az ágyba. Mind a ketten oldalra nézünk.
- Akkor mehet? - kérdi Jack egy perverz mosoly keretében.
- Értem én, hogy szeretsz, de ne ma este! - mondom elszomorítva őt.
- Miért? - kérdez, mint egy kis gyerek.
- Azért, mert... Én ma este nem szeretnék. Tudom! Elmegyek egy kis időre, de ma nem szeretném. - ahogy kimondom, Jack úgy fekszik a hátára. Durcásan. Annyira cuki amikor durcizik. Lassan odabújok mellé. A mellhasára teszem a fejem. A keze erősen átkarol, amin fekszek. Még egy darabig feküdtünk így, és beszélgettünk. Sikerült egy kicsit jobb kedvre deríteni őt már azzal, hogy oda bújtam hozzá. Mivel már este van, így nem kellett sok, hogy bealudjunk mind a ketten.