Az a nyaralás

5.rész

Még egy darabig szemezünk. Az a pár centi egyre kisebb lett.
- Jeffrey! - szólítom a teljes nevén.
- Igen? - kérdi szemtelenül.
- Állj le! - ahogy kimondom, próbálok kiszabadulni kezei fogságából, csakhogy nem enged.
- Naa! Jó lesz, hidd el!
- Mégis mi? Én nem akarok tőled semmit! - ahogy kimondom, még egyszer megpróbálok kiszabadulni kezei fogságából, és ezúttal sikerül is. Kimegyek a konyhába, ahol Bella volt. Épp vacsorát csinált.
- Mi történt? Feldúltnak látszol. - kérdi Bella, ahogy meglát.
- Jeff-el egy kicsit összekaptunk. - válaszolok a kérdésére.
- Mit csinált már megint? - néz rám.
- Inkább tőle kérdezd, mert még a végén megsértődik rám.
- Szerintem tudom mi a baja. - mutat végig a testemen. - Az, hogy nincs rajtad melltartó. Ilyenkor nagyon fel tud pörögni.
- Tényleg? - kérdezek vissza meglepően. Nem néztem volna ki belőle.
- Ha testvérén se volt, ő már akkor is ki volt készülve. A testvére másfél évvel fiatalabb, mint ő. Jeff is most fog végezni. Jártál nyelvielőkészítőre?
- Nem. Nem jártam. - válaszolom.
- Ő igen. Lehet ezért nem ismeritek egymást. - félig rám pillant.
- Meglehet. Steven hol van? - kérdem érdeklődve.
- Kint van a teraszon. Terít megfele.
Még egy picit beszélgettünk, amikor is Jeff csatlakozik hozzám és Bellához. Mivel háttal álltam neki, így megölelt hátulról. Bella csak mosolyog ránk.
- Mi az? - kérdi Jeff.
- Semmi. Csak cukik lennétek együtt, szerintem. - mondja Bella. - Na gyertek ki enni.
Így hát hárman kimegyünk a teraszra. Leülünk a megterített asztalhoz. Én Jeff mellett foglaltam helyett, Bella pedig Steven mellé. Vacsorázás után elpakoltunk magunk után, majd én elmentem fürödni. Most direkt bezárom kulcsra az ajtót, hogy Jeffrey ne tudjon bejönni. Amire beszálltam a kádba az ajtó már nyílt volna kifele.
- Sophia! Kérlek engedj be! - szól Jeff.
- Miért? - kérdem kikiabálva.
- Kérlek! Hagyj menjek be! Szeretnék veled beszélni! - ahogy kimondja, felveszek egy köntöst, majd kinyitom az ajtót.
- Mond gyorsan! - mondom ránézve.
- Szeretnék veled lenni, kérlek! - kérlel Jeff.
- Jeff! Alig ismerjük egymást! Kérlek, menj ki! - próbálom ki tessékelni a fürdőből, hogy le tudjak nyugodtan fürödni, csakhogy nem hagyja.
- Holnap este? - kérdi cuki szemekkel, és a derekamat átölelve.
- Nem! És most menj ki! - kezét letolom a derekamról, majd ki lököm az ajtón. Az ajtót bezárom, majd vissza szállok a kádba. Gyorsan megfürdök, majd felöltözök. Kimegyek a fürdőből, majd befekszek az ágyba, ahol Jeff csillogó szemekkel várt engem.
Egymással szemben fekszünk.
- Hosszú volt a mai nap. - töri meg egyszer a csendet Jeff.
- Hát igen. - ez volt a válaszom rá.
- Megyek fürödni! - közli Jeff, majd feláll, és elmegy fürödni. Megnézem a telefonom, hogy jött-e valamilyen értesítes. Jack írt, hogy mi újság, de nem merek neki visszaírni. Kimegyek a nappaliba, hátha találkozok Bellával. Szerencsére ott ült Steven-nel együtt.
- Bella? Visszaírhatok a barátomnak? - kérdem meg félve.
- Megírhatod neki, hogy mi történt, és azt, hogy nem beszélhettek ez okból. A többit elmondja a szüleid, ha nagyon tudni akarja. - mondja Bella. Visszamegyek a szobába. Megírom Jack-nek, hogy mi a helyzet. Nem nagyon örült neki, de elfogadta a tényt. Amire lerakom a telefont, Jeff lépked be a szobába. Befekszik mellém. Egymás felé fordulunk.
- Bocsi, hogy rákérdezek, de ezt csináltad a tesóddal is? - kérdem mélyen a szemébe nézve.
- Nem. Vele másabb volt a kapcsolatom, de előtte már kiskorom óta öltözök, így előtte nincs titkom, meg neki mindent elmondhatok. Ezért vagyok ennyire... - válaszolja egy nagy sóhajjal a végén. Oda bújok hozzá. Ő erősen átkarol.
- A villanyt ki fogja lekapcsolni? - szólalok meg.
- ANYAAA! - kiabál ki Jeff a szobából. Bella belépked a szobába, Jeff elmondja, hogy mit szeretne. Bella kedves volt, és lekapcsolta a villanyt. Jeff elkezdi simogatni a hátam, ami megnyugtatott. Jack soha nem simogatott... Jeff-el kicsit jobban érzem magam, de van egy-két hibája, mint nekem is.
Pár perc alatt bealudtam, mert hosszú, és fárasztó volt a mai nap.