Az a nyaralás

16.rész

Épp sikerült beérnem az órára csengetés előtt. Amikor leültem a helyemre Elena oda sétált hozzám.
- Na mi történt a tesi terembe? - kérdezte érdeklődve.
- Semmi különös. Meg kellett beszélnünk pár dolgot, ennyi az egész. - mondom tök nyugodt hangon. Nem nagyon érdeklődött tovább, mert épp becsengettek. Most egy matek órám lesz. Nagyon nem szeretem a matekot. De ez már részlet kérdése.
A nap unalmasan telt. Jeff-el ma a suliban nem beszéltem, mert tudom, hogy otthon úgy is elfogok neki mondani mindent. Az óráim után egyből haza felé vettem az irányt. Jeffrey még nem volt otthon. Még van két órája. Addig átöltöztem, majd megebédeltem. Ebéd után írtam Jack-nek, hogy hiányzik, és jól esne most a csókja. De viszont valamilyen szinten félek, hogy Jeffrey meglát minket, majd kiborul, és nekem annyi. Jack csak annyit írt vissza, hogy nemsoká végez, és menjek vissza a suli elé. Így is tettem. Szépen kiöltöztem, befújtam magam egy jó illatú parfümmel, majd elindultam a suli elé. Jack-et a kocsijánál vártam meg. Nem sokkal később meg is érkezett. Ahogy meglátott, el is mosolyodott.
- Nagyon jól nézel ki! - mondja egy mosoly keretében.
- Köszönöm szépen! - mondom én is mosolyogva.
- Lenne kedved egy kocsikázni? Elmehetnénk a tóhoz, tudod. Csak egy másik út vonalon. - ajánlja fel.
- Nekem oké! Csak akkor szólok Jeff-nek, hogy az egyik barátnőm elhívott hozzájuk. - ezzel a lendülettel elő is kaptam a telefonom, és írtam is neki. Meg még azt is, hogy szóljon Belláéknak. Amikor ez meg volt, belülünk a kocsiba, majd elindulunk. Eleinte a megszokott útvonalon mentünk, aztán lekanyarodtunk arra az útra, amelyhez Jack felé kell menni, de tudtam, hogy nem hozzá megyünk, de azért mégis meglepett. Az úton sokat beszélgettünk. Legfőképpen a nyárról és az érzésekről. Amikor megérkeztünk a tóhoz, Jack egyből kipattant kinyitni nekem az ajtót. Még mindig figyelmes, mint az előtt volt. Lassan kiszállok.
- Amióta először beszéltünk a suliba, azóta várom azt az alkalmat, hogy kijöjjünk ide. - mondja Jack átkarolva a vállam. Az idő egész kellemes, süt a nap, a szél szerencsére nem fúj.
- Én is vártam már, hogy kettesbe legyünk. Bár egy kicsit féltem, és még mindig egy kicsit, hogy le fogunk bukni. De bízok benned, és reménykedem benne, hogy el tudod intézni, ha ez ki tudódna valamilyen szinten köztünk.
- Nem lesz baj! - mondja, ahogy elém állt. A két kezével megfogja az arcom. - Itt vagyok, és nem fogsz magadra maradni! - mondja, majd elkezd lassan közelíteni. Az ajkunk lassan összeér. Ugyanolyan lágyan csókol, mint a legelején. Azt szeretem benne, hogy még mindig tud ugyanolyan lágy lenni, bármi is történt köztünk. Lassan elváll tőlem, majd egy apró mosolyt ereszt felém. Lassan elkezd hátrálni. Én csak értetlen arccal nézem, ahogy a kocsi csomagtartójából kivesz egy fehér zacskót.
- Mi van benne? - kérdem, mikor oda ér hozzám.
- Fürdőruha neked. Nekem meg nadrág. - mondja, majd kiveszi a nadrágját. Szépen átveszi, majd bemegy a tóba. Lassan én is átöltözök, majd én is bemegyek utána. Mivel kétrészes fürdőruha van rajtam, ezért elég szép dekoltázsom van. Beérve hozzá lassan megérintem a vállát. Lassan megfordul. A tekintete a dekoltázsom és szemeim közt cikázott. Megfogta a derekamat, majd közelebb húzott magához.
- Gyönyörű vagy, még mindig. - mondja alig hallhatóan. Erre csak egy aprót mosolygok. Még bent voltunk a vízbe egy darabig, azaz addig, ameddig hideg nem kezdett lenni. Nagyon el volt borulva az idő, ezért gyorsan kiszálltunk a tóból, felöltöztünk, majd beültünk a kocsiba. Jack nem indítja be a kocsiját. Kicsit csodálkozva nézek rá.
- Miért nem megyünk sehova? - teszem fel a kérdést.
- Azért, mert... - kicsit közelebb hajolt, majd megcsókolt, majd elvállt. - Mert akartam még egyszer érezni a csókod ízét. - Mondja egy mosoly keretében. Én is mosolygok egyet, majd elindulunk vissza a városba.