Az a nyaralás

4.rész

Az ölelés után még mentünk egy picit beljebb. Mivel Jeffrey jóval magasabb, mint én, így ő még ment volna bentebb, csak én sajnos már nem tudtam. Jeff hátra nézett, amikor rájött, hogy én már nem megyek utána. Oda jött hozzám.
- Miért nem jössz? - kérdi lenézve rám. A karomat kezdi el simogatni.
- Azért, mert az már mély nekem. Te mivel magas vagy, így mehetsz tovább. - mondom egy mosoly keretében, amit viszonoz.
- Akkor az ölembe veszlek, és úgy viszlek tovább! - mondja még mindig mosolyogva. Ezzel a lendülettel felkap, és tovább visz, így ellenkezni se tudtam nagyon, de élveztem.
- Na mostmár elég! - mondom, mikor már csak a vállunk látszik ki. Még egy darabig bent voltunk így a vízbe, majd Jeff visszavissz a partra, úgy, hogy nem tesz le. A partra érve lerak a plédre. Bella és Steven még nagyba fürdik a vízbe. Egy darabig nézzük őket, amikor is Jeff megszólal.
- Hogy érzed magad? - kérdi egyszerűen.
- Egész jól! Jó veled lenni. - jelentem ki félig Jeff-re pillantva.
- Én is így vagyok vele. - jelenti ki ő is.
- Van kedved elmenni valamerre? - ajánlom fel az ötletet.
- Nekem oké, de akkor anyáéknak szólni kéne. - ahogy kimondja, feláll, segít nekem is felállni. Felveszem a fürdőköpenyem, közben Jeff elindul Bella felé. Nem sokkal később vissza tér hozzám, majd elindulunk.
- Kezdek éhes lenni. - jelentem ki.
- Én is kezdek éhes lenni. Keressünk egy hamburgerezőt, aztán együnk valamit. - mondja Jeff. - Én vizetek!
- Oké! - mondom egy mosoly keretében. Örülök, hogy egyből felajánlotta. Pár percig még sétáltunk, amire találtunk egy hamburgerezőt. Kikértük, amit szerettünk volna enni, én pluszba kértem még egy Hell-t, Jeff nem kért inni semmit. Evés közben sokat beszélgettünk, jobban megismertük egymást. Amikor megettük a hamburgert vissza mentünk a partra. A pléden leülünk egymással szembe.
- Van kedved játszani? - ajánlja fel Jeff, amikor Belláék kijönnek, és leülnek a plédre. Mind a ketten egy törölközőt terítenek a hátukra.
- Játszunk. De mit? - kérdem Jeff-re nézve. Ő a táskájából kiveszi az UNO-t. Megkérdezte a szüleitől is, hogy akarnak-e játszani. Benne voltak, így mind a négyen játszottunk egy darabig.
Egész délután kint voltunk a parton, beszélgettünk, játszottunk, fürödtünk. Olyan öt óra fele elindulunk vissza az apartmanba. Én elmentem a fürdőbe átöltözni. Most nem zártam be az ajtót, de előtte szóltam mindenkinek, hogy bent vagyok. Nagyba veszem át a felsőm, amikor is kopognak.
- Jeff vagyok! Kéne a nadrágom! - mondja Jeff. A nadrágja a radiátoron hever. Gyoran felkapok egy hosszabb felsőt, majd Jeff-nek kiadom a nadrágját. Azon gondolkozom, hogy vegyek-e fel valamit a póló alá, vagy ne. Egy perc gondolkodás után arra jutottam, hogy inkább nem. Kimegyek a fürdőből, és a szobánkba mentem.
- Na végre, hogy készen vagy! - mondja Jeff egy mosoly keretében.  Mivel az ágyunk egymás mellett van, így befekszünk egymással szembe.
- Holnapra mi a terv? - töröm meg a csendet. Ő csak megrázza a fejét.
- Nem tudom! Sose avatnak be a dolgokba. - válaszolja Jeff. A keze a derekamra csúszik, majd közelebb húz. Én próbálom eltolni magamtól, mert még csak egy napja ismerjük egymást.
- Kérlek! Ne csináld ezt! - próbálok védekezni az erős kezei ellen.
- Miért? Tudom, hogy te is szeretnéd, ne is tagad! - ahogy kimondja, a kezei újra a derekamon voltak, de most sokkal erősebben húzott oda magához, így pár cenit választotta el az ajkainkat. Ő csak egy nyereséges mosolyt vet fel. Annyira le voltam sokkolódva, hogy ennyire erősek a karjai.
Nem szeretem amikor valaki ennyire ,,akaratos". Bár nem tagadom meg, hogy szeretném Jeff-et megszerezni, de alig ismerjük egymást.