Az a nyaralás

10. rész

A nap végén lefürödtünk, és elmentünk aludni.
Teltek a napok, jól elvoltunk. Néha elmentünk valamerre együtt. Lassan vége a nyári szünetnek, sajnos. Már nem sok időnk van együtt lenni. De próbáljuk kihasználni minden egyes percet együtt. Volt egy-két beszólása, utalása arra, hogy mehetne, de vele még nem szeretném elsietni a dolgokat. Így hát annyiba is maradtak a dolgok.
Augusztus 20.-a van. Már csak másfél hét, és kezdődik a suli. Jeff miatt várom, de amúgy nem igazán. Jó volt ez a nyár, azt leszámítva, hogy anyáékkal nem beszélhetek.
A mai nap fogunk elmenni bevásárolni a suliba. Tehát füzetek, tollak, meg pár ruhát. Már várom, mert minden időmet velük tölthetem.
Reggel 8-kor indulunk, addig el kéne készülni. Megkértem Jeff-et, hogy segítsen kiválasztani a ruhámat. Nem kellett sokat gondolkodnia, szóval a ruha választás hamar meg volt részemről. Ahogy felöltöztem, elkészültem szépen, addig ott volt az idő, hogy indulhatunk. Elsőnek a füzeteket szerezzük be, utána megyünk ruhát nézni. 20 perc autózás után megérkezünk az első helyre, a papír írószer boltba.
- Mivel kezdjük? - kérdi Steven.
- Szerintem a füzetekkel, aztán a többivel. - szólalok meg. - Meg amit közben találunk, azt berakjuk a kosárba. - mondom egy mosoly keretében, amit Jeff egyből viszonoz.
- Oké! Akkor induljunk! - mondja Bella is mosolyogva. Elindultunk be az épületbe egy kosárral. Út közben mindent is sikerült beszerezni. A pénztárnál fizettünk, majd elhagytuk a boltot.
- Mi a következő megálló? - kérdem mindenktől beülve a kocsiba.
- Megyünk pár ruhát venni. - válaszolja Steven. Be is indítja az autót, és el is indulunk. Körülbelül 10 percet utaztunk, és megérkeztünk egy hatalmas áruházba. Eleinte ruhát néztünk. Nekem egy pólót és egy nadrágot vettünk. Jeff-nek kettő pólót sikerült venni. Ezek után maradtunk ebbe a hatalmas boltba, és vettünk egy-két dolgot, ami szükséges volt. Amikor mindennel meg voltunk, elindultunk a pénztárhoz, és kifizettük a dolgokat.
- Ehetnénk valamit! - szólal meg Jeff.
- Te mindig éhes vagy! - mondja Bella nevetve. Ezen elkezdünk nevetni.
- Hát most na! - próbál védekezni Jeff, hátha sikerül neki. - Ezzel tudnék vitatkozni. Csak éhes vagyok, és ilyenkor nem megy! - mondja ő is nevetve. Mindenki hangos nevetésbe tör ki. Jól érzem magam velük.
- Na akkor hova menjünk enni? - kérdi Bella hátra fordulva hozzánk.
- Menjünk a McDonald's-ba. - mondja Jeff. Én csak bólogatok, hogy egyet értek. Nem kell messzire mennünk, így gyalog megyünk.
- Kint üljünk vagy bent? - kérdi Jeff.
- Üljünk kint! - válaszolok. Kerestünk egy asztalt kint. Én és Bella leülünk. A fiúknak elmondjuk, hogy mit szeretnénk enni, majd elmennek. Amikor bementek, Bellához fordulok.
- Van egy kis gond. - mondom Bellára nézve. Ő csak néz.
- Mi lenne az? - kérdi félve.
- Mivel Jeff előtt volt egy srác, akivel együtt voltam, és ő a tesi tanárom volt. Tudtommal még mindig ugyan ott tanít, ezért elkerülhetetlen, hogy ne találkozzunk. Ez mennyire számít bele abba, hogy a családdal nem beszélés? - mondom egy nagy sóhajjal a végén.
- Figyelj! - kezd bele kedvesen. - Mivel elkerülhetetlen, hogy találkozzatok, ezért én azt mondom, hogy nem gond, csak akkor a szüleidnek is szólni kell, hogy ezt ne vegyék figyelembe. Oké?
- Oké! - mondom egy apró mosollyal.
- Steven-nel is fogok erről beszélni. - ahogy kimondta, jöttek is a fiúk a rendeléssel. Lerakták a két tálcát, majd leültek. Kilogikáztuk, hogy melyik kié, majd elkezdtünk enni. Kajalás után beülünk a kocsiba, és elindulunk végre haza. Az út szűk 10 perc volt kocsival. Haza érve elpakoltuk, amit vettünk, majd leültünk társasozni. A tipikus Monopolyt játszottuk. Játék közben sokat nevettünk egymás hülyeségein. Főleg Steven hülyeségein. Minden egyes lépésünknél volt egy-egy beszólása, amin egy jót nevettünk. A végén én nyertem, mert volt egy csomó pénzem, meg voltak is házaim. Szóval én nyertem.
- Tuti, hogy csaltál! - szólal meg Steven nevetve.
- Nem igaz! - próbáltam védekezni. Elpakoltunk, majd elmentünk vacsorázni, majd aludni, így este tízkor.