A láthatatlan gyilkos (Jikook) Befejezett.

4. Fejezet

Sziasztok csajok.
Megérkezett a folytatás egy kicsit cukolom az agyatokat. 😅😅😅

⚠️Figyelmeztetés. ⚠️
🔞 Jelenet van benne. /nem szexuális tartalom. /
Aki nem bírja lapozz át, aki pedig még mindig itt van annak jó olvasást.

Love ARMY. ❤️ ❤️ ❤️

"Levegő után kapkodva ültem fel az ágyamban, de avval a mozdulattal a földre érkeztem. Kezeimet a szám elé helyeztem és így kezdtem néma sírásba…" 

Markomba némán kiabáltam és csak úgy záporoztak a könnyek a szememből. Megint csupa vér minden körülöttem, de nem szabad bepánikolnom. Anya teljesen kikészülne…és talán diliházba is zárnának ezek miatt. De inkább saját magam nyugatásával voltam elfoglalva, hogy minél gyorsabban jobban legyek. Becsuktam szemeimet és lassan próbáltam lélegezni, egyenletesen venni a levegőt. Ami igaz hosszú ideig tartott de sikerült. Amikor pedig kinyitottam pislogóimat minden rendezett, és tiszta volt. A pirosas folyadék eltűnt és csak a tiszta kezeimet tudtam bámulni. Nagyot sóhajtva álltam fel a hideg padlóról, majd ki csoszogtam a fürdőbe. A kézmosóra támaszkodva néztem saját elfoványodott arcképemet. Robotos mozgással nyitottam meg a csapot, és kezeimet össze illesztve tartottam a folyó víz alá. Az arcomba locsoltam, majd ujjaimat végig húzva dörzsöltem meg arcomat. Újra meggyötört arcomat néztem, s lassan elzártam a csapot, vissza indultam a szobámba. Az ágyra fekve bámultam a plafont és próbáltam rájönni mi lehet velem a baj! De sehogy sem állt össze a kép, sok a kérdőjel a fejemben viszont nincs rá válaszom. Ilyen gondolatok cikáztak a fejembe, majd elnyomott az álom.

Kopogásra kezdtem ébredezni. Gondolom anya az, ami be is bizonyosodik. 

-Jimin kicsim. Ébresztő nemsokára indulunk kell a kórházba. És még reggelizned is kell. - szólt be a falap tuloldaláról. 

-Jooo mingyárt megyek. - válaszoltam neki, majd ezzel léptei kezdtek elhalkulni. Nagyot sóhajtva ültem fel az ágyon és csak a fürdő ajtaját kezdtem bámulni. El kéne indulni! Vagyis ki kéne mászni az ágyból. - dorgáltam meg magam gondolatban. Mire összeszedtem a maradék lelki erőmet és felkeltem. A fürdőbe hamar elintéztem a napi rutinomat, és lefelé vettem az irányt. Gyorsan elintéztem a reggelim, egy narancslével és két pirítóssal, majd indultunk is. A taxiba szállva néma csend telepedett ránk. Ami igencsak kínos volt nem csak nekem, de anyának is. Nagy nehezen én törtem meg a némaságot. 

-Anya… kérlek ez teljesen felesleges. Jól… jól vagyok. És nem is álmodtam semmit sem. - próbáltam neki bizonygatni, hogy minden rendben velem. 

-Nem… most már végig csináljuk Jimin. Ketten! - fordult felém és a kezét az enyémre tette biztatás gyanánt. Mire lehajtottam a fejem, majd bólogattam neki beleegyezésem gyanánt. És ekkor fordult be a taxi a kórház utcájába, lassan néztem fel arra az épületre ahol rengeteg időt töltöttem. A bejárat előtt megállt s kiszálltam majd anyu is követett. - Gyere kicsim. - fogott kezemre úgy kezdett húzni az épület felé. A hatalmas aulába érve a megszokott emeletre indultunk. Az orvosom ajtaja előtti folyosón leültünk a kihelyezett székekre és vártuk a sorunkra vagyis, hogy behivjanak minket. Ami kis idő elteltével meg is történt. Bent helyet foglaltunk az asztal előtt és anya egyből mesélni kezdett neki. Én csak a kezeimet tudtam bámulni, amit az ölembe pihentetem. Mélázásomból orvosom hangja rántott vissza. 

-Nincs semmi baj, hogy ilyennel kerestek fel. Viszont van egy barátom aki pszichológus nagyon jó a szakmájában. Felhívom és kérek időpontot mára, vagy ha nem jön össze az akkor holnapra. Rendbe? - nézett rám bizakodva a doki. Mire csak lemondóan bólintottam neki, majd anya kezébe nyomott jó pár papírt. -Ezeket a vizsgálatokat végeztessék el viszont az eredményeket nem kell megvárni. Holnap majd telefonálok!- állt fel a fehér köpenyes és a kezét nyújtotta először anyának, majd nekem is. Ezek után elhagytuk a rendelőt. Hamar végeztünk a kért vizsgálatokon. Délutánra értünk haza, és hulla voltam így fel battyogtam a szobámba. Zsák krumpli módjára dőltem be az ágyba, és egyből elnyelt a sötétség. 

Késő délután van és én a szobámban kuksolok. Azon gondolkodva kit, s hogy is öljem meg. Ekkor nagy hangzavar törte meg elmélkedésemet. Hamar az ablakhoz léptem és mit látnak szemeim. A szomszéd fasz megint gyepálja az asszonyt. 

-Ahhh… ez a nő sosem tanul a hibáiból. - ázom meg a fejem, majd engedem le teljesen a redőnyt. De ekkor villany gyúlt a fejemben és megis van a következő áldozatom. 

-Te leszel a következő… - mosolyogtam kajánul és a lehúzott redőnyt néztem. -... Te… Lee Minjun!!! - csaptam össze kezeimet. Gyorsan le siettem a pincébe, majd mindent előkészítettem. Most már nincs más időm mint várni…. És nem sokkal később eljött az én időm. A sikátornál álltam és meg is jelent ez a paraszt. Hamar a megszokott kábító rongyért nyúltam. Elhaladt előttem én pedig sűrű léptekkel kezdtem őt követni. Majd egy óvatlan pillanatában el is kaptam, majd már előttem fekszik kábán. Belülről szétfeszített a düh ha ránéztem úgy egyet - kettőt bele is rúgtam. Majd vállamra dobtam és vissza indultam a pincémbe. 

Következő kép. 

A megszokott helyen állok és várok. Várok, hogy magához térjen. Ellenben a többi áldozatommal őt tiszta tudattal akarok kivégezni. És már ébredezik is… meghallom a láncok zörgését, ami zene füleimnek. 

-Héé… e… ez mi a faszom? - szólalt meg a bilincsek láttán. És ekkor léptem elé. Gondolkodás nélkül húztam végig a késem pengéjét a karján, majd a csuklóján a bilincs mellett ejtettem egy mélyebb sebet. Erre ő torkaszakadtából felordított, de nem tudom sajnálni. Senkit se sajnálok… engem se sajnált sose senki… - gondolkodtam el egy perc erejéig, mikor is… 

-Te ki a pöcsöm vagy baszod? Annak a ribancnak a stricije? - fröcsögi felém gúnyos szavait, mire csak hangosan nevetni kezdek. 

-Ennyire kíváncsi vagy rá??? - kérdeztem vissza mosolyogva. És a füléhez hajoltam úgy sugtam bele. - A legrosszabb rémálmod! - álltam elé ismételten és elkezdtem forgatni a vérétől csöpögő kést. Majd egy hirtelen mozdulattal szétvágtam a felsőjét. És a következő számot kezdtem el a bőrébe karcolni. Ordított, rángatózott kezem munkája alatt mire kész lettem. 

-Csodás! - emeltem fel a kezemben lévő tárgyat és csak bámultam a róla lecsöpögő pirosas folyadékot. 

-.... Hhhaaa… tu…tudom ki vagy! Az a félnótás a szomszédból… mi is a neved? - gondolkodott el egy röpke pillanatra. - Áh megvan… Ju… - nem tudta folytatni ugyanis egy gyors mozdulattal elvágtam a torkát fültől, fülig. Kicsit oldalra döntöttem a fejem így néztem ennek a féregnek a halál tusáját. Ami felért egy orgazmussal is. 

Riadtan ültem fel az ágyamban Izzadságban fürödve. Úristen megint ugyanaz az álom. Sirom el magam kétségbeesésemben…