Egy örökké valóságnak tűnt mire a régi házunk elé értünk, s én gondolkodás nélkül ugrottam volna ki a kocsiból, de barátom keze megakadályozott ebben.
-Engedj… baszod! - néztem rá vérben forgó szemekkel.
-Jungkook. Várj azt sem tudjuk van-e nála fegyver vagy vannak-e még többen a házban. Várjuk meg az erősítés! Kb 10 perc és ott lesznek. - próbált észérvekkel nyugtatni engem, ami kurvára nem jött be.
-Ne hátráltass lehet, hogy már 10 perce sincs. Felfogtad? - söpörtem le a kezét magamról és a hónom alatti fegyverért nyúltam. - Te várd meg őket én akkor is bemegyek. - evvel már ki is szálltam a járműből és a ház falához siettem. Óvatosan körbenéztem mire a pince lejáró felé vettem az irányt. Lopva körbenéztem megint, majd halkan próbáltam azt a régi szar kinyitni, ami sikerült is. Léptem volna az első lépcsőfokra, amikor Tae a hátam mögé ért, s megbökte a vállam.
-Bazd meg! - szóltam oda neki, mire mosolygott egyet.
-Azt hitted hagyom, hogy egyedül menj le oda?! - súgta oda nekem, mire bólintottam egyet, s elindultunk most már ketten lefelé.
-Te menj balra én jobbra! - mutattam a kezemmel neki mire bólintott, s az adott irányba indult el. Annyira ideges vagyok, hogy minden porcikám reszket, és csak a fegyverembe tudok kapaszkodni. Erősen markolóm, az ujjam a ravaszon pihen mikor is az egyik kisebb szoba szerűségből nyöszörgést hallottam. Lassan nyitottam ki a nehéz fém ajtót és dugtam be a fejem a kis résen. De amit ott láttam örökre az elmémbe égett. Ez a fasz valami műtős cuccban volt, míg Jimin egy ágyon feküdt és minden csupa vér volt körülötte. Gyorsan kiléptem onnan, majd egy nagy levegőt véve rúgtam be a vas ajtót ami hangos puffanással vágódott a falnak.
-Állj!!! Fegyvert eldobni. - kiabáltam rá a tagra, de meg sem moccant, csak folytatta amit eddig csinált. - Kezeket fel! - ordítottam rá, s ekkor barna hajú barátom is mögöttem termett. Mire letette a pasi ami eddig a kezében volt és ördögien kezdett el nevetni.
-Haaa… azt hiszed megállíthatsz?? - szólt oda nekünk.
-Igen!!! Lépjen el az asztaltól, és kezeket a tarkóra!!!- válaszoltam neki kicsit agresszívan, de Tae kezét megéreztem a vállamon.
-Akkor nagyot tévedsz. - nevetett fel megint és felkapott egy éles tárgyat, majd Jimin nyakámhoz tartotta. - Ha közelebb mertek jönni megölöm!!! - nézett ránk zavaros szemeivel.
-Héé… nyugi haver nem akarunk balhét! - szólalt meg Taehyung mögülem.
-Te is! - biccentett felém a fejével. - fegyvert a földre és rúgjátok ide! - szólított fel, de meg sem moccantam, csak Jimin lebegett a szemem előtt és az, hogy megmentsem.
-Kook… - szólt hozzám Tae nyugodt hangon.
-Nem! Meg kell őt mentenem. - válaszoltam barátomnak idegesen.
-És miért akarod megmenteni őt? Haa!? A testvéredet sem tudtad. Akkor őt, hogy leszel képes!!!??- sokkolódtam le teljesen a mondatán, s lejjebb engedtem a pisztolyom.
-Honnan tudsz erről??? - kérdeztem vissza döbbenten.
-Na akkor most elmondok neked valamit Jeon Jungkook. JungHa a párom volt azaz a te testvéred.
-Hogy mi van??? JungHa hetero volt! Sose kezdett volna egy ilyen alakkal mint te! - jegyeztem meg fölényesen gúnnyal a hangomban.
-Csak közlöm, hogy biszex volt, hát ennyit se tudsz róla te paraszt. És arról sem, hogy a te kis Jiminednek szívátültetése volt. - horkantott fel a mondat végére, csak hogy rábaszot.
-Erre rá bassztál, mert tudtam. - válaszoltam neki és ismét rá szegeztem a fegyverem.
-Ohhhh nagyon jó. Akkor gondolom azt is tudod kitől kapta az új szívét???? - szorította egyre jobban oda a szikét a nyakához. - Figyelsz??? A TE TESTVÉRED SZÍVÉT KAPTA MEG Ő! - ordított rám, és hideg zuhanyként ért a felismerés.
-Mi… micsoda??? Nem az ki van csukva. Csak hazudsz, hogy közénk állj. Dobd el azt a szart!! - ordítottam rá dühömben és egy kis lépést tettem feléjük.
-Azt mondtam OTT MARADSZ!!! VAGY A DRÁGA BARÁTOD VÉRE FOGJA A PADLÓT BETERITENI. - kiabált most már ő is.
-Nyugi!!!!- lépett mellém Tae és a kezét feltartva indult el feléjük. - JungHa egy beteg ember volt, és nézz magadra. Téged is azzá tett! - próbált Tae egy kis fordított pszichológiát alkalmazni, ami úgy néz ki, hogy bejött.
-Taehyung… - súgtam oda neki, de ez a fasz belevágta a szikét Jimin nyakába, mire a másodperc tört része alatt lelőttem, így élettelenül hullott a földre a teste. Gyorsan az ágyhoz szaladtam és Jimin nyakára rászorítottam egy nagyobb gézlapot.
-ISTENEM Taehyung hívd a mentőket. - sírtam fel kétségbeesésemben. - Shhh… itt vagyok kicsi… - próbáltam nyugtatni őt, de nem ment a könnyeim miatt. -...min… mingyárt itt a mentő, csak még egy kicsit tarts ki Jimin! Kérlek. - kezdtem el szipogni és a másik kezemmel hófehér arcát simogattam, de csak könnyes szemmel nézett rám és bólogatott.
-Jun… Jung… Jungkookhh el… eljöttél értem… - sóhajtott egy nagyobbat, majd lehunytam a szemeit.
-Shhh kérlek ne erőltesd magad. Minden… ígérem minden rendben lesz. - döntöttem a homlokom az övének, s ekkor egy lövést hallottam meg, majd Jimin arca eltorzult, és már nem lélegzett. Mire észbe kaptam, csak ennek a fasznak a nevetését hallottam.
-Haaa… ha az enyém nem lehet akkor a tied sem. - ezután pedig a torkába dugta a pisztoly csövet és meghúzta a ravaszt…
Én kikerekedett szemekkel néztem végig mit is csinált, mikor valaki elrántott Jimin mellől, s ekkor tudatosult bennem, hogy egy mentőtiszt volt az.
-Nincs szívhang! Defibrillátort… töltés 220…..ééésss hátra! - szólitotta fel a doki a másik kettő dokit.
-Semmi…
-Újra… töltés 230…HÁTRA! - Rázkódik meg Jimin teste az ágyon, de még mindig semmi.
-Kössenek be neki egy infúziót, és 5 ml epinefrint és újra üssük ki. - adta ki az instrukciókat a doki, amit hamar meg is csinált a másik két tag.
-TÖLTS… 240…hátra! - még mindig semmi. Ekkor a doki leállítja a szívmasszázst és szomorú arccal fordult felém.
-Sajnálom. - hajtotta le a fejét… - őszinte részvétem…
-Mi??? Nem… nem… NEM… MÉG CSINÁLJÁK TOVÁBB!!!-kiabáltam rájuk zokogva, amikor is egy kezet éreztem meg a vállamon, s felé kaptam a tekintettem. Viszont Taehyung gyászos arcával találtam magam szemben, s enyhén rázta a fejét. - Nem… hagyj… még ÉLLL!! - rántottam el a vállam a keze alól és odafutottam hozzá. Homlokom az övének döntöttem és úgy zokogtam tovább.
Elvesztettem őt is….. VÉGLEG!
Sziasztok.
Megjöttem... Csak légyszíves ne ássatok el a föld alá. 🙏🙏🙏
De ha meg is a koporsómat már megrendeltem. 😩🥺
Na de pihenjetek sokat.
Millió puszika és ölelés
Love ARMY. ❤️ ❤️ ❤️
ВЫ ЧИТАЕТЕ
A láthatatlan gyilkos (Jikook) Befejezett.
ФанфикEgy új élet kezdete, egy másik elmúlása... Így kezdődik ez a történet. Könyv részlet! "-Véres a kezem! - ordítottam fel kétségbeesve. -Miii? Nem Jimin.... Nézz rám...- fogta két keze közé az arcom. - Nem véres a kezed! Csak egy álom volt. - próbált...
