Kivilágosította a szobát (elhúzta a függönyt), majd hozott nekem egy pohár vizet, és kezdte mondandóját.
-Nem lenne jó ötlet a kórházban maradnod, egyrészt azért, mert ha a támadód igazán megakar ölni akkor bejön a kórházba, betöri az ajtót és leszúr újból. Ezt a bázison nem tudja megtenni!
-Oké, értem doki! Úgysem akartam itt maradni- tettem le az immáron üres poharat.
~~~~
-Valami kevésbé észrevehetőt vegyél fel!
Átöltöztem (átvarázsolódtam), majd újra kimentem.
-Ely!- mondta Noah! Ő is itt van? Átöleltem.
-Te mit keresel itt?- kérdeztem tőle egy mosollyal az arcomon.
-Értesített Mr. Stark!- mosolygott rá, majd rám is. Bólintottam Tonyra, amolyan köszönöm félén. Majd megláttam az oldalán Petert is. Odafutottam hozzá, de megálltam előtte.
-Lizy!- Mosolygott rám.
-Peter!- viszonoztam, nem bírtam ki. Hálás voltam neki... Átöleltem. Hallottam egy olyan hangot mint aki fotózott volna (telefonon). Hátra néztem. Nina volt az. Összehúztam a fejem, és nem értem arcot vágtam.
-Köszönöm!- fordultam vissza Peterhez.
-Elizabeth Maximoff!- ordított egy ismeretlen hang. Majd mikor arra néztem fotósok tömegeit láttam meg. Eltakartam a szemem. Megint? Érzékenyebb vagyok a fényre? Felvettem a napszemüvegemet majd a többiek elkezdtek elhúzni a helyszínről. Kicsit ellöktem őket az erőmmel, majd megfordultam.
-Oké! Miért vagytok itt?- mondtam a fotós tömegnek.
Kérdések tömege lepett el... Alig értettem a kérdések közül párat, mivel jött az újabb kérdés, ezért egymásra úsztak és egy nagy katyvasz lett belőle a végén.
YOU ARE READING
Zenélő lélek / Peter Parker FF / HUN / Szünetel...
ActionHogy ki vagyok én? Sokáig azt hittem, tudom! Nem rég jöttem rá, hogy ha magamat nem ismerem, elég nehéz szembe szállni a démonjaimmal, mely nekem sok van, évszázadokon át gyűjtöttem, s magával az ördöggel házasodtam. De ha jobban megismeritek ez az...