Zenélő lélek / Peter Parker FF / HUN / Szünetel...

3% Ó! Hogy Maximoff?

-Mi a franc folyik itt?-kérdeztem rémülten, ekkor mindenki rám nézett.

-Ez mindennapos amikor itt alszik Peter!- zárta le ennyivel Bruce.

-Itt vagyok Mr.Stark, itt vagyok!-sietett ki Peter, kezét felemelve ,ezzel is mutatva, hogy megadta magát.

-Elég későn!-mordult rá Tony -és most, öltözz!

-Mármint a Pókember ruhába?-csillant fel Peter szeme.

-Igen, tréningezni megyünk.-válaszolt Tony.

-Ohh, de Mr. Stark ,alig kapok tényleges feladatot!-nyávogott Peter.

-Így nem is fogsz.-vágta rá Stark. Hallgattam a kissé röhejes jelenetet. Ekkor vett észre Pókember, hogy figyeltem egész végig.

-Mr Stark. Hallotta Elizabeth is, hogy.- elcsitította Tony  Petert.

-Tudja már rég!- nézett rá az ikrekre. Én pedig rámosolyogtam Parkerre.

-Én azt hiszem megyek reggelizni- mutattam a konyhára és már mentem is. Reggeli után felmentem a szobámba és átöltöztem. Mire kijöttem azt hallottam, hogy Tony és Pókfiú megint veszekednek. Csak most előbb észrevettek.

-Elizabeth, nincs kedved megnézni a tréninget?-kérdezte Steve.

-De miért is ne!-válaszoltam kedvesen.

-Azt már nem, még rugdalózós kárt tesz benned.-szólt mérgesen Tony.

-De Mr.Stark, ne állítson be ilyennek, rossz fényben tüntet fel.-nyávogott Peter.

-Huh most már tényleg...-emelte fel robot karját Peter felé, amikor Wanda megállította. 

-Oké ideje lehiggadni!-szólt bele a vitába.

-Elizabeth! nyugodtan el jöhetsz szívesen látunk eddig még senki sem halt meg.-ajánlotta fel kedvesen a bátyám.

-Úgyis elmentem volna!- kacsintva vigyorogtam és gyors léptekkel a lift fele igyekezetem. Tréning után én elbuszoztam haza és elhoztam magamnak és a tesóimnak is ruhát. Meg a gitáromat is hoztam ugyanis ma megyek egy külön órára. Aztán a toronyban a mozi részlegen találtam meg mindenkit. Kérték, hogy én is menjek de nem szerettem volna. Fel mentem a szobámba és gyakoroltam a gitáron. Ahogy hallottam, vége volt a filmnek. Kimentem. Mindenkinek kikérdeztem a véleményét. De Petert nem találtam. Tony azt mondta, hogy elment meglátogatni a nagynénjét. Úgyhogy visszamentem a szobámba és gitároztam újra. Úgy két óra múlva benyitott hozzám Tony.

-Gyere, megyünk Peterért! Elmegyünk a vidámparkba! Te is jössz. Kellenek szép emlékek!- fogta meg a kezem. Én pedig megszorítottam az övét. Elengedte a csuklóm. Letettem a gitáromat és előrementem.... Kis idő múlva már a vidámparkban voltunk. Natasha, Peter, Tony, Steve, a két tesóm és Clint jött a gyerekeivel akivel szintén jól el voltunk. Egészen estig voltunk ott. Folyton Tonyékkal. Kicsit untam. Ezért megfogtam Peter csuklóját és felteleportáltam a legmagasabb helyre. Ahol láttuk még Steveéket is. Leültünk oda. Az elején kicsit meglepődött.

-Félsz a magasba, pókuram?- böktem meg a vállát.

-Tudod, hogy nem.- mosolygott rám ravaszul. Én meg vissza rá. Eltűrte a hajamat a szememből, aztán egy ideig csak néztünk egymás szemébe. Aztán csörgött az órája. Elrontotta a pillanatot, bár én nem szerettem volna tőle semmit, csak nézni a sötétbarna szemeit és egy jót mosolyogni rajta. Az este ezután jól telt. Beszélgettünk Peterrel. Aztán Wanda felrepült hozzánk, hogy menjünk le. Szóval hazamentünk. Otthon vacsoráztunk és beszélgettünk közbe. Mikor végeztem bementem a szobámba és utoljára átolvastam a leckét amit egy napja vettem elő utoljára, szombaton. Elmentem a külön órámra majd visszajöttem, lefürödtem, fogat mostam és átöltöztem pizsamába. Egy órát gitároztam megint aztán berontott hozzám jól szeretett bátyám.

-Te jó ég! Ne rohangálj már késő este!- dobtam hozzá egy papírgalacsint. A szemét még el is kapta. Aztán kidobta a kukába.

-Alvás Elizabeth.- mosolyogva ült mellém.

-Tudom, azért is hagyom abba a zenélést.- tettem le a gitárt.

-Jó éjszakát édes!- puszilta meg a homlokom. Bejött Wanda is, szintén elmondta ezeket majd egyszerre távoztak. De az ajtót nem csukták be.

-AJTÓ!- ordítottam utánuk de semmi. Lefeküdtem. Az erőm segítségével távolról becsuktam az ajtót. Kicsit ébren voltam még, varázsoltam oda magamnak a kis sárga gekkót, vele egy ideig elvoltam, aztán végre elálmosodtam. Eltüntettem a gyíkot aztán elaludtam. Reggel megint erre keltem:

-Peter!- ajtónyitódás.... és egy fiatal fiú mormogása..

-Iskola!- vágta hozzá Tony a fiú üres táskáját. -Kapd össze magad rugdalózós. Elizabeth már biztos készen van!- aztán egy párnacsattanás. Erre a mondatra én is gyorsan kikeltem az ágyból aztán sietve felöltöztem, hogy mire bejön hozzám valaki már mondhassa Pókfiúnak, hogy kész vagyok. A könyveimet is órarend szerint bevágtam a táskába.. Füzeteket is meg tollakat egy ceruzát és egy radírt a biztonság kedvéért. Fél óra múlva reggeli közben találkozott velem Peter még mindig kómás és kócos hajjal. Hagytam, hogy megreggelizzen aztán behúztam a fürdőbe. Az ajtót nem csuktam be most, direkt. Kérdezgette, hogy mit csinálok. Hát, mit? Gyorsan beállítottam neki tetszése szerint a haját. Kis sármos úri ember lett belőle végre. Aztán ott hagytam a fürdőben. Elmentem fel a fésűmért aztán lementem vissza hozzá. Megfésültem az ő haját és az enyémet is. Ezután nemsokára elindultunk a suliba.. Starkkal mentünk kivételesen, ugyanis Wanda és Pietro is elaludt, de egyikőnk sem akarta felébreszteni őket. Tony egyik Luxus Audi E-Tronjával mentünk, hogy ne szennyezzük a környezetet. Gyorsan telt az idő. Az utolsó óránk testnevelés volt. Már bent ültünk a padokon. Lizt és a baráti körét hallgattuk.

-Csók Pókember, Halál Clint Barton és házasság Pietro Maximoff- hallottuk Lizt. Peterrel és Neddel egymásra röhögtünk. 

-Szerintem Halál Clint Barton, csók Pietro Maximoff és házasság Pókember.- mosolyodott el Betti.

-Nekem csók Clint Barton, házasság Pókember és halál Pietro Maximoff.- hallottunk egy harmadik hangot is. Én nem ismerem, ezért nem mondom ki volt az.

-Hát ez fájt- förmedtem rá a két barátomra mellettem. Rájuk mosolyogtam. Ned nem értette. Peter kérdően nézett rám, hogy mit csináljunk. Bólintottam, hogy nyugodtan elmondhatja neki ugyanis már azt is tudja, hogy ő Pókember. El is mesélte. Ned olyan meglepődött arcot vágott mint még soha senki.

-Tényleg te vagy a...- nem tudta befejezni hiszen Liz közbeszólt.

-Én vagyok a harmadik Maximoff. A TV-ből!- mosolygott ravaszul és biztosan a hazudós. Mindenki felkapta a fejét.. Rá nézett mindenki. Peter odasúgta nekem azt, hogy ne csináljak semmit, főleg ne azt... Nem hallgattam rá. Eleinte szúrósan néztem Lizre aki viszonozta. Aztán kiröhögtem a tényt, hogy ő én akar lenni. 

-Féltékeny vagy?- hajolt hozzám közelebb.

-Nem féltékeny vagyok te barom!- mosolyogtam őrülten, majdnem elröhögtem magam, de a jelenetemben maradtam.

-Te semmire való!- szólt vissza nekem a pláza cica. Innen hallottam, hogy Ned azt suttogta Peternek, hogy: ebből baj lesz.

-Ne szórakozz velem, nekem is van erőm mint Wanda Maximoffnak.-gúnyolódott rajtam. Én pedig akkorát röhögtem, hogy talán még a folyosón is hallatszódótt.

-Mutasd meg!- mosolyodtam rá gúnyosan. Mindenki nevetett rajta. Próbálkozott szegény egy ideig amikor berontott Wanda az erejével, Pietro berohant utána Vasember berepült a hatalmas nyitott ablakon. Mindenki csodálkozott és sikítozott rajtuk. A tanár pedig még mindig sehol, folyton beszélget...

-Kinek van baja Elizabeth Maximoffal?- szólalt meg páncélja alól Tony... Mindenki rámutatott félve a tettesre.

-Szóval neked?- roppantotta ki a nyakát bátyám. Felálltam a padról és odamentem elé.

-Ne!- álltam el az útját... Elég komolyan néztem a szemébe.