Szjg másképp

GYÓLYATÁBOR 1

Sziasztok Rentai Reni vagyok 14 éves és elkezdtem naplót írni, mert sok fiatalnál látom, hogy most ez a divat. Igazból szeretek táncolni és énekelni. i

Reggel korán kellettkelnem, mivel megyek gólyatáborba ugyanis a SZENT JOHANNA ALAPÍTVÁNY GIMNÁZIUMBAfogok járni. Ma reggel gyorsan megcsináltam a hajam és megreggeliztem.
Gyorsan felvettem egy egyszerű sima fehér pólót és a hozzá passzoló farmer short-omat meg persze a kedvenc Adidas cipőmet.
Feltettem még egy enyhe sminket ami szempillaspirálból állt.

Elindultam lefele ahol senki nem volt, ugyanis a szüleim elmentek a nagymamámhoz pár napra. Nem zavar, hiszen volt már ilyen máskor is.

Pár perc séta után megérkeztem a helyszínre, amikor egy magas férfi, állt meg előttem, aki 50 körül lehetett.
 

- Szia én Haller Endre vagyok az osztályfőnök. Te Reni vagy ugye? - kérdezte mosolyogva

- Igen én vagyok. – bólintottam határozottan, nem szeretem ha látják mennyire is vagyok félős.

- Remek, ott van az osztályod a bal oldalt, remélem hamar megtalálod velük a közös hangot.

Mosolyogva vettem tudomásul, hogy az osztályfőnököm rendesnek látszik. Elindultam a csoporthoz. Érdekes...eddig csak két lány van itt.

- Sziasztok én Reni vagyok. – intettem bénán a csoportnak. Igazból nagyon senki nem nézett rám.

- Szia én pedig Kinga. Remélem már olvastad a kötelező olvasmányokat. – szólalt meg végre egy lány, mire én elkezdtem helyeselni.

- Én pedig Virág vagyok. - felelte vidáman miközben a telefonján beszélt valakivel. Szerintem az anyukája volt. A két nevet nagyon nem volt nehéz memorizálni. Az osztályfőnökünk odajött  hozzánk és szólt, hogy szálljunk fel a buszra. Nehéz csomagjainkat beraktuk a csomagtartóba, utána pedig egy hármas ülést választottunk ki a lányokkal. Az út viszonylag csendben telt el, ami számomra elég kínos volt, de egy óra elteltével megérkeztünk Balatonra. Az igazság szerint nekem ez a kedvenc helyem itt Magyarországon. A fiúk végig hangoskodtak az egész utat, ami miatt Kinga párszor ideges lett, de nem foglalkozott vele senki. Ahogy leszálltunk a buszról, mosolyogva néztem körbe, mikor valaki megszólalt a hátam mögött. 

- Tetszik a kilátás? - kérdezte egy mély hang, mire ijedtem ugrottam egyet. Az illető egy évvel idősebb lehetett nálam, sötét haja volt és mély kék szeme. 

- Igen, mindig is ez volt a kedvenc helyem. - meséltem mire biccentett.

- Akkor gondolom örülsz annak, hogy itt leszünk pár napot. - bólintottam, majd később megtudtam, hogy Ádámnak hívják, de jobban szereti a Cortez megszólítást. Amerikában született és van egy testvére.