Cora Penelope Klimmer
2022. Március 18. Péntek, Bahrein
Az első benyomás fontos, szokták mondani az emberek. Charles Leclerc már az első mondatával bemutatkozott, s megtörtént a mindent eldöntő, legeslegelső benyomás, ami valljuk be, közel sem volt a legjobb kezdete a kapcsolatunknak. Amikor a téli tesztek előtt aláírtam a Scuderia Ferrarival a szerződést, miszerint Charles Leclercnek leszek a fotósa a 2022-2023-as futamokon, s egyéb rendezvényeken, nem gondoltam volna, hogy ennyire egy kiállhatatlan egy személyiség, s ilyen viharos lesz a kapcsolatunk.
A sok vélemény alapján azt gondoltam, hogy kedves és segítőkész lesz, de mint már sokszor, megint az ellenkezője történt, a dolgok pedig nem éppen úgy alakultak, ahogy kellett volna. Akárhogy Binotto felkészített, nem voltam képes elhinni első szavait, amelyeket hozzám intézett, bár szerintem, legalábbis nagyon remélem, hogy nem volt tudatában annak, hogy én ki is vagyok valójában.
- Biztos vagyok benne, hogy meg tudnám fektetni. - mondta a mellette sétáló Carlosnak, a lehető legnagyobb magabiztossággal, és meggyőződéssel a hangjában.
Ez az eset a 2022-es mezőny első futamán történt, Bahrainban, egy pénteki napon, amikor éppen a riporterek felé igyekeztünk, hogy válaszolni tudjanak a feltett kérdésekre, miközben én előttük sétáltam Binottoval az oldalamon. Amikor meghallottam Charlest, azonnal egy grimasz terült el az arcomon, s felszegett állal haladtam tovább, lerázva magamról ezt a mondatot. Ha azt hitte, oly könnyen megkaphat, hát annál inkább ellen állok neki.
Természetesen Charles nem tudhatta, hogy én hallottam, mivel nem különösebbe reagáltam rá semmit, reggeli ígéretemhez híven, miszerint nem fogok senkivel már az első napon vitába bonyolódni. A Ferrari csapatfőnöke szerencséjére nem hallotta meg Leclerc mondatát, mert az utána következő egy percben már engem kezdett faggatni. A pilóta megnyilvánulása, ami ha látszatra nem is, de dühössé és felháborodottá tett. Hogy mondhat valaki ilyet?
- Szóval, Ms. Klimmer, melyik egyetemen is végzett tavaly? - tette fel azt a kérdést, amiben biztos voltam, hogy fel fel fogja tenni. - Elnézést, nem emlékszem már rá.
- A Yale-en végeztem fotós, és képszerkesztőként, a barátnőmmel együtt, csak ő nem ezen a szakon diplomázott le. - válaszoltam mosolyogva, miközben az emlékek visszatértek elmémbe.
- Az egy nagyon jó egyetem, az én keresztfiam is oda jár, csak olaszországban. - mondta mosolyogva a csapatfőnök. Biztos sokat jelent neki a keresztfia.
Miközben Binottoval folytattam tovább az érdekes eszmecserét, megérkeztünk a sajtósokhoz, így mindenki ment a saját dolgára, egy gyors köszönés után, csak én álltam ott, mint egy darab kutyagumi. Tapasztalatlan voltam még a fotós világban is, nemhogy az autósportban, ezért fogalmam sem volt, mit tegyek, s merre menjek.
- Szerintem velem kellene jönnie fotózni. - érkezett egy hang a hátam mögül. - Akkor bámélkodhat is bennem. - vigyorgott, mint egy vadalma, természetesen Charles Leclerc.
- Vigyorogjon csak, de ne nekem, hanem a kamerának, akkor bizonyosan jobban jár. - szóltam vissza neki, ami a hétvégi családi ebédeknek köszönhetően, csodás képességemmé vált.
- Miért, mi fog történni, ha nem engedelmeskedem önnek Ms. Klimmer? - húzta fel a szemöldökét, miközben kérdezett. - Tán elver?
- Magának semmi jó, az biztos. - folytattam szócsatánk. - Én vagyok a diktátor, maga pedig diktatúrában él, szóval jobban teszi, ha engedelmeskedik nekem, különben tényleg lesznek lila foltjai, Mr. Leclerc. - mondtam teljesen magabiztosan.
- Én erről nem értesültem, de örülök, hogy megosztotta velem, és, hogy ilyen kedves velem. - válaszolt megrökönyödve, próbálva leplezni ezt. Persze ezek után megjelent a jellegzetes vigyora. - Jöjjön velem, Ms. Cora, már várnak.
- Visszavonulót fúj, netán? - kérdeztem kétkedve. Eddig nem úgy vettem le, hogy tényleg olyan lenne.
- Én? - kérdezte nevetve. - Én sosem fújok visszavonulót, majd megismer. - kacsintott felém, miközben elindult az egyik riporter felé.
- Attól félek én. - dünnyögtem az orrom alatt.
Miután letudtunk pár interjút, és sikeresen tudtam képeket készíteni, amik viszonylag jól sikerültek, elindultunk visszafelé, hogy mindketten megebédeljünk, tekintve, hogy már dél volt, s már több, mint 2 órája voltunk kint. Charlesnak mindezek után egy szabadedzése lesz, ahol megint utána kellesz koslatnom, a lehető legjobb fotók készítése érdekében, amihez persze társult az is, hogy folyamatosan hallgatnom kellesz a beszólásait és önimádó megjegyzéseit.
Amikor megérkeztünk a Forma 1 étterem részéhez, ahol találkoztunk Hamiltonnal és Russellel, akik éppen akkor kérték ki a saját rendelésüket, jelezni kezdett a telefonom, miszerint üzenetem érkezett Kimtől, a legjobb barátnőmtől. Hitetlenkedve néztem a kismillió instagram és más platformokról érkező üzeneteket, amiknek a kisebbik részét, Kimberlytől kaptam, aki eléggé fel volt háborodva, hogy egy egész órája nem írtam vissza neki.
Kimberly Collins, a legjobb barátnőm immár 17 éve, az első találkozásunk az Asheville-i általános iskola első osztályában volt, amikor sírva rohantam ki a mosdóból, mert nem találtam a kedvenc zsírkrétám, s ő segített nekem, hogy megtaláljuk az akkor mindennél többet érő kis tárgyat. Azóta pedig a legjobb barátnők vagyunk, attól függetlenül is, hogy majdnem a fél ország választ el minket egymástól.
Miután leültünk, és mi is megrendeltük az ebédünket, megírtam Kimnek, hogy este felhívom és, hogy ne írogasson folyamatosan, mert elég nekem Charles üdítő megjegyzéseit, és úgy önmagát elviselnem, majd még azért szidtam egy pár soron Leclerct, és a kiállhatatlan sivatagi meleget.
- Kivel beszélget, Ms. Klimmer? - kérdezte jelenlegi egyik főnököm, a pöffeszkedő pilóta. - Nem feltételezem, hogy a párjával, mert nem hiszem, hogy van bárki, aki magát el tudja viselni ezen a földön. - nézett rám teljesen komolyan.
- Mr. Leclerc, semmi köze hozzá, úgyis, hogy a felettesem, a másik pedig, hogy akármilyen furcsa önnek, igen volt már párom, de a kérdésére válaszolva, nem, nem vele beszélek, mert jelenleg nincs. - mondtam fogaimat csikorgatva, miközben elátkoztam jómagam, hogy hogyan lehettem ilyen hülye, amikor aláírtam azt a fránya papírt.
A közvetlen mellettünk ülő Mercedes páros nagy nevetésbe kezdett, amint válaszoltam Charlesnak, ami egy pirinyónyi elégedettséget adott számomra.
- Előre látom, hogy tökéletes páros lesztek az elkövetkező 2 évben. - vigyorgott Hamilton miközben Russellel egymásra néztek, és elröhögték magukat.
- E felől semmi kétségem sincs. - nézett rám a nagy zöld szemeivel Charles, s én viszonoztam igazi mosolyát, melyet először láthattam.
Sziasztok babócák!
Amikor azon gondolkodtam, hogy melyik pilótával kezdjek el egy könyvet, rögtön Cha jutott eszembe, ezért nem haboztam, hanem belevágtam. Azt hiszem, sokatok szívéhez közel áll a monacoi, ezért remélem ezt a könyvet szeretni fogjátok. Nagy kihívás elé állítottam magam, amikor elkezdtem ezt, mert kismilló Leclerces csoda szerzemény van, de azért remélem, lesznek akik szívében talál helyet ez a könyv is.
Ezer puszi!
YOU ARE READING
The days of our love // Charles Leclerc
FanfictionCora Penelope Klimmer, a 2022-es mezőny kezdetétől a Forma 1 alkalmazottja lesz, azon belül is a Ferrari pilótájának, Charles Leclercnek a fotósa, aki az egyetem elvégzése után, úgy döntött, hogy leigazol az autósport egyik legnagyobb történelmével...