The days of our love // Charles Leclerc

1.

 Cora Penelope Klimmer

2022. Március 18. Péntek 

Miután sikeresen megebédeltünk, elindultunk a boxutca felé, hogy Charles letudja az egy órás szabadedzését, amit állítása szerint, nagyon utál, tekintve, hogy a péntekek elég zsúfoltak szoktak lenni, a délutáni edzésekkel, interjúkkal, és a pszihológussal együtt, ami sokat szokott segíteni neki, a versenyek előtt. 

Miközben sétáltunk, sikerült elkapnom pár pillanatot, amikor éppen mosolyog vagy aláírásokat osztogat, s ezek a képek sokkal jobban sikerültek, mint amikor rám és a kamerára figyelt. Ilyenkor sokkal oldottabb volt, mert nem tudta, hogy fotózom vagy figyelem, s nem volt akkora nyomás rajta. 

Már csak pár méter volt a piros boxig, amikor nagy meglepetésemre két erős kart éreztem meg a vállamon. 

- Te lennél az új fotós csaj, akiről mindenki beszél? - hallottam meg az illető hangját, s amint megláttam ki is volt az az ember, aki hozzám ért, egy sóhaj hagyta el a számat. 

- Jesszusom. Halálra rémisztettél, de igen, én lennék az " új fotós csaj, akiről mindenki beszél" - mosolyogtam rá Daniel Riccardora. - De várj, mindenki rólam beszél? - esett le a tantusz. 

- Jaj, még nem is hallottad? Az összes Forma 1-es csapat attól hangos, hogy meddig fogod kibírni Leclerc mellett. Én személy szerint... - mutatott magára, miközben Charles felénk fordult a neve hallatán, s aranyosan ráncolni kezdte a homlokát. - Egy hónapra fogadtam. 

- Ez igazán kedves Daniel, de szerintem én hamarabb fogom feladni. Ne tudd meg, hogy milyen egy sátánfajzat. - nézett rám mosolyogva Charles. 

- Egy fél napja vagyok csak itt, ha nem vesszük bele az év eleji fotózásokat. - néztem rá felháborodottan, miközben Daniel társaságában folytattuk az utunk a Ferrari boxja felé. - Nem tudtam, hogy én vagyok a téma. Miért is? - néztem rá értetlenül. 

-Beavatlak kicsi lány, de jól figyelj! Charles beírhatná a nevét a legtöbbet kirúgatott fotósok könyvébe, mert annyi embert küldött már el maga mellől, mint a király a szolgáit. - nevetett fel hangosan. - De ne félj, veled biztos kivételt tesz. - kacsintott rám. 

- Ez felettébb jó hír. - próbáltam mosolyt erőltetni az arcomra, amikor megálltunk a saját boxunk előtt. - Majd találkozunk, hátha el tudsz még látni ilyen csodás tanácsokkal. - néztem rá, próbálva viccelni. 

- Mindenképp, mindenképp. Hidd el, van még a tarsolyomban. - nevetett fel. - Charles biztos meg tudja adni neked a telefonszámomat. Ugye Leclerc? - kiáltott oda a másik pilótának. 

- Hogyne, majd megmutatom neki. - intett oda Riccardonak, miközben én testbeszédéből észrevettem az idegességet. 

- Hát akkor később, kicsi lány! - kacsintott rám újból, miközben elindult visszafelé, gondolom a saját boxjába. 

A Daniellel folytatott beszélgetésünk után, gondoltam megkérdezem Charlest, hogy mi a baja, tekintve, hogy olyan vörös volt a feje, mint a paradicsom, s valamit motyogott magában franciául, amit természetesen én nem értettem, mivel nem tudtam franciául. 

-Mit tettem? - néztem rá egy csöppet felháborodottan, mivel most aztán tényleg nem csináltam semmit. - Valami baja van velem? - kérdeztem rá értetlenül és felháborodottan. 

- Nem, semmi bajom. Most nem csinált semmit. - miközben ezeket a szavakat mondta, kerülte a tekintetemet, amit rögtön észre vettem, mivel folyamatosan az autót fixírozta, s gorombán válaszolt a kérdéseimre, majd később már hátat is fordított nekem. 

- Látom magán, hogy valami nem oké. - mondtam egyre idegesebben. - Mondja már el kérem, az őrületbe kerget. - néztem rá esdeklően. 

- Istenem, Daniellel rögtön tegeződik, velem pedig nem? - fordult felém, a lehető legidegesebben, ahogy eddig láttam, miközben szájából csak úgy fröcsögtek ezek a szavak. 

- Szóval, ezt akarja? Akkor csináljuk. - tettem csípőmre a kezeimet, miközben felhúztam mindkettő szemöldököm egy kicsit meglepődötten, mivel közel sem erre a válaszra számítottam. 

- Nem, nem kell! - kiáltott rám, s a boxban lévő emberek felénk néztek, mivel Charles elkiáltotta magát, ami az értetlen arcokat elnézve, nem számított gyakorinak. 

- Már megbocsájtson, de nem tudok magán kiigazodni. - adtam fel a harcot, amit még csak fél napja vívunk. - Mondja meg egyenesen, ha akar valamit. 

- Sosem mondtam, hogy kell. - motyogta mogorván. - Egyben legyen biztos. Tőlem nem kapja meg meg azt a numéro de téléphone-t, az biztos. - mondta, majd aztán viharosan bevonult a számára kijelölt szobába, a pihenőjébe. 

- Mi a rák az a numéro di téléphone? - suttogtam magamnak, majd a kezeimbe temettem az arcom. - Isten sem bottal ver. 

A kis vitánk után Charlesal a nap további része eseménytelen volt, fotóztam még párat, természetesen nem Leclerct, az első és második szabadedzés kivételével, hanem az autót, s a Ferrarinál az embereket ahogy dolgoztak. Mindezek közben beszéltem Binottoval is, akit biztosítottam arról, hogy minden rendben, és sikerült beszélnem még pár pilótával, Lando pedig meg tudta adni Riccardo számát is, amint rájöttem, hogy ez lenne a numéro de téléphone. 

Miután sikeresen végeztem az első napommal a Forma 1-ben, hívtam egy taxit, akinek fél órán keresztül kellett magyaráznom, hogy hova vigyen, majd miután eszméletlen összeget fizettem, kiszálltam az autóból, ami kész sikernek számított, tekintve, hogy itt nem igen beszélnek angolul. Ezek után felmentem a szálloda 96-os számú szobájába, ahol rögtön elaludtam, aminek az oka csakis Charles Leclerc lehetett, s az ő hihetetlen, s kiállhatatlan viselkedése. 

Kedves olvasóim!

Ezt már az előző résznél is el szerettem volna mondani, de azt hiszem, az sem gond, ha ez most történik meg. Az elkövetkező napokban 27 részt fogok publikálni, ami tudom, sok, és furcsa is, e, hogy történhet meg. Hát akkor elmesélem. 

Ezt a könyvet még tavasz elején kezdtem el írni a telefonomon, ahol különböző okok miatt nem tudtam publikálni, de nem adtam fel, inkább folytattam az írást. A végén rá kellett jönnöm, ez nem fog menni, s mikor új fiókot tudtam létrehozni, új fiókot csináltam. Szóval úgy döntöttem, akkor bemásolom a telefonomról ide, és publikálom is. Ezért arra kérlek titeket, hogy ne lepődjetek meg és teljes szívből szeressétek ezt a könyvet.