Sakkban tartva /szjg ff/

Gyalog

Gyalog kizárólag előre léphet. A kiindulási helyéről mind a nyolc gyalog tetszés szerint egy vagy két mezőt léphet előre, de a továbbiakban lépésenként mindig csak egy mezőt haladhat előre. Ütni azonban csak jobbra vagy balra átlósan tud, szintén csak egy mezőnyi távolságra.

Ha a gyalog áthaladt az egész táblán és eljutott az ellenfél alapsorába, átváltozik tisztté. Ez úgy történik, hogy a gyalogot levesszük a tábláról, és a helyére állítunk egy (a táblán levő állományon kívüli) vezért, bástyát, futót vagy huszárt, tetszés szerint, függetlenül attól, hogy a felvett figurából hány van már a táblán (eszerint egy játszmában elméletileg akár kilenc azonos színű vezér is lehetne a táblán: az eredetileg is meglévő, valamint a nyolc gyalogból átváltozott). A játékosok többnyire a vezér figuráját választják, mivel az a legerősebb. Ugyanakkor adódhat olyan állás, amikor érdemes más figurát fölvenni (például huszárt). Az alapsorra való belépés (vagy beütés), a gyalog (és esetlegesen a leütött figura) levétele a tábláról, az új figura felhelyezése – mindez egyetlen lépésben történik, mégpedig szükségszerűen: ha a gyalog elérte az utolsó sort, kötelező az átváltozás (ez az átváltozás az esetek többségében a végjátékban következik be).

Van egy kivételes ütési lépés, a menet közbeni ütés, az en passant, amelyről a Különleges lépések szakaszban esik szó.

Az ellenfél gyalogja meg maga Krissz volt, aki igen különös módon a viszaszámlájó 10. napján elvitt engem vásárolni.

-Mit keresünk itt?- néztem rá furcsán.- Miért hoztál el?

-Tudod, lesz a Szent Johanna Haloweenje?- pillantott, felém miközben egy ruha üzletbe lökdösött be.

-Igen, tudom- biccentettem. - De még nem tudom minek öltözzek- feleltem egyszerűen.

-Ez pont jól jön- és a női részleg felé irányított. - Vegyél ki egy fekete egyszínű felsőt, ami a te méreted- utasított.

-Nem értek semmit?- pislogtam felé, és nem nyúltam semerre.

-Csak tedd azt amit mondok, és így mind a ketten jobban járunk.

-Nem kaphatnák valami magyarázatot?- emeltem feljebb hangom, amikor is kivettem az S-s felsőt.

-Nézd Reni. Bavard maga akarja kiválasztani a ruhádat, amiben jönnöd kell- zárta rövidre.

-Eddig én is megértettem- bólintottam.- De mi lesz az?

- Nem tudom. Annyit mondott, hogy fekete felső, egy fekete egybe ruha , csíkos harisnya.

Nem mondtam többet, csak csendben kerestük a ruhákat, amit ő állt. Persze izgatott mit akar Bavard, de nem tudtam többet kiszedni belőle. Így hát amikor kifele sétáltunk áttértem a második dologra ami érdekelt, ami nem volt más mint a számláló.

-Krissz a telefonomon.....

-Megjelent egy számláló. Igen- felelte nagy sóhajjal. -Én se tudom, hogy mi az.  Csak egy olyan utasítás van hozzá, hogy mire lejár addigra búcsúzz el mindenkitől.

-Tessék?- suttogtam magam elé, miközben az ájulás kerülgetett.

-Többet én se tudok. Azt mondta, hogy a Haloweeni parti után a mi feladatunk is semmissé válik, és az oldal is eltűnik. 

Nem tudtam semmit se mondani. Egyszerűen megfagyott benne a vér, és elkezdtem félni. Borzongtam belül, mert nem tudtam mi vár rám. Egyszerűen féltem Bavardtól. tudtam, hogyha úgy jövünk ki az egészből, hogy mi győzünk, akkor psziholóushoz kell majd járnom.

****

-Cortez látni akarlak- mondtam sírós hanggal a telefonba.

-Reni, ne tedd tönkre Kinga tervét - mondta.- Tudom ez nekem is nehéz.

-Nem értesz- kaptam a homlokomhoz. -Cortez én félek. Azt mondta búcsúzzak el mindenkitől, és nem tudom mi lesz velem- próbáltam vissza nyelni a könnyeim.

-Nyugi Reni, addigra minden rendben lesz.

-Cortez tegyünk ellene feljelentést, én ezt nem akarom. Én azt akarom, hogy.....- és végleg elakadt a hangom.

-Nyugi Reni, Zsolti egyik rendőr rokona rajta van. Van segítségünk, nekünk csak az a dolguk hogy várunk.

-Várunk?- csapott át a sírás hisztérikus nevetésbe.- Várunk? Az kurva jó, ugyan is lehet meg fog ölni. Vágod, nem a ti életetekkel játszik, hanem az enyémmel.

-Reni semmi ilyen nem fog történni- mondta, miközben érződött, hogy az ő hangszíne is megváltozott. - Magán a bulin meg fogjuk állítani. Nézd ez most lehet sokat fog segíteni amit mondtál.

-Reméljük- mondtam, és megtöröltem a szemem.

-És nyugi, tíz perc és arra járok majd véletlen és véletlen fel fogok menni hozzád, hogy véletlen elkérjem az egyik házit, de közben véletlen megölellek.

-Rendben- súgtam a telefonba. -Várlak- és letettem a kagylót.