EXIT Jikook ff.

24.

○Jimin pov.○

Igazából annak ellenére, hogy tudtam, Beomgyu mennyire kíváncsi, arra azért nem gondoltam, hogy reggel tör be hozzánk. Szóval míg én összebújva, ölelkezve aludtam Jungkookkal, ő berontott a szobámba, és meglátott minket. Nem mondom, hogy kínos volt, hiszen még félig aludva azt se tudtam mi történik, csak akkor jöttem rá, hogy itt van, mikor elkiáltotta magát. Szemeimet dörzsölgetve ültem fel, s mellettem Jungkook is ébredezni kezdett. Feltolta magát, és hátát az ágy támlájanak döntötte, majd mikor fejét az ajtó felé fordította, ijedten ugrott egyet Beomgyut látva.
- Te meg mit keresel itt ?
- Ezt nekem kellene kérdeznem. - Felelte hadarva barátom, válaszolva a mellettem ülő kérdésére.
- Beomgyu, amikor azt írtam, hogy gyere át valamikor, nem arra számítottam, hogy reggel jössz.
- Hát...túl kíváncsi voltam, de őszintén nem bánom, mert ezt biztos nem mesélted volna el ilyen részletesen.
- Hah, szépek vagyunk, te kibeszélsz a hátam mögött ? - Fordult felém Jungkook, felvonva szemöldökét, kérdő hangnemet megütve, mire hozzá vágtam egy párnát.
- Viselkedj, vagy kiraklak.
- Akkor én meg megraklak. - Vágott vissza, mire már elvörösödve pillantottam el nevető valójától, egyenesen Beomgyura, aki döbbenten kapkodta fejét közöttünk. Sóhajtva megráztam fejemet, majd elfeküdtem az ágyamon. Nem hiszem el, hogy ez történik.

- Te...jó...ég...- Kim Taehyung állt velem szemben az iskola ajtajában, mikor megérkeztem reggel, Beomgyuval. Hiába nem vártam el, és nem is volt megbeszélve egyszer sem, Jungkook nem jelent meg a házunk előtt, csak Beomgyu, így ketten indultunk el. Értetlenül néztem a fiúra, akit néha-néha arrébb lökdöstek az emberek, hogy bejussanak az épületbe, így inkább kintebb jött, és félretolt az bejárattól. - Csak nem Park Jimin áll előttem !? Aki együtt aludt, és smárolt a nagy Jeon Jungkookkal ?
- Taehyung. Fogd be. - Azonnal felé ugrottam, hogy szájára tapasztva tenyeremet megállítsam abban, hogy többet mondjon, hiszen egyáltalán nem akartam, hogy az emberek meghallják. Nem szégyellem Jungkookot, szimplán még nem tartunk ott, hogy ezt ki is kiabáljuk, mikor még nem is tettük hivatalossá. Na meg, szimplán csak egy randink volt, vagyis...igazából kettő. - Fúj már, ne nyalogasd a tenyerem. - Fintorogva kaptam el kezemet, s töröltem bele pólójába, majd meghallottam a szóban forgó második személy hangját.
- Mi folyik itt ? Csaknem az egyik legjobb haverom hasát simogatod, Jiminie ? Nem az enyémet kellene, hmh ?
- M-mi ? Nem, én nem, csak a nyála...Esküszöm nem.
- Jól van na, csak szórakoztam. - Vigyorodott el, majd mellém állva átkarolta derekamat egyik kezével, mire kissé ledöbbenve álltam egy helybe, kikerekedett szemekkel, de mikor államra fogott, s maga felé fordította fejemet, hogy egy csókot nyomhasson ajkaimra, talán még jobban meglepődtem. Mikor elvált volna tőlem, szánk kicsit összeragadt, ami még jobban zavarba hozott, így biztos voltam benne, hogy ennek jele az arcomon is mutatkozik, így inkább lehajtottam fejemet. Ő - gondolom - vígasztalás képpen az enyémnek döntötte az övét, és szinte hozzám dörgölte fejét.
- Hát ez kurva aranyos. - Taehyung mély hangját hallottam, majd hogy Beomgyu elkuncogja magát. Elmosolyodtam, és magamban igazat kellett adnom neki.
- Mennünk kell órára.
- Menjetek csak, majd később találkozunk. - A fiú végig simított a derekamon, s miután elköszöntünk egymástól, Beomgyuval az oldalamon indultunk el a terem felé.
- Na és te ? Hogy állsz Yoongival ?
-...Egy hete hivatalosan együtt vagyunk. - Súgta, miután körbenézett, hogy van-e valaki hallótávolságban. Meglepetten néztem rá, hiszen egyszer sem említette ez idő alatt, hogy már hivatalossá is tették.
- Hát, de...Mégis mikor ? Vagy hogyan ?
- Először is bocsánat, amiért nem mondtam el, de várni akartam, míg biztos lesz, de mivel rákérdeztél, így gondoltam minek várjak többet. Tudod, hogy többször is randiztunk azóta, és legutóbb megkérdezett, én meg igent mondtam...Jimin. - Mikor nevemet nagy hévvel kimondta egy kis szünet után, ijedten néztem rá, és tudtam, hogy valami olyat tervez, ami nekem nem biztos, hogy tetszeni fog.
- Nem.
- De azt se tudod, mit akarok. - Nyafogta, én pedig hevesen megráztam fejemet.
- De nem, akkor sem.
- Menjünk el egy dupla randira.
- Dehogy.
- De most miért nem ? Ők is barátok és mi is, nem lesz itt gond.
- Beomgyu...
- Kérlek. - Kiskutya szemeit rám meresztette, s innentől már mindketten tudtuk, hogy mi lesz a válaszom.

- Szóval dupla randi, mi !?
- Fogd be. - Szemeimet megforgatva léptem ki a bejárati ajtón, ami előtt természetesen Jungkook várt rám, hiszen megbeszéltük hogy Beomgyuékkal a helyszínen találkozunk. Barátom egyébként olyan türelmetlen és izgatott volt azután, hogy belementem az ötletébe, hogy annak köszönhetően, korán végeztünk ma, így már délutánra, szimpla pár tanóra alatt, megszervezte az egészet. A feladatot nyilván én kaptam, hogy Jungkookkal közöljem, aki igazából örült neki. Annak is, hogy én hívtam most el őt és annak is, hogy négyen megyünk. Egyedül azért szidott le egy kicsit, hogy nem szóltam róla időben, de miután megbeszéltük, hogy kérhet valamit cserébe engesztelés képpen, teljesen megnyugodott. Képzelem is, mi lehet az, amit szeretne. Mivel Beom választott, nem lepett meg, hogy nem egy puccos étterem felé vettük az irányt, hiszen egyáltalan nem szereti az olyat, de ebgem egyáltalán nem zavart, hiszen én sem vagyok olyan, aki arra költi a pénzét, amire csak lehet, és igen, tudom, hogy Jungkook sem vág fel azzal, hogy milyen gazdag a családja, mégis kissé aggódni kezdtem, hogy mi van, ha neki és Yoonginak nem tetszik majd. Torkomat megköszörültem, s szorítottam kicsit összekulcsolt kezeinken, hogy rám figyeljen. Azonnal felém is fordította fejét és kíváncsi szemekkel lesett engem várakozóan.
- Szóval...ez nem egy drága, puccos étterem, szóval, ha esetleg titeket zavar, hogy egy ilyen helyen kell...
- Jimin, ne is folytasd. - Száját elhúzva nézett rám, majd meglepetten néztem, ahogy ajkai lekonyulnak, és szomorúan felsóhajt. - Nem tudtam, hogy ennyire finnyásnak és kérkedősnek tűnök.
- Mi ? Nem, nem, nem. Nem azért mondtam, csak...Szóval azt hittem, hogy a családjaitok miatt inkább olyan helyekre mentek aminek hírneve is van.
- Jimin, kérlek, szerinted érdekel engem, hogy kinek mennyi pénze van ? - Kérdezte, s nem érződött, hogy haragudna, s mikor ránéztem, akkor is csak kedvesen csillogó szemeivel néztem szembe. Így halkan, de kinyögtem a válaszom.
- Nem.
- Akkor ne is foglalkozz ezzel. Nem szeretem a puccos helyeket, nem is szoktam járni magamtól, csak ha muszáj. Nekem az a fontos, hogy veled lehetek, bárhol is vagyunk. - Erre már nem igazán tudtam kinyögni semmit, szóval csak megragadtam a tarkóját és lerántottam magamhoz, figyelmen kívül hagyva nyekkenését. Nem mozdítottam meg ajkaimat, csak tartottam az övéin, majd mikor elváltam tőle, egy puszit nyomtam rá. Vigyorogva, de nyakát masszírozva nézett le rám és szórakozottan megszólalt.
- Jiminie, én nagyon értékelem, ha megcsókolsz, de kérlek ezt úgy tedd, hogy éljek is utána. - Elmormoltam egy bocsit, megpaskoltam az arcát, s innentől már csak egymás kezét fogva siettünk a helyszínre. Beérve, Beomgyu és Yoongi már ott ültek az egyik asztalnál, így míg én Beom mellé, addig Jungkook Yoongi mellé ült le, hiszen így szemben ültünk párjainkkal. Vagyis...Jungkook és én még nem vagyunk együtt.
- Szia Jungkook. Kezdhetjük a randit ? - Yoongi arcán nagy vigyorral fordult az említett felé, aki ugyanilyen ábrázattal nézte őt, mire megrázva fejemet felsóhajtottam, és a fiút megszólítva értem el, hogy rám nézzen.
- Jungkook, engem figyelj.
- Aw, Jiminie féltékeny.
- Hát jó, ha ketten akartok randizni, akkor én Beommal fogok. - Kinyújtottam az említett párjának a nyelvemet, és átkarolva barátom vállát egy cuppanós puszit nyomtam az arcára, aki nevetve tűrte a kis játékomat. Yoongi felmorranva kinyögte, hogy visszamondja, amit kiejtett ajkain, mire elégedetten előrefordultam. Jungkookra nézve láttam, hogy büszkén mosolyog rám és hitetlenül megrázza fejét. Hát igen, szerintem is összeillünk, ha már tudunk zsarolni.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Szóvaal a következő résztől jön egy ,,kis,, változás, szóval azt hiszem, vagyis remélem, hogy izgalmasabb is lesz, még ha váratlan is >< 💜
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜