𝟘𝟙𝟠

217 19 6
                                    

/Eddie szemszöge/

Basszus, remélem nem tudja, hogy ébren vagyok. Csak azért volt ehhez merszem, mert ha azt hiszi, hogy alszok akkor nem fog hibáztatni érte. Olyan jól esett közelebb érezni magamhoz. Csak fekszem itt vigyorogva és nem bánom egy pillanatra sem, hogy kihasználtam a lehetőséget. Várok még néhány percet aztán ki megyek Én is. Nem vitt ki magával semmit, biztos jól esne neki egy cigi, hogyha találok. Ha mást nem, a kis fémtáskám itt van valahol a furgonban. Bár lehet nem lenne a legjobb ötlet most füvezni. Körbe tapogattam a dzsekim és a mellényem is, mindent találtam, csak azt nem amit kerestem. Oh és Beck dzsekije? Belenyúlni nem fogok, de kiviszem neki, hátha fázik, és ha van benne akkor úgyis elő veszi, ha nincs akkor meg felajánlom a füvet.

/Becca szemszöge/

A furgon előtt ácsorogva bámulom az erdőt. Nagyon szép ahogy fel jön a nap, bár kicsit hideg van egy pólóban. Vissza kellene mennem a dzsekimért, lenne cigim és nem fáznék. A következő pillanatban már arra lettem figyelmes, hogy Munson a hátamra terít valamit, ami nem volt más mint a dzsekim.
- Szép jó reggelt hölgyem - mondta még rekedtesebb, álmos hangon miközben az egyik kezét a távolabbi vállamon hagyva mellém állt.
- Neked is - mosolyogtam rá és valamiért oda hajtottam a fejem a mellkasára. Csak ezután vettem észre, hogy felső még mindig nincs rajta, csak egy nadrágot vett fel mielőtt kijött. Bele bújtam a dzsekimbe - Köszönöm - mondtam hálásan, mégis kicsit zavarban, majd keresgélni kezdtem. Pár pillanattal később elő kaptam egy dobozt. Kinyitottam és szomorúan láttam, hogy csak egy szál van benne.
- Elfelezzük? - néztem rá kissé pimaszan mosolyogva.
- Persze, de ha gondolod akkor a furgonomban ott van a jó öreg fémtáska, csinálhatok egy spanglit is - hasonló arcot vágott mint Én.
- Eds - szólítottam meg.
- Igen?
- Szerinted ez mi? - nevettem el magam. - nem dohányzom, csak füvezni szoktam. Szerinted tegnap miért nem kínáltalak meg egész éjszaka? És úgy néz ez ki mint egy rendes cigi? - lóbáltam meg előtte kacagva.
- Ez most komoly? - nézett rám teljesen komolyan aztán megrázta a fejét moslyogva.
- Na adj egy gyújtót, és most elég lesz kettőnknek ez az egy, nem kéne korán reggel teljesen beállni - nyújtottam ki a kezem, mivel azt biztosan tudtam, hogy nálam nincsen semmi amivel meg tudnám gyújtani. Nála se volt hirtelen semmi, ezért vissza futott a furgonhoz. Másodperceken belül vissza jött, bevettem a cigit a számba, Ő pedig meggyújtotta nekem. Bele szívtam, és hirtelen köhintettem egyet, és így az arcába ment a füst.
- Bocsi - mondtam picit elfolytott hangon.
- Na mi az? Erős volt? - nevetett.
- Fogd be - mondtam nevetve és a szájába tömtem a cigit. Bele szívott egyet, és hosszan fújta ki a füstöt az arcom mellé. Azért Ő is köhintett egy alig észre vehetőt, de nem szóltam be. Egymással szemben álltunk, így is elég közel de Ő még közelebb lépett hozzám. Gyengéden az ajkaimhoz tette a kezében füstölgő spanglit, bele szívtam egyet, és elvette onnan. Kifújtam a füstöt. Bele néztem a már pirosodó szemébe ami éppen a szemeim és az ajkaim között cikázott. Tudtam mit akar, és Én is akartam. A szabad kezével eltűrt egy tincset a hajból és az arcomon hagyva a kezét el kezdett közelebb húzni magához. Nekem ez nem megy, tönkre tettem az életét, ha tudná, hogy az egész az Én hibám, nem akarna megcsókolni, nem tehetem ezt vele.
- Eds várj - néztem rá szomorúan majd sóhajtottam egyet.
- Mi a baj Beck? - csalódottan és egyszerre ijedten meredt rám kiskutya szemekkel - Én nem akarok erőltetni semmit, megértem ha neked nem... - kezdett el nagyon gyorsan beszélni, látszott, hogy zavarba hoztam, és azt hiszi, hogy vele van a baj, de közbe vágtam.
- Nem, nem, nem, Eds figyelj, be kell vallanom valamit - ismét el kezdtem járkálni, mint mindig mikor ideges vagyok.
- Beck, nekem bármit elmondhasz - nyugtatgatott.
- Régóta nyomja a lelkem, de nem biztos, hogy el akartam mondani, de nem hagyhatom, hogy úgy vágj bele ilyesmibe, hogy fogalmad sincs arról, hogy mit tettem, mert Te is tudod, hogy ez az egész kettőn között nem tudna érzelem mentesen működni, de ha megtudod akkor valószínűleg nem hogy nem fogsz irántam érezni semmit, gyűlölni fogsz és és és - olyan gyorsan hadartam és járkáltam, hogy már kapkodtam a levegőért. De Eddie elém állt, ledobta a cigit a földre és a vállaimra tette a kezét.
- Beck, ebből alig értettem valamit, de hidd el, bármit is tettél, nem lehet olyan szörnyű, hogy ne tudjam megbocsájtani. - mondta nagyon nyugtatóan, és ez segített lélegezni, picit lassítani, de nem nyugodtam meg.
- De igen az - mondtam miközben könnyek kezdtek el folyni a szememből. Erre Eddie továbbra is a vállaimat fogva nagy erővel a teste felé lökött és magához ölelt. A mellkasába fúrva a fejem, sírva kezdtem bele.
- Én tehetek arról, hogy most itt vagyunk.
- Tudom, hiszen Te hajtottál bele füves Rick csónakházába és közölted, hogy hajtsak ki Hawkinsból. - próbálta elviccelni a helyzetet azzal, hogy hülyének néz.
- Nem Eddie, miattam keresett meg téged Chrissy. Tőlem akart drogot venni, de nem akartam neki eladni, mert nagyon le volt gyengülve és életében nem próbált semmit, de egyből erősebbet akart a fűnél, biztos voltam benne, hogy akár bele is halhatna engem pedig lesittelnek. Carver tudta, hogy beszéltünk és ezért támadt rám és vont bele ebbe az egészbe, de az most mindegy. Saját magamat akartam védeni azzal, hogy nem adtam neki, de bedobtam neki a neved és, hogy hol talál. Plusz tőlem tudta meg pár erősebb cucc nevét, és biztos voltam benne, hogy elő fogja adni úgy mintha értene hozzá, mert nagyon akarta a cuccot. Mondta, hogy kezd megőrülni és hasonlók. Tudtam, hogy Te vagy olyan hülye, hogy adj el neki, és tudtam, hogy megfogod hívni a lakókocsidba, mert csak füvet hordassz magaddal. Tehát miattam volt ott, miattam került az otthonodba, és miattam kellett átélned ezt az egészet. Én tehetek konkrétan mindenről. Úgy sajnálom Eds, ne haragudj kérlek. - mondtam hol hadarva, hol elhúzva a szavakat, az éppen a karjai közt tartó srác nem szólt közbe, végig hallgatott. Néha-néha végig simította közben a hajam vagy a hátam. Szerintem csak ezért tudtam végig mondani.
- Beck - mondta ki a nevem miközben eltolt magától, hogy a szemembe nézhessen - Ezt eddig is tudtam.
- Mi? - néztem rá össze zavarodottan.
- Chrissy említette a neved és, hogy deja vu-je van. Plusz el jöttél a suliba. - magyarázta, tényleg, erre már nem is emlékeztem, tudtam, hogy a sulinál voltam, de nem emlékeztem, hogy miért - egyből tudtam, hogy közöd van a helyzethez, és ha nem vagyok akkora fasz, hogy ne hallgassalak akkor ott végig, akkor nem történt volna ez. Te nem tehetsz semmiről, sőt megvédtél volna a bajtól, csak nem hagytam - folytatta volna, de közbe vágtam.
- De - mondtam volna, de a számra tette a kezét.
- Nincs semmi "de", Beck... Én szeretlek. Évek óta szeretlek, csak gyáva voltam lépni. Szeretlek, és ezen nem változtatott soha semmi, érted? A legjobb dolog ami valaha történt velem, hogy újra belekeveredtél az életembe - a számról át vezette a kezét az arcomra, és mielőtt bármit is mondthattam volna az arcomat szenvedélyesen és határozottan tartva közelebb húzott a szájához és egy gyengéd csókot lehelt az ajkaimra. A hüvelykujjával elkezdte símogatni az arcom ezzel letörölve a könnyeket róla, miközben csillogó szemekkel várt a reakciómra.
- Eds - sóhajtottam a nevét.
- Igen?
- Én is szeretlek! - Mondtam majd a nyakába akasztottam a kezeimet, hogy ezzel húzzam magamhoz közelebb. Láttam, ahogy egy könnycsepp csordul végig az arcán, de biztos vagyok benne, hogy ez egy öröm könny volt. Egyszerre kezdtünk el lassan közelebb hajolni a másikhoz, és egyszerre vettünk egy mély levegőt. Szinte szikrázott a levegő. Egyre gyorsabban dobogott a szívem. Lecsuktam a szemem, és a következő pillanatban már éreztem ahogy Eddie forró ajkai az enyémhez tapadnak. Először csak óvatosan, az ajkainkat használva élveztük a forró pillanatot, majd szépen lassan bevezette a nyelvét a számba. A hasam megtelt pillangókkal. A kezei az arcomról a derekamra csúsztak, és egyre hevesebben és hevesebben folytattuk a csókolózást, már alig bírtuk szusszal. Ő közben a derekamat markolászta, Én pedig finoman karcolgattam a nyakát a körmeimmel. Ekkor Eddie bele mosolygott a csókunkba, és kicsit távolabb húzódva megszólalt.
- Nekem is be kell vallanom valamit.
- Hallgatlak - beharapva az alsóajkamat vártam a válaszát. Ő a derekamnál fogva közelebb rántott magához, a fülemhez hajolt és érzékien suttogni kezdett.
- Ébren voltam ma reggel - már ettől teljesen kirázott a hideg, de Ő tovább feszítve a húrt eltűrte a hajam és a nyakamat kezdte csókolgatni.
- Tudom - mondtam ki Én is suttogva, bár nem tudtam, de így sokkal forróbb lett a helyzet. Apró harapásokat is ejtett a nyakamon, Én pedig a még mindig félmeztelen fiú hátát kezdtem el karcolgatni, majd egyre erősebben belemélyeszteni a körmeimet az élvezet hevében. Ekkor egy határozott mozdulattal picit lejjebb hajolt, rámarkolt két oldalról a comjaimra és felemelt, majd előrébb tolva a kezeit a fenekemnél találta meg a megfelelő fogást. Nagyon meglepett, hogy fel tudott emelni. Hozzám képest Ő jóval vékonyabb, de nagyon szexi volt, hogy még így is ilyen biztosan tartott a karjaiban. És ha ez mind nem lett volna elég, elkezdett fel és le mozgatni szorosan a csípőjéhez szorítva. Lassan el kezdett haladni előre felé.
- Hová megyünk? - mosolyogtam rá. De nem válaszolt egyből. Lépett még néhányat előre miközben a száját egy pillanatra sem vette el az enyémtől. Pillanatokkal később éreztem ahogy neki nyom egy fának.
- Ide - mosolygott, majd meg várta amíg szorosan rá kapszkodok a derekára a lábaimmal, és a fának nyomva fennt tudok maradni ha elengedi a fenekem. Az egyik kezével el is engedett, és össze fogva a kezeim azokat is a fának szorította és úgy folytatta a szám majd a nyakam kényeztezését vágytól égő ajkaival.

[Sziasztok! Lenne egy kérdésem: maradjon meg a vissza fogott stílus vagy szeretnétek részletezett erotikus jeleneteket?]

A Pokol Valódi Tüze  // Eddie Munson ff //Donde viven las historias. Descúbrelo ahora