A császár rabjai - BTSxBTS (+18+)✔

26. A hegycsúcson álló fa (Jimin+a császár +18+)

- Mit akarsz tenni? Nem büntetheted meg a fiunk menyasszonyát az esküvő előtt egy rabszolga miatt!

- Tudom. De nem is kényszeríthetem a fiamat, hogy egy olyan nővel éljen, aki ilyen tettekre képes! - a császár idegesen dörzsölte a homlokát.

- Miért? Teljesen jogosan féltékeny arra a kis dögre! Namjoon már minden létező határt átlépett vele, mióta idekerült a palotába! Az a lány legalább a kezébe vette a sorsát, és tenni próbált valamit!

A császár le-föl mászkált a szobában, mint egy ketrecbe zárt oroszlán.

- Gondolj Atlantiniára! Egy koszos kis rabszolga miatt akarnád elveszíteni?! - folytatta a felesége - Viszont ha most megkegyelmezel a lányának, a király a tenyeredből fog enni! Bármilyen alkura rá tudod venni, mindenbe bele fog menni, amibe csak akarod!

Az uralkodó megállt és eltöprengett azon, amit a felesége mondott.

- És mi legyen a rabszolgával? - kérdezte.

- Távol kell tartani a fiunktól, még mielőtt újabb botrányt vált ki. Tüntesd el a közeléből. Ideje, hogy Namjoon azzal foglalkozzon, amivel kell. Ígérd meg neki, hogy ha rendben lezajlik az esküvő, akkor visszakaphatja. Utána küldjük Atlantiniába.

A császár bólintott. A felesége még hozzátette:

- Persze ezt az ígéretet nem kell betartani. Az út hosszú. Bármi történhet közben...

---------------------------

A császár pontosan úgy tett, ahogy a felesége javasolta. A tanácsadói is egyetértettek vele. Az utazást előrehozták, minél előbb meg akarták tartani az esküvőt. Jimin ideiglenesen visszakerült a császár tulajdonába. Eltiltották a hercegtől, és őrséget állítottak a rabszolgák szobája elé. Nem hagyhatta el a helyiséget semmilyen okból, csak ha a császár maga parancsolta, és akkor is két őr kíséretében. Így történt az utazás előtti utolsó estén is, amikor az uralkodó a szobájába hívatta őt. Mikor az őrök magukra hagyták őket, Jimin megállt a szoba közepén, meghajolt, és lehajtott fejjel várta az utasítást.

Az arany karpánton kívül nem volt rajta ékszer, és egy egyszerű fekete bársonynadrágon kívül nem viselt más ruhát, még cipőt sem.

- Amikor először megláttalak, nagyon boldoggá tettél. Azt hittem, te leszel a fő örömforrás az életemben, a büszkeségem, akit majd mindenki irigyel tőlem - kezdte a császár, miközben lassú léptekkel körbejárta a fiút. A háta mögött megállt, belehajolt a nyakába, és mélyet szippantott az illatából.

- De amióta megérkeztél, csak a gond van veled - mondta fagyosan, miközben tovább körözött körülötte - Lefeküdtél a fiammal, amiért meg kellett korbácsolni - végigsimított a felsőtestén, amin látszottak a korbács okozta hegek - A makulátlan bőrödnek ezzel annyi lett. Aztán beteg lettél, és hetekig használhatatlan. Most meg elcsavartad a fiam fejét, le kellett mondanom rólad, Namjoon meg miattad elfelejti, hogy mi a kötelessége. Felbosszantottad a leendő feleségét. Egyszóval csak a gond és a baj volt eddig veled, miközben amire való vagy, arra nem tudtalak használni.

Jobb kezével megragadta a fiú állát, és felemelte a fejét. Meglátta, hogy egy könnycsepp gurult ki a szeméből.

- Nézz rám!

Jimin felemelte a pilláit, és a császár szemébe nézett.

- Sajnálom, Felség, hogy csalódást okoztam - mondta elcsukló hangon.

- Én is!

A férfi elengedte az állát, ott hagyta a szoba közepén, majd leült az ágyára vele szemben, és a térdére könyökölt.