A bemutató ennél jobban nem is végződhetett volna. Végre kimondtam neki az érzéseim és ettől szörnyen boldog voltam. Nem is értem miért féltem ennyire odaadni neki a szívem mikor szemmel láthatóan nála jobb helyen nem is lehetne. Chris még alszik, így én a gép elé ülve kezdtem dolgozni a tegnapi nap cikkjén. Kávét kortyolgatva kezdtem neki a gépelésnek. Természetesen ez a cikk nem Chrisről szól csak, de neki is szántam egy kisebb részt benne.
-Chris Evans igazán sármosan, már már lassan túl tökéletesen nézett ki.-hallottam meg a hangot mögöttem, ahogy a személy kezei szorosan öleltek át hátulról.
-Nem tetszik?-néztem hátra.
-Tudod hogy mindent imádok amit csinálsz.-nyomott egy csókot a nyakhajlatomba.
-Ne vedd el az eszem. Még van egy rész amit be kell fejeznem.
-Én? Ugyan.-nyomott ugyanoda egy csókot amitől libabőrös lettem és a testem éreztem hogy életre kell.
-Chris. Kérlek.-döntöttem oldalra a fejem ezzel még nagyobb utat biztosítva neki.
-Én nem csinálok semmit.-mosolyodott el ahogy megéreztem az ajkait elhagyó levegőt a nyakamon. Igaza volt. Én nem tudok megálljt parancsolni. Elengedve a gépet dőltem hátra ahogy élveztem ahogy kényezteti a nyakam.-Töltsd velem a napot.
-Most is veled vagyok.-nevettem.
-El akarlak vinni randizni.
-Nem félsz hogy lebukunk?-döntöttem hátra a fejem így szembe találtam magam az íriszkék szemekkel.
-Szerinted a konferencia után nem sejtették mi is folyik köztünk?
-Nem akarom hogy rossz híreket cikkezzenek rólad mert velem vagy.
-Te vagy az egyetlen akinek az írásait olvasom ha ez elég válasz neked.
-Hűséges. Hm. Ez tetszik.-mosolyodtam el.
-Szeretlek Brook.
-Én is szeretlek.-csókolta most már végre meg az ajkaim. A telefonom újra megölte ezt a romantikus pillanatot.-Sajnálom.-törtem ki a csókból ahogy a képernyőre néztem. Anyu.
-Szia anyu.-vettem fel a telefont. Chris szembe leült velem és a tekintete végig követett.
-Brooklyn, kicsim. Hallottam hogy összevesztetek Chrissel.
-Honnan hallottad ezt?-lepődtem meg.
-Lisanak mondta Scott.
-Tehát Scott...-mosolyodtam el ahogy néztem Chris próbálja kitalálni miről is lehet szó.
-Kicsim, nincs semmi baj. Majd találsz akkor mást.
-Miért keresnék mást?
-Jajj kicsim ugye most nem egy sötét sarokba ülsz összekuporodva csokit zabálva?-meguntam.
-Chris az anyám nem akar mellettem téged.-szóltam neki a telefon mögül. Azonnal meghallottam anyám hangját.
-C-Chris ott van?!
-Nem akar melletted?-kérdezett vissza Chris meglepetten.
-Hogy fogunk így kisunokákat adni nekik?-játszottam anyámmal ahogy folyamatosan hallottam ahogy kiabálja a nevem. Chris elnevette magát mikor már tudta mire játszok.-Innentől kezdve nem fekszek le veled.
-Brooklyn!-újra a fülemhez raktam a telefont.
-Igen anyu?
-Kis...kisunokákat hallottam.-hallottam a boldogságot a hangjában.
-Unoka? Férfi nélkül? Miről beszélsz?
-Férfi nélkül? Nem kicsim! Ott van Chris nála tökéletesebb férfit nem is találhatnál.
-Most meg tökéletes vagy.-mondtam Chrisnek.-Biztos egyszer egy ilyen anyóst akarsz magadnak?
-Brooklyn!
-Igen anyu?-imádtam ezt a játékot most. Túlságosan is.
-Lesznek kisunokáim?
-Ha továbbra is feltartasz nem.
-Rakd le kicsim, rakd le.
-Nem, szeretek veled beszélgetni.-kinyomott. A saját anyám kinyomta rám a telefont.
-Kisunoka?-kérdezett vissza Chris.
-Ne vedd komolyan, ezzel idegesít kilenc éve.
-És ha komolyan akarom?
-Ugye nem a házasságon gondolkozol már?-ijedt kicsit meg.
-Miért? Ha megkérlek hozzám jössz?
-Hisz...még nem is jártunk.
-Akkor kezdjük el hogy minél előbb elvehesselek.
-Chris!
-Brooklyn?
-De...
-Te vagy az igazi. Ebben biztos vagyok.
Rövidre sikerült de szerintem annál cukibb😅🤣💕
