-Szeretnék minden reggel így ébredni.-jegyezte meg Steve ahogy a fürdőbe ment ahol már Rei épp a haját fésülte.
-Mire gondolsz most?-nézett a tükörbe ahol látta a kapitányt az ajtónak támaszkodva.
-Melletted. Így nyugalomban.
-Nem mindig ilyen nyugodt az életem. Ahogy a tiéd se.-mosolyodott el.
-De melletted minden más lenne.-ölelte őt át hátulról.
-Ne csináld, szabotálod hogy rendbe szedjem magam.
-Ugye nem fogsz újra csak úgy eltűnni az életemből?
-Megoldjuk majd azt is.-tudták mindketten hogy Reinek Dániába van most az élete ahogy a kapitánynak Amerikába. Mégis beakarták magukat biztosítani, hogy egymás mellett lesznek történjen bármi.
-Kész vagy?
-Még a fülbevalóm felveszem.-helyezte az apró, szolíd ékszert a fülébe.
-Morgan ajándéka miatt meg ne aggódj, vettem neki pluszba ajándékot azt adhatjuk közösen.
-Vettem neki ajándékot.-mondta Rei ahogy a szekrényéhez sétált és kivett egy dobozt. Steve pedig nagy szemekkel figyelte a csomagolást, amit az évek alatt már látott egy párszor.-Kész vagyok, mehetünk?-mégis betudta szimpla véletlennek. Útközben szorosan fogták egymás kezét ahogy látszódott rajtuk mennyire boldogok egymás társaságában. Leparkolva az épület előtt léptek be a liftbe ami a többiekhez vitte őket.
-Sziasztok.-köszönt Steve ahogy Morgan azonnal lelkesen futott a karjaiba.
-Steve bácsi! Azt hittem már nem érsz ide.-mondta Morgan.
-Csak elhoztam az egyik meglepetésed.-mosolyodott el ahogy háta mögé nézett ahol Rei állt.
-R-Rei!-mondta boldogan Morgan.
-Szia törpe.-ölelte azonnal át.
-Te újra itt vagy! Nem is mondtad hogy visszajössz.
-Meglepetést akartunk okozni.-simította ki a hajtincset az arcából.
-Eddig miért nem jöttél?
-Tudod miért, nem?-a csapat csak pislogott a beszélgetés hallatán hisz fogalmunk sem volt miről beszélnek.
-Reinna, jó újra látni.-fogadta először Pepper.
-Szia Pep.-ölelte át.
-Szia Reinna.-adta be a derekát Tony aki folytatta az ölelést. Majd a csapat sorra folytatta.-Na jó kislányom, melyik ajándékkal kezdesz?
-Azzal.-mutatott az egyik dobozra.
-Oh az az én ajándékom.-mondta izgatottan Wanda. Ahogy kinyitotta egy játékkonyhával találta szembe magát.
-Imádom!-kiabálta.
-Majd megtanítalak benne főzni, rendben?
-Az jó lesz!-mondta széles mosollyal.-Rei, most is hoztál ajándékot?-kérdezte boldogan Morgan.
-Persze! Mindent az én törpémnek.-mondta Steve mellett a kanapén aki tekintete azonnal őt nézte.
-Álljunk meg!-szólt közbe Pepper.-Ez...ugyanolyan csomagolás amit az évek alatt kaptunk, ismeretlen személytől az ajtónkba...mindig Morgan születésnapján.
-Te küldted az ajándékokat?-lepődött meg a csapat. Rei csak megvonta egy mosollyal a vállát.
-Rei mindegyik ajándékba rejtett egy kis üzenetet nekem.-mondta Morgan ahogy Reinnara nézett.
-Soha se felejtettem el a születésnapját Morgannak.
-Tehát te voltál.-nézett rá hitetlenkedve Steve.
-Te is megkaptad az ajándékokat...kapitány?-nézett a férfira.
-Éreztem hogy te lehettél de nem akartam elhinni.
-Milyen ajándék?-kérdezte azonnal Tony. De mintha Steve megse hallotta volna azt amit neki mondtak.
-Tehát te...
-Soha se tűntem el teljesen az életedből.-fogta meg a kezét.
-Állj!-kiabálta el magát Thor.
-Mi a baj?-nézett rá meglepetten Clint.
-Ti...ti ketten kibékültetek?-hangzott el a kérdés.-Újra együtt vagytok?-Steve Reinnara nézett aki egy mosollyal jelezte.
-Igen. Együtt vagyunk.-szorított a kézfogáson.
-De most ugye ez nem álca hanem...tényleg-tényleg együtt vagytok.
-Tényleg együtt vagyunk.-bólintott Reinna.
-Akkor jó kis bíztató beszédet mondtam?-hallották meg maguk mögött Buckyt.
-Buck.-állt fel Steve ahogy megölelgette a barátját.-Hol voltál?
-Morgannak vettem ajándékot. Hisz mégsem állíthatok be szülinapi ajándék nélkül.-mosolygott a kislányra.-Szia Reinna.-köszönt a lánynak.
-Bucky.-mondta mosollyal.-Jó téged így látni...felszabadultan.
-Ezt neked köszönhetem.-mondta neki.
-Nem csináltam semmit.
-Rengeteg mindent csináltál amiről még fogalmad sincs.
-Oké?!
-Segítettél nekem, elérted hogy Steve újra tudjon szeretni...-kezdte Bucky majd Tony szavába vágott.
-...és egy család lettünk.
-Eddig is azok voltatok.
-Család...de valahogy a kötelék nem volt olyan erős soha, ahhoz képest mikor idekerültél.
-Ti azt akarjátok hogy sírjak?
-Nem.-húzta magához Steve ölelésre.-Senki se szeretné ha könnyeket hullajtanál. Legfőképp nem én.-simította ki a szeméből a gyülekező folyadékot.-Hálával tartozunk neked mind.
-Steve....
-Az pedig hogy az életünk része vagy újra...mindennél többet ér.
Sajnálom hogy nem hozok most sűrűn részeket. Nehéz időszak van az életembe. De remélem lassan-lassan újra visszatalálok ide.🖤
DU LIEST GERADE
Mission to not fall in love
Romantik,,Megígértük hogy nem fogunk egymásba szeretni. Mégis hajnal 2 óra és együtt nevetünk. De talán most éreztem először hosszú évek után hogy boldog vagyok. És akkor tudtam...elbuktam."
