Rei hátát Steve simogatta ahogy a mellkasán pihent.
-Mesélsz magadról...?-kérdezte Rei.
-Mit akarsz tudni?
-Bármit. Mindent.-mosolyodott el.
-Nem volt egy fényes életem.
-Elmeséled?-nézett rá és elveszett Rei szemeiben.
-Gyerekkoromban elég gyenge fizikumú és rengeteg betegséggel küzdő srác voltam. Amióta az eszem tudtam be akartam kerülni a hadsereghez de mindig elutasítottak. Volt egy remek barátom Buckynak hívták. Bucky Barnes...őrmesternek. Mindig ő intézte számomra a randikat.-mosolyodott el ahogy visszaemlékezett.-De még akkor is a hadseregen járt az eszem. Egy ilyen randi alkalmával találkoztam Dr. Abraham Erskinnel aki a Stratégiai Tudományos Tartalékosoknál dolgozott. Ő volt az aki látott bennem valamit. Azt mondta a jóságom miatt vagyok különb. Ekkor lettem az alanya a Szuperkatona projektnek.
Carter ügynök kísért a kísérlet helyszínére ahol Howard Stark építette meg a gépet ami segítségével szuperkatona lettem.
-Stark? Mármint...az a Stark?
-Igen, az a Stark.
-Te ismerted őt?
-Jó ember volt.-emlékezett vissza.
-Utána mi történt?
-A kísérlet után egy HYDRA ügynök végzett Erskinttel. És az egyetlen szérumot is ami maradt ellopta. Üldözőbe vettem de a szérum megsemmisült és Clemson öngyilkos lett. Phillips és az STT a HDYRA elleni támadásokra készült én pedig propaganda figura lettem. Olasz frontvonalon voltam mikor értesültem hogy a 107-es gyalogságra csapást mértek. Az volt az az egység ahol a barátom, Bucky is szolgált. Így gondolkodás nélkül indultam hogy megmentsem őt. Klausbergbe volt egy HYDRA-tábor ahol a 107-es osztag foglyait tartották. Köztük Buckyt is.
-Tehát jól zárult a történet?
-Nem egészen. Ott...találkoztunk Schmidttel.
-Ő...a Vörös Koponya?
-Hallottál róla?-lepődött meg.
-A cégnél a fiatal ügynökök rajongva olvasták a képregényeket rólad...egyszer abba hallottam a nevét.
-Igen...ő volt a Vörös Koponya. Azért kapta a nevet mert a szérumtól teljesen leégett az arca. Valójában...utána túl jól alakult minden. Sorra számoltuk fel a HYDRA üzemeket. Egy vonaton volt a következő küldetésünk ahol...elvesztettem Buckyt.
-Meghalt...Barnes?-látta hogy Stevenek nehéz ez a téma.
-Hagyjuk inkább.-húzta magához közelebb Reit.
-Milyen volt...felébredni...?
-Ijesztő.
-Akkor ismerkedtél meg Furyval?
-Akkor hozta fel a bosszúállók kis stratégiáját.-mosolyodott el.
-Jóval több lett mint egy egyszerű stratégia nem?
-Több...egy család.
-Tudod Steve...lehet nem volt boldog gyerekkorod és utána se volt könnyű életed de rengeteg embert mentettél meg...és...még többnek adtál reményt.
-Miért érzem úgy hogy vígasztalni akarsz? Pont úgy mintha tényleg a feleségem lennél.
-A feleséged vagyok te mocsok.
-Mocsok?-nevetett.
-Amíg veled vagyok...addig a feleséged is.
-Tehát ha belémszeretsz akkor azonnal feleségül kell vennelek?-Rei arca vörös lett.-Zavarba jöttél? Elképzelted ahogy fehér ruhában sétálsz elém?
-Te bolond vagy.
-Bolond. Mert...képtelen vagyok másra gondolni jelen pillanatban csak rád.
-Steve...
-Randizzunk Rei. Elviszlek reggelizni, ebédelni, vacsorázni,piknikezni, sétálni a partra, moziba, táncolni...mindenhova el akarok menni veled.
-Ahol kajáról beszéltél tetszik.-bolondozott.
-Mit szólsz ha reggel elmegyünk edzeni? Utána egy reggeli?
-Inkább a dupla reggelire szavazok.
-Rei, nem akarsz edzeni amíg vissza nem térsz dolgozni?
-De akarok, de melletted biztos meghalnék.
-Akkor...nem jössz velem?
Másnap reggel:
-Ugye hogy nem volt vészes?-kérdezte Steve csípőre tett kézzel.
-Meghaltam.-terült el a fűbe.
-Gyere, kelj fel.-nyújtotta felé a kezét.
-Inkább hozz egy ásót.
-Gyere Rei.-nevetett.
-Azt hiszem olyan testrészembe is izomlázam van ahol nem kéne.
-Este segítek nyújtani.-húzta fel a földről.
-Francba hogy remekül hangzik.-nevetett.-De lehet megmozdulni se fogok tudni.
-Majd mozgok én.-hajolt volna az ajkai után mikor meghallott egy ismerős hangot.
-Steve!-megfordult ahogy megpillantotta őt.
-Sharon!-ismerte fel a lányt.
-De rég láttalak.
-Igen.-vakarta meg a tarkóját.
-Nem...nem érezted jól magad a randinkun?-Rei szemei kikerekedtek.
-De...de jól éreztem csak...
-Reinna?-ismerte fel Sharon a kapitány mögött az ügynököt.
-Sharon.
-Te mit...mit csinálsz itt?
-Én...
-Sharon, Rei az én...
-Csak együtt edzünk.-vágott a szavába. Steve értetlenkedve nézett rá.-Nemrég ismertük meg egymást és azóta együtt edzünk.
-Értem.-mosolyodott el Sharon.-Steve és én...randizunk.
-É-értem.
-Igaz egy ideje nem keresett de remélem veszi a célzást.-nézett a férfira.
-Hogy?
-Mit szólsz ha elmegyünk együtt reggelizni?
-Most nem...
-Menj csak, úgyis...végeztünk mára.
-Rei...
-Én...hazamegyek.
-Rei...
-Jó...étvágyat nektek.-hagyta ott őket. Steve csak figyelte őt ahogy eltűnt a sportoló emberek között.
STAI LEGGENDO
Mission to not fall in love
Storie d'amore,,Megígértük hogy nem fogunk egymásba szeretni. Mégis hajnal 2 óra és együtt nevetünk. De talán most éreztem először hosszú évek után hogy boldog vagyok. És akkor tudtam...elbuktam."
