Mi történik akkor ha egy 23 éves makacs és önfejű nő ,aki szem rebbenés nélkül mer nemet mondani. Egyszer csak találkozik a leendő maffia vezérrel akinek pedig nem lehet nemet mondani. Ám' Emily még is megteszi. Mi lesz ennek a következménye?
🚫A kö...
Hazaérve Alex egyből elvonult a dolgozószobájába. A fiúnk elaltatása után úgy döntöttem itt az igazság pillanata. Most vagy soha elve két kopogás után be is mentem hozzá.
- Szóval képes vagy végre normálisan kommunikálni?
- Nem hinném, hogy ezt hallani akarod. Ne akarj fájdalmat okozni magadnak.
- Vagy most elmondod az igazságot vagy elvállunk. Akárhogy is próbállak megérteni és melletted állni te folyamatosan ellöksz. Hiába küzdenék tovább ha csak én akarnám a házasságunk megmenteni.
- Ha ennyire tudni akarod, hát akkor elmondom. Mikor állandóan csak visszautasítottál, akkor csináltam valami hülyeséget és ezért kellett a fiúnkat belekényszeríteni ebbe.
- Mit csináltál?- Kérdeztem lehunyt szemmel tudtam, hogy fájni fog a válasz, de tudnom kellett.
- Megbasztam az egyik nagyobb maffia főnök lányát. -Mondta ez úgy, mintha csak arról beszélt volna, hogy mit vacsorázott.
- De hisz te vagy a Don. Ez nem számít.
- De egy nagyobb olasz maffiában igenis számít, hisz ha nem szűz a lánya nem fog kelleni egy jómódú férfinak se, akármilyen szép is. Legalábbis nem feleségnek. Ha ez azelőtt kiderült volna mielőtt elveszlek, akkor most ő lenne a feleségem és nem te, mert akkor szerelem ide vagy oda ő állt volna előtted rangban.
- Szóval most azt mondod, hogy érezzem magam megtiszteltetve? - Nevettem fel már-már hisztérikusan.
- Egy szóval nem mondtam ilyet. De gondolj bele abba, hogy annak, hogy most itt vagyunk oka van. A sors is egymásnak szánt minket.
- Ha annyira szerettél már akkor is, akkor, hogy feküdhettél le vele?
- Nem jelentett semmit.
- De igenis jelentett, mert a fiúnk issza meg a hülyeségednek a levét.
- Tudom és sajnálom.
- Az már édeskevés. Soha nem szabadott volna találkoznunk sem, nemhogy hinnem neked. Holnap beszélek az ügyvédemmel. Jobb a békesség.
Már a mondat felénél felpattant Alex olyan erővel, hogy a szék is elvesztette egyensúlyát. Úgy közelített felém, mint egy bika, akinek én vagyok a piros ruha.
- Nem.- Üvöltött rám.
- Nem vállunk, nem veszíthetlek el. Bármit képes lennék érted megtenni.
- Akkor add fel a maffiát a fiúnk szabadságáért.
- Még mindig én vagyok a férfi ezt ne felejtsd el.- Mondta eltorzult arccal a nyakamra szorítva.
Van még visszaút?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ma teszek ki egy kérdezős sztorit. Mindenre válaszolok.
