XXIX.

4.1K 121 6
                                    

Ha valaki másfél évvel ez előtt azt mondja, hogy Alexel ilyen tökéletes lesz a házasságunk, akkor biztos, hogy az arcába nevetek. De ez így lett és egy pillanatot nem bánok abból az útból, amit eddig megtettünk együtt. Tőle tökéletesebb másik felet nem is kaphattam volna az élettől. Alex mindenben mellettem van és támogat. Már alig várjuk, hogy a fiúnkat a karjainkban tartsuk. Ha minden jól megy, akkor ezen a héten már köztünk lesz. Alex még többet dolgozik, hogy ha a baba már itt lesz, akkor csak ránk tudjon koncentrálni és minél többet tudjon nekem segíteni.

- Hogy vagytok édeseim?

- Egyre gyakoribbak a fájásaim.

- És csak most szólsz? Hol a táska? Indulunk?

- Nyugi bébi. Felhívtam az orvost és figyelnem kell. Lehet, hogy már a mai napon, de lehet csak 2 nap múlva lesz meg a pici.

- Akkor még nincs semmi? Nagyon fáj?

- Inkább kellemetlen ez a szintű fájdalom. De tudom, hogy lesz még milliószor rosszabb is.

- Nem tudom, hogy fogom kibírni ezt a fájdalmat.

- Bébi te mondod? Én szülök nem te.- mondtam kuncogva

- Ami neked fáj az nekem kétszer annyira fáj. Téged szenvedni látni a legszarabb érzés lesz, még ha a fiúnkért is fog történni.

Hajnal három körül arra keltem, hogy valami meleg folyik a lábamnál. Ezzel egyidőben fel is kiáltottam a hirtelen jött erős fájádalomra.

- Bébi mi baj? Mit hozzak?

- Azt hiszem ez már az. Hozd a táskát.

Alex kicipelt a kocsiig. Soha ilyen hosszú autózásban nem volt még részem. Minden perc egy kínszenvedés volt.

- Esküszöm soha a büdös kurva életben nem nyúlsz hozzám úgy és ezután elválunk.

- Persze édesem, amit csak akarsz.- csókolt meg.

- Komolyan, ne érj hozzám.

5 órával később

Várom, hogy mikor sétál be az ajtón Alex kezében a picivel. Elvitték rendbe tenni a picit és felvenni az adatait.

- Megjöttünk édesem.

Elsőnek a karomban tartani a fiam egy leírhatatlan érzés volt. Olyan volt, mint Alex. Kiköpött mása volt az apjának, de ezt egyáltalán nem bántam.

- Ugye tudod, hogy nem akarok elválni?

- Nem is vettelek komolyan, csak az adrenalin beszelt belőled édesem. Soha nem hagynám, hogy elváljunk.- mondta kuncogva.

- Kilenc hónapot szenvedtem vele és még mennyit fogok és még csak egy vonást sem örökölt tőlem.

- De így is milyen tökéletes.





Tökéletes, mert ő a miénk













Szóval tegnap volt időm olvasgatni az üzeneteket, amiket írtatok és a kommenteket. Amikre igyekszem ma válaszolni. Rengetegen akartok Chris Evans könyvet. (Semmi jónak nem vagyok az elrontója) Ám' egy olyan F1-es pilótát választottam, akit ti is sokan szeretettek volna és nekem is ő a kedvencem. Szétnéztem az olvasók közt és láttam azt, hogy vannak olvasóim, akik biztosan nem szeretik ezt a pilótát. Fogok még könyvet írni közönség szavazás alapján. És még lesz egy Chris Evans könyv is. De előtte ezt a könyvet befejezem, utána F1-es könyv. Chris Evans könyv és télen jön a Legszebb kényszer 2. évada.

~Legszebb kényszer~Where stories live. Discover now