Mérgező szerelem

3. fejezet

Barbara megmosta az arcát és a tükörbe nézett. A besorolási ceremóniát követő vacsora közben fura érzések kavarogtak benne. Nem volt túl jó közérzete, hiszen nem tetszett neki a tudat, hogy valaki állandóan rajta tartja a szemét. Barbara nem szeretett a figyelem középpontjában lenni, erre mindig is ügyelt, hogy a háttérben maradva tartsa szemmel a
dolgokat. Ez azért is volt neki fontos, mert már eleget csalódott ahhoz, hogy újra mindenki csak róla beszéljen. Így a vacsorát félbehagyva felállt, közölte barátnőivel, hogy már nem éhes, a hálókörletben találkoznak és kiindult a nagyteremből. Út közben betért az első emeleti lánymosdóba, hogy egy kicsit felfrissítse az arcát. Szeretett ide járni, hiszen amióta Harry és Ron kinyitotta a Titkok Kamráját, a diákok méginkább kerülték ezt a helyiséget. Talán Mirtill miatt sem szerettek idejárni, hiszen a szellemlány nagyon idegesítő személyiséggel rendelkezett. Barbara mindig figyelmen kívül hagyta őt, amikor betért egy kis nyugalomra vágyva, vagy ha olvasni szeretett volna.

A lány kilépett a mosdó ajtaján és elindult az üres és sötét folyosón, hogy a hálókörletében folytassa tovább a pihenést, amikor egy hangot hallott meg a háta mögött.

–    Tetszett, amit a nagyteremben láttál? – búgott egy mély hang a fal mellől Barbara mögött.

Mikor a lány hátranézett egy magas fiú árnyékát látta féloldalt a falnak támaszkodni. Hirtelen nem is jutott eszébe, hogy ki lehet az, amíg a holdfény rá nem világított egy fehér, már-már ezüstös színű hajra. Hát ez fantasztikus – gondolta – Draco követte őt. De mégis minek?

–    Miért tetszene az, ha két ember a másik pofájába tolja a nyalakodásukat? Legközelebb megkímélném a helyedben a többi embert az undortól és inkább rögtön felvinném szobára a csajt. És most, ha megbocsájtasz, fáradt vagyok, elmegyek lefeküdni – dünnyögte Barbie undorral és megvetéssel a hangjában, aztán megfordult és újra elindult a folyosón.

Alig tett egy pár lépést, amikor egy kéz magabiztosan megfogta a csuklóját és a gazdája felé fordította a lányt.

–    Talán szerettél volna a helyében lenni? Inkább téged kellene rögtön szobára vinnem? – vette elő selymes hangját Draco egy szívdöglesztő mosollyal társítva. Mindeközben egyre közeledett Barbara felé.

A lány addig hátrált, amíg a falnak nem ütközött. Mikor rájött, hogy nem tud már hova hátrálni egy unott mosolyt erőltetett az arcára, belenézett a csábosan fürkésző szürke szempárba és széttárta a karjait.

–    Igen Draco. Én szerettem volna nyalogatni a nyakadat vacsora közben, és én szerettem volna, hogy rám mássz a „szexi" meztelencsiga testeddel. Mert odáig vagyok érted. Tetszik, hogy te vagy a Mardekár Hercege és az is tetszik, hogy egy igazi hülye picsává válhatnék melletted, aki végignézheti, ahogy megdugod előtte az összes Roxforti lányt. Szóval ne habozzunk, keressünk egy raktárat gyorsan, hiszen úgyis ezek a kedvenc helyeid, dugj meg és utána szard le a fejem – vázolta fel a tervet Barbie a fiúnak ironikus hangnemben.

–    Nem gondoltam, hogy ilyen könnyű lesz, de ahogy csak te szeretnéd Édes... mondjuk a testemről kicsit rossz az összképed – nézett le Draco szálkásan vékony testalkatára – de ezen változtathatunk – közeledett tovább nagyképű mosollyal a fiú.

–    Neked tényleg nem esett le, hogy nem jössz be nekem? – röhögte képen a lány – Na fordulj meg és keresd meg Astoriát. Ő már úgyis valahol széttárt lábakkal várja, hogy „foglalkozz" vele – vigyorgott Draco-ra lenézően a szőke lány, kibújt a fiú mellől és elindult a Mardekár hálókörletébe.

–    Velem te így nem viselkedsz! Az apám hallani fog erről! – kiabálta a fiú utána a folyosón.

–    Miről, hogy magadra hagyott egy lány? – nevetett Barbie és elsietett a folyosón.

Úgy érezte sikerült jól helyretennie a srácot, de továbbra is fura érzések kavarogtak benne. Beérve szobájába Jessica barátnője már pihent. Gyorsan Barbara is elvégezte esti rutinját, átöltözött egy méregzöld melegítőnadrágba, egy ahhoz illő topba és befeküdt az ágyába aktuális könyvével. Olvasott egy pár sort, de agya nem fogott fel túl sokat a történetből. Vajon miért követte őt Draco, ha eddig le se szarták egymást. Miért kezdett el hirtelen érdeklődni iránta a fiú? Ezek a gondolatok jutottak a lány eszébe, de gyorsan letisztázta magában, hogy szemernyit sem érdekli őt Draco Malfoy, a fiút sem ő, biztosan csak unatkozott vacsora közben, nem tudott mit kezdeni magával és valamilyen szórakozást keresett. Miután befejezte a gondolatmenetet, Barbara lenyugodott és egy pillanat alatt el is nyomta őt az álom.