Stephanie
Kai a lakásába visz. Innen már nincs visszaút.
Olyan eltökéltséggel húzott maga után, hogy tudtam, ma éjjel mindent elvesz, amit akar.
Amikor becsukódott a lift ajtó, már rajtam is volt. Úgy csókolt, mintha nem lenne holnap, mintha sosem lenne elég belőlem. Amikor felértünk esélyem sem volt körül nézni, mert felkapott és egyenesen az ágyába vitt.
- Annyira akarlak, mint még soha életemben senkit és semmit. Amióta csak megláttalak, olyan, mintha folyton mardosna a pokoli éhség, amit egyedül te tudsz csillapítani.
A szívem majd kiugrott a helyéről. Sosem mondott még nekem senki ilyet. Ha eddig nem voltam száz százalékig biztos benne, hogy érzek valami iránta, hát most már tuti.
Akarom ezt a férfit, teljesen levett a lábamról.
Határozottan nyúlt hozzám, látszott rajta, hogy tudja mit csinál, ami csak még vonzóbbá tette.
Egy mozdulattal szabadított meg a felsőmtől, és azonnal rávetette magát a melleimre. Már attól képes lettem volna elélvezni, ahogy kényeztette a mellbimbóim. Végig csókolta az egész testem, aprólékosan, mintha minden porcikám meg akarná kóstolni. Amikor megfogta a nadrágom gombját, bólintottam, és a következő pillanatban már csak egy bugyiban feküdtem alatta. Szinte felfalt a tekintetével, hosszasan nézett végig a testemen. Türelmetlenül gomboltam ki az ingjét, majd a nadrágjával babráltam. Lélegzetelállítóan nézett ki. Brutális izmai voltak, nem volt rajta egy kifogásolható testrész sem. Szinte az egész felső teste tele volt tetoválással. Szerintem még a nyálam is kifolyt, ahogy ott térdelt a lábaim között csupán egy boxerben. Lassan húzta le rólam a bugyit, kacsintott, majd a combomon át belecsókolt a puncimba és brutális tempóban nyalni kezdett. Alig fértem a bőrömbe, nem kellett sok idő, és elélveztem.
Észre sem vettem, amikor lekerült róla is az utolsó ruhadarab.
Lassan hatolt belém, miközben gyengéden csókolt. Vigyázott rám, minden rezdülésemre odafigyelt. Felszisszentem, amikor mozogni kezdett bennem, hatalmas és vastag volt, idő kellett, amíg hozzászoktam.
Egyre gyorsabban mozgott, miközben elvesztünk egymásban.
Az orgazmus úgy söpört végig a rajtam, mint egy tornádó, mindenem beleremegett. Nem tapasztaltam még ehhez foghatót.
Kai hörögve élvezett belém, iszonyú szexi volt.
Lefeküdt mellém, és egyből magához húzott. Elégedetten doromboltam a nyakába, és apró puszikkal halmoztam el, de nem kellett sokat várnom a második menetre.
Nem tudom, hányszor élveztem el, de mikor felkelt a nap, már alig bírtam mozogni. Brutális tempót diktált.
Apró csókokra a hátamon, és a fenekemhez nyomódó kemény farokra ébredtem.
Felé mozdultam, mire az ujjait belém csúsztatta.
- Olyan nedves vagy, bébi..
És már bennem is volt. A hátam ívbe feszült, és hangosan felnyögtem.
- Jó reggelt, Bellezza! - suttogta a fülembe, miközben a farka lassú mozdulatokkal hátulról ostromolt.
Ilyen ébresztőt minden nap el tudnék viselni.
Még mindig nem fogtam fel teljesen, hogy ez az éjjel megtörtént, és itt vagyok Kai ágyában.
- Jézusom, jól elaludtunk. Már biztos keresnek, lassan mennünk kéne.
- Ahhoz képest, hogy még reggel hétkor rajtam voltál, nincs is olyan késő. Én ma innen maximum a fürdőszobáig vagyok hajlandó elmenni. Ne aggódj, tudják, hogy velem vagy és hogy minden oké. Most szépen lezuhanyozunk, aztán rendelünk valami kaját és egész nap ágyban leszünk. - mondta vidáman szétterülve.
- Mii? Most mit fognak gondolni rólam a szüleid? Úristen..Meg amúgy is, Izzy is már biztosan hiányol.
Ültem az ágyban és fogtam a fejem.
- Ne aggódj, senki nem fog semmi rosszat gondolni. Megoldunk mindent, csak bízz bennem. Izzy meg biztosan jól elvan, amúgy is túlságosan kötődik hozzád, ha elmész biztosan szomorú lesz.
Úgy nézett rám, mintha hozzá akart volna tenni még valamit, de végül nem tette.
Holnapután haza kell utaznom, és nem tudom, ebből a helyzetből hogyan tovább.
Vajon lenne jövőnk, ő is akarná? Nekem még van egy év a suliból, őt ide köti minden. A gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben.
Hogyan viszonyulna a környezetünk egy gengszter és egy hercegnő kapcsolatához?
A nap további részét úgy töltöttük, mint egy igazi szerelmes pár, az éjszakát pedig végig szeretkeztük. Minden mesébe illő volt.
Reggel vissza mentünk a birtokra, mivel Kainak dolgoznia kellett.
A szülei nem kérdeztek semmit, Emi a tipikus 'naénmegmondtam' nézésével nézett, Izzy pedig úgy lógott a nyakamba, mint egy kis majom.
Minden normális, szuper.
Délután Kai társaságában jött pár férfi, és a teraszon beszélgettek, mi pedig Emivel és Izzyvel a kertben játszottunk egy pokrócon.
- Hányingerem van tőletek. - nevetett Emi.
- Nem tudom miről beszélsz.
- Erről a folyamatos szemezésről amit jelenleg is csináltok, meg arról, hogy két napig nem keltél ki az ágyából.
- Képzelődsz, drága barátnőm.
Hangosan nevettünk, majd Emi komolyan rám nézett.
- Szerelmes vagy belé?
Csak néztem rá.
Tudtam a választ, de félelmetes volt még a gondolata is, nemhogy kimondani.
- Fogalmam sincs, talán. De ez csak még jobban bonyolítja a dolgainkat. Főleg, hogy nem állapodtunk meg semmiben sem.
- Szerintem ő szerelmes, látom abban, ahogy csillog a szeme amikor rád néz. Napok óta látom rajta. Azt hiszem, hogy ő is pont ugyan olyan szar helyzetben érzi magát ettől, mint te.
- Talán este beszélnem kéne vele, nem akarok úgy elmenni, hogy ez az egész a levegőben lóg.
- Az lehet, de nem ma este Bella, mivel ma lesz a megnyitója az egyik tengerparti bárnak, és VIP jegyünk van a bulira. Csajos este! - rikkantott.
A hely, ahova hivatalosak voltunk szuper és szinte teltházas volt. Megittunk pár koktélt, beszélgettünk.
Hajnali kettő körül értünk haza, és az ágyamban kellemes meglepetés várt.
Kai és Izzy békésen aludtak, a szívem szinte elolvadt a látványtól. Gyorsan lezuhanyoztam, és bebújtam melléjük.
A világ legboldogabb emberének éreztem magam akkor ott, és azt kívántam, bárcsak egy család lehetnénk, és minden esténk így telne.
Kai átnyúlt és lágyan megsimogatta az arcom.
- Minden rendben, kicsim? - suttogta.
Belecsókoltam a tenyerébe.
- Igen, szuper volt minden, jól éreztük magunkat.
- Nem jössz inkább ide? Tedd át a törpit a másik oldalra.
- Le fog esni, maradjon csak középen, jó így.
- Dehogy esik, öten is elférnénk ekkora ágyon. Meg amúgy is, nem kisbaba már, na gyere, bújj ide.
Óvatosan odébb tettem Izzyt, és odabújtam Kaihoz. Mindkét kezével átölelt, belefúrta a fejét a nyakamba, és pillanatokon belül már egyenletesen szuszogott.
Reggelre egy furcsa, de mégis imádnivaló szendvics tölteléke lettem, hátulról Kai szorosan ölelt, elölről Izzy bújt a mellkasomhoz, és kis kezével az egyik hajtincsemet fogta. Már ébredezett, így bekapcsoltam neki a tévét és összebújva néztük. Mikor Kai is felébredt, kimentem kakaót és kávét vinni nekik.
Ma van az utolsó teljes napom itt. Ki akarom élvezni az együtt töltött időt, így sokáig ágyban maradtunk és egész délelőtt játszottunk.
Délután Kai elment, de hat óra után nem sokkal írt egy üzenetet, hogy nem sokára jön értem, és öltözzek kényelmesen, elmegyünk itthonról.
- Hova megyünk? - kérdeztem izgatottan, amikor beszálltam az autóba.
- Elviszlek a kedvenc helyemre, remélem tetszeni fog.
Nagyjából negyed óra autózás után megérkeztünk egy füves, látszólag kihalt területre. De a kilátás, az valami pazar volt, mintha a világ tetején lettem volna. Be lehetett látni szinte az egész várost és a tengert.
Kai leterített egy pokrócot, és elővett egy kosarat ami tele volt a kedvenc édességeimmel.
Szinte elolvadtam ettől a romantikus gesztustól.
- Na, hogy tetszik? Még gyerekkoromban fedeztem fel ezt a helyet, és azóta sokszor feljövök. Itt mindig kitisztul a fejem.
- Kai, én nem jutok szóhoz, ez a hely gyönyörű. Köszönöm, hogy elhoztál.
Magához húzott a pokrócon, és nagyot sóhajtott. Már idefele is a szokásosnál csendesebb volt, gondterheltnek tűnt.
- Milyen érzés, hogy itt minden a tiéd? - kérdeztem, miközben felnéztem rá.
Felnevetett, aztán megcsókolta az egyik kezem.
- Nem minden. Amit a legjobban akarok, az nem az enyém. És ezért is hoztalak ma ide.
Nem szóltam semmit, vártam, hogy folytassa. Erre szembefordított magával.
- Azt akarom, hogy a monacói gála után vissza gyere. Hogy itt legyél mellettem Steph, mert én azt hiszem beléd szerettem. Egyik pillanatról a másikra te lettél a mindenem, és már tényleg nem tudom elképzelni ezt az egészet nélküled.
Ettől a vallomástól egyszerre voltam a világ legboldogabb és legszomorúbb embere.
YOU ARE READING
Principessa
Romance,, - Annyira akarlak, mint még soha életemben senkit és semmit. Amióta csak megláttalak, olyan, mintha folyton mardosna a pokoli éhség, amit egyedül te tudsz csillapítani. ''