12. 02 (péntek) 15:00

317 20 7
                                    


Számoltam a perceket

De a chat megrekedt

Mond mire jó ez neked?

Szívemet a kezedbe helyeztem

 

Az üres szobában ülve

Hallgattam a csendet

A fájdalom, mint ezernyi apró tűszúrás

Szívembe mart hirtelen

 

Talán nem is te voltál az

Kit szívem annyira akart

Hanem egy más valaki

Kitől a szívem őrülten vert

 

Megérdemeltem volna

Legalább egy holnapot

Egy holnapot, amikor őszintén

Szemembe mered mondani

Hogy köztünk semmi sem lesz

Ébredjek fel és menjek el

 

A valóság oly fájdalmas

De a csönded mindenre választ ad

Láttál te engem valaha?

Mond néztél rám te valaha?

 

Akartam egy percet

Egy percet, ami nem ereszt

Akartam egyszer a csókodat

Hogy tudjam nem csak álmodtalak.

 

De te a csöndet választottad

Engem pedig a gödörben hagytál

Szerelem volt ez vagy csak egy ábránd?

Egy ábránd, amiből pofon ébresztett?

 

Ne hidd azt, hogy haragszok

Csupán csak a szívem vérzik kibaszottul

Tudom, hogy jobb lesz nélküled

Tovább lépek, mielőtt elvesztem önmagam.

Álmaink szárnyánDonde viven las historias. Descúbrelo ahora