5.rész

146 1 0
                                    

- Köszönöm- mosolyogtam.

- Nem kell semmit köszönni- fogta meg a derekam.

- Egyébként én ezt nem gondoltam volna.- mondtam egy kicsit nevetve.

- Mit?- kérdezte.

- Hogy te tudsz kedves is lenni és hát,hogy mi majd ezt fogjuk csinálni.- mondtam.

- Au- tette kezét szívére.- egyébként veled nem lehet nem kedves lenni.

- Hát már sokszor bizonyítottad,hogy de.- gondoltam vissza a régi dolgokra.

- Én mindig kedves akartam lenni. De mikor múltkor köszöntem hozzá teszem kedvesen akkor is bemutattál.- hozta fel a múltkori dolgot.

- Jó ez igaz.- mondtam.- már megbántam.- néztem mélyen szemeibe.- vagy lehet nem.- nevettem el magam.
Ő csak megforgatta szemeit és bámult.
- Mi az?- kuncogtam.

- Miért nem nézhetem azt ami az enyém?- kérdezte.

- Nem vagyok a tiéd- ráztam meg mutató ujjam.

- Nem?- kérdezte én megraztam a fejem. Le lökött magáról,de óvatosan. Felült majd vissza húzott az ölébe. Én egyből megcsókoltam, de ő nem csókolt vissza. Ezért nem próbálkoztam csak értetlenül néztem rá.
- Azt mondtad nem vagy az enyém.- rántotta meg vállát.

- Most ez komoly?- néztem rá unottan.

- Ühum- mondta.- De ha azt mondod,hogy Rafe Cameron a tiéd vagyok akkor mehet.- elkezdtem nevetni.

- Biztos hogy nem- nevettem.

- Akkor megyek.- mondta majd le akart lökni magáról,de én kapaszkodtam benne. Ő csak nézet.

- Jó,oké.- forgattam meg szemeim.- Rafe Cameron a tiéd vagyok.- mondtam unottan.

- Nem ez így nem jó.- mondta.

- Rafe kibaszot Cameron a tiéd vagyok!- mondtam normálisan.

- Na ez már tetszik.- mosolygott majd megcsókolt. Mikor abba hagytuk a csókot fel álltam az öléből.

- Hova mész?- nézet végig rajtam.

- Fürödni.- mondtam majd felvettem a törölközőm.

- Én is megyek veled.- állt fel

- Nem!- vágtam rá.

- Nem kérdés volt.- mondta majd megindult a fürdő felé.

- Azt mondtam nem!- álltam elé. - itt maradsz és csendben leszel mert nem akarom,hogy anyám be jöjjön!

- Oké.- vágta be a durcit.- én csak nevettem egyet majd be mentem a fürdőbe. Mikor végeztem a fürdéssel észre vettem,hogy nem hoztam ruhát. Ezért ki kellett mennem egy törülközőben.

- Még is menjek?-kérdezte Rafe.

- Nem vittem be ruhát.- neki álltam ruhát keresni majd vissza mentem a fürdőbe. Becsuktam az ajtót és az ajtó mögött állt valaki. Igen Rafe volt az.

- Ezt ,hogy csináltad?- néztem rá. Ő nem válaszolt csak bezárta a fürdőszoba ajtaját.

- Hát tudod. Gyors vagyok- mondta miközben engem a fal és maga közé szorított.

- Rafe!- szóltam rá halkan. Ő csak még közelebb jött a testünk már majdnem össze ért.- Rafe had öltözek fel- kértem. Nem mozdult. Rafe Cameron!- hívtam teljes nevén. Végre megmozdult.- Modt fordulj el!- irányítottam. Át öltöztem.

- Végeztél?- kérdezte.

- Igen.- mondtam majd megfordult. A derekamnál fogva magához húzott.

- Tudod mi a baj babe?- én csak értetlenül néztem rá. - A tükörből mindent láttam.-mondta mosolyogva.

- Miért nem szóltál?- ütöttem meg a vállát. Ő csak nevetett.

- Miért szóltam volna?- kérdezte magához húzva.

- Hát nem tudom.- mondtam.

- Na látod. Amúgy eléggé tetszett a látvány. - nyalta meg a száját.

- Azt gondoltam- adtam egy csókot a szájára.- Na mostmár aludni kéne.- mondtam majd megfogtam a kezét.

- Jó menjünk.- mondta unottan.

Sziasztok bocsi hogy tegnap nem volt rész csak ugye el kezdődött az iskola aztán már ma írtunk egy dogat és még írok egy másik Rafes sztoryt is ha gondoljátok olvasátok el.

Csak veled a címe

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Csak veled a címe.

Puszi:Alexa 😘

Gyűlöletből szerelem Where stories live. Discover now