Gyűlöletből szerelem

15.rész

- Jó reggelt!

- Jó reggelt, hercegnő!- szálltam be az anyósülésre Rafe mellé.

- Ma suli után át jöhetek?- kérdezte Rafe közben el indult az autóval.

- Aha!- adtam válaszom.-Amúgy most is az ablakon jössz, vagy talán megtalálod az ajtót is?

- Persze, hogy az ablakon.- jelentette ki.

Nevettem egyet és amíg beértünk a suliba nem szóltunk egymáshoz élvesztük egymás társaságát, csak csendben.

- Mi lesz az első óra?- kérdezte a fiú miközben kiszálltunk a járműből.

- Föci!- csuktam be az kocsiajtót.

-Ahj!- szenvedett hangosan.

- Ha szenvedsz akkor légyszi csendben!- néztem fel rá, hogy milyen fejet vág a beszólásom hallatán.

- Igen?- húzta fel a szemöldökét.

- Igen!- bólintottam. Rafe válaszként felvett táskástól mindenestől.

- Tegyél le mert nehéz vagyok főleg úgy, hogy rajtam van még a táska is!

- Nem is igaz!- kezdet el velem besétálni a suliba, én csak nevettem.

- De boldogók valakik!- szólt valaki a hátam mögül.

- Csá Jj!- köszönt az illetőnek Rafe ezek szerint Jj az.

- Sziasztok!- köszönt a fiú. Jay-nek köszönhetően Rafe le tett.

- Megmentettél!- öleltem meg a szőkét.

~Time Skip~

- Ms. Carrera tudna egy kicsit maradni?- kérdezte a tanár úr mikor ki akartam menni az utolsó órámról.

- Persze!- fordultam vissza.

- Arra gondoltam, hogy jól mutatna a felvételi lapodban az, hogy korepetáltál valakit.- bólintottam.- És hát Mr. Cameronra rá férne. Bevállalnád vagy már túl sok?

- Nem, dehogy bevállalom.- vágtam rá egyből. Örültem, hogy őt kell és nem mást csak azt nem értem, hogy Rafe miért nem szólt, hogy segítségre van szüksége.

- Rendben, köszönöm Ms. Carrera.- bólintottam és kimentem a teremből. Mikor kiértem egy kéz magával húzott. Kitalálhatjátok ki volt az. Igen Rafe. Egyszer csak megállt és a falnak tolt.

- Mit beszéltél a tanárral?- kérdezte.

- Én foglak korepetálni.

- Na az jó!- húzta perverz mosolyra száját.- Akár el is kezdhetjük!- vetette ajkát az enyémre.

- Rafe!- toltam el magamtól.- Elmegyek mosdóba addig te menj a kocsihoz és várj ott!- parancsoltam.

- Vagy megyek veled.- mondta.

- Nem!- vágtam rá.

- Jó!- durcázott be mint 4 éves akinek elvették a játékát. Én elmentem a női mosdóba és miután végeztem a dolgommal kezet mostam és kimentem a wc-ből, hogy Rafehez menjek, de ezt egy fiú megzavarta.

- Ó szia, Lex!

- Szia Topp?- néztem rá olyan " Nem értem miért köszönt rám" tekintettel.

- Tudunk beszélni?

- Aha.- a válaszom hallatán megfogta a kezem és így álltunk egymással szembe.-Szóval mit akarsz?

- Nem tudom mi van közted és Rafe között, de nekem nagyon tetszel!- mondta ki amit szeretet volna.

- Öööm- húztam el az "ö" betűt.- Hát nem nagyon tudok erre mit mondani.

- Akkor ne mondj semmit!- mondta és megcsókolt, én gyorsan eltoltam magamtól, és elfutottam.

- Sajnálom!- halottam, hogy még utánam kiabálja. Mielőtt még oda értem a kocsihoz úgy csináltam aki sétál. Oda értem a kocsihoz és beszálltam az autóba.

- Hol voltál ennyi ideig?- kérdezte a fiú.

- Ne kérdez semmit csak menjünk! - mondtam flegmán.

- Na jó, mostmár tényleg!- fordult teljes terjedelmével felém.- Mi a baj, hogy ilyen rideg vagy velem?- vettem egy mély levegőt.

- Először is az, hogy egy szóval sem mondtad, hogy szarul állsz matekból, kettő Topper megcsókolt!- a mondat végét már hadartam.

- TESSÉK?- kérdezte kiabálva.

- Szerelmet vallót és megcsókolt.- magyarázkodtam és közben a könnyeim is utat találtak maguknak. Azért sírtam el magam mert bűntudatom van, igaz én nem csináltam semmit, de akkor is az van, és nem akarom elveszíteni ez miatt Rafet.

- És te mit csináltál?- kérdezte most már kisebb hang vétellel.

- Ellöktem magamtól és elfutottam.- sírtam még mindig.

- Akkor miért sírsz?- kérdezte az arcom fürkészve.

- Mert bűntudatom van azért, hogy más ajka volt az ajkamon a tiéd helyett és félek, hogy elhagysz!- jött még több könny a szememből. Rafe az arcom két keze közé vette és a hüvelyk ujjával letörölte könnyeim.

- Ez- tette az egyik hüvelyk ujját a számra.- Ez csak is az enyém! Nem érdekel ki szerelmes beléd és kicsókol meg addig amíg te nem akarod őt! Érdet?- bólintottam. Lágyan mosolygott és nagyon lassan felém hajolt és megcsókolt, de mind ezt olyan óvatosan csinálta mintha üvegből lennék.

- Szeretlek!- mondtam mikor elváltunk.

- Én is szeretlek Alexa Carrera!- mondta majd beindította a motort és el indult a suliparkolójából.

__________

Sziasztok remélem tetszett ez a rész! Őszintén nekem nagyon is.
Csók: Alexa 💋❤️