Gyűlöletből szerelem

25.rész

Ma elhatároztam,hogy suli után elmegyek Barry-hez. Igazából csak azért mert valahogy le akarom vezetni a feszültséget ami bennem lakozik, és tudtommal van boxzsákja így megkérem,hogy had vegyem használatba.

- Fent vagy?- kopog be Kiara az ajtómon.

- Fent vagyok!- kiabálok ki már felöltözve. Az ajtóhoz sétálok és a zárban elfordítom a kulcsot majd kinyitom.

- A srácok nem sokára itt vannak értünk!- mondja kipihenten.- Elég szarul nézzél ki!- néz végig rajtam. - Úgy is érzem magam!- gondolom magamban.

- Csak fáradt vagyok.- veszem vállamra a táskám,és lerohanok a lépcsőn. Bementem a konyhába elővettem egy üveg vizet és betettem a táskámba,majd kintről dudálás ütötte meg a fülem. Kimegyek az ajtón,de az helyet hogy a Twinkibe veszem az irányt elkezdek sétálni a járdán.

- Hát te nem jössz?- kiabál ki Jj.

- Mint látod!- mondom felé se fordulva.

- Menjetek, én Alexával megyek!- mondja Jj mögöttem.

- Én is megyek!-mondta Sarah, és a másik pillanatban mellettem álltak.

- Mi van veled mostanában?- kérdezik.

- Semmi! Most csak azért mert sétálni akarok?- kérdezem.

- Rafe miatt van igaz?- kérdez ismét Sarah.

- Nem!- vágom rá egyből.- Már felnőtt emberek vagyunk mind a ketten. Megértem, hogy ő dolgozni akar. - természetesen ez igaz csak kurvára hiányzik,de ezt nem mondom.

- Te még nem teljesen!- ragadta meg Jj a "lényeget".

- Jj!- szóltam rá ilyen kussolj már nézéssel.

- Bocs! Pár mi van szólj nyugodtan! Tudod,hogy szeretünk!- ölelte át a vállam.

- Tudom. - vettem egy mély levegőt és  át karoltam a derekát.

- Törpe!- súgta a fülembe. Én csak megforgatam a szemem és nem szóltam semmit.

Suli vége

Végre vége mára is a sulinak. Egyszerűen nem tudom elviselni ezeket a nagyképű, öntelt picsákat. Egésznap röhögcsélnek amivel nem lenne baj,de nem simán visitva. Csak azért mert azt hiszik,hogy ez be jön a fiúknak. Igazából nem kurvára nem jön be nekik csak egy éjszakára kellenek nekik aztán ennyi,de csinálják,ha ez nekik jó. Most sétálok ki az iskola ajtón remélve azt, hogy senki nem szól hozzám és hála égnek ez így is történt. Így nem kellett senkivel sem megállni és trécselni. És nem kérdezik meg azt a sablonos dumát,hogy " Hogy vagy?" igazából pont nem érdekli őket. Utam ahogy már mondtam Barry-hez vettem.

Oda érve hozzá kopogás nélkül be mentem, mert nála ez a szokás.

- Hát te, Flug Hercegnő?- kérdezi. - Rafe már egy ideje nem járt itt szóval

- Na ne. Csak azt akartam kérdezni,hogy használhatom majd néha a boxzsákot? Még fizetek is érte!

- A Flug Hercegnő boxolni?- tette fel magának a kérdést.- Használd a pénz, ja az jöhetne Rafe-nek van egy kis tartozása.

- Mi van?- kerekedtek ki a szemeim.

- Nyugi csak viccelek!- nevette el magát.- Viccelek.

- Nagyon vicces volt. Hahaha- gúnyoltam.- Na most akkor kell pénz vagy nem?- kérdeztem ingerülten.

- Nem.- mondta.- Ott van hátul!- mutatott maga mögé. Hátra mentem. Láttam a boxkesztyűt de úgy gondoltam inkább most nem veszem fel. Letettem a táskám és ütni kezdtem. Ütöttem, ütöttem éreztem,hogy minden fájdalmamat bele teszek egy ütésbe. Egyszer csak zokogásba törtem ki,de még mindig ütöttem.

- Hey, hey kislány mi a baj?- kérdezte Barry,de én még mindig ütöttem a zsákot.
- Nyugi!Nyugi!- rántott hátra ez által mind a ketten hátra estünk. - Tiszta vér a kezed!- lenéztem a kezemre.

- Jézusom!- néztem a kezem.- Mosdó!- mondtam. - Hol van?

- Gyere állj fel!- állított fel. Be mentem a mosdóba és lemostam a vért a kezemről, majd kimentem gyorsan felkaptam a táskám és kirohantam. Rohantam hazáig.
Egy döntésre jutottam amin már sokszor gondolkodtam....